Képviselőházi napló, 1896. XXX. kötet • 1900. október 8–november 17.

Ülésnapok - 1896-600

ÖOO. országos ülés 1900. oktolier 30-áu, kedden. ^gy háziassági frigy megkötéséhez beleegyezését megadta. Ő császári és királyi Fensége Ferencz Ferdinánd főherczeg úr pedig a házasság meg­kötése előtt ünnepélyes nyilatkozatot tett, a melyet esküvel megerősített, és magyar és német nyelven kiállított két eredeti példány­ban aláirt. E nyilatkozat a t. ház asztalán fekszik, felolvasásától, azt hiszem, el lehet tekinteni. Ezt a nyilatkozatot a nagyméltóságú ma­gyar királyi miniszterelnök úr az országgyű­lésnek azon indítványnyal mutatta be: hogy az az ország törvényei közé beiktattassék. beczikkelyeztessék. T. ház! Az első kérdés, a melyre szerény nézetem szerint felelnem kell, a következő: Helyes-e, hogy a miniszterelnök úr, ezt a nyilatkozatot az országgyűlésnek bemutatta, ós ha igen, helyes ós szükséges-e, hogy ezen nyilatkozat az ország törvényei közé beiktat­tassék ? Az igazságügyi bizottság úgy volt meg­győződve, hogy a miniszterelnök úr, csak tör­vényszerűen járt el akkor, a midőn e nyilat­kozatot az országgyűlésnek bemutatta, és hogy az igazságügyi bizottság úgy is volt meggyő­ződve, hogy a miniszterelnök úr teljesen alkot­mányos és közjogilag ós korrekt álláspontot foglalt el akkor, a midőn e nyilatkozat be­ezikkelyezósét hozta javaslatba. Nyilvánvalóan azért, mert ha a trónörö­kös házasságával kapcsolatos közjogi kérdések fölmerültek, azok csak e házban rendezhetők, csak e házban oldhatók meg, és mert ha a trónörökös eskü alatt egy ily nyilatkozatot tett, — akkor azt az országgyűlés tudomására hozni kellett, mert meggyőződést kell szerezni arról, váljon e nyilatkozat megegyezik-e a trónöröklés rendjére kizárólag érvényes 1723. évi tör vény czikkekkel, — ós ha ezekkel meg­egyezik, akkor szerény nézetem szerint e nyi­latkozatot beczikkelyezni kell. Nem csak azért, mert a beczikkelyezós a tudomásvétel jellegével bir, hanem azért is, mert a nyilatkozatnak be nem czikkelyezése annyi, mint annak a beismerését manifesztálni, hogy a legfelsőbb uralkodóházban történhet­nek a trónöröklósi rendet érintő események a nélkül, hogy azokat az országgyűlés tudomá­sára hozni kellene. A másik kórdós, a melyre meg kell adni a választ a következő: Megegyezik-e a nyilatkozat a trónöröklés szabályozásáról szóló magyar törvényekkel, azok szellemével, azok betűjével? Az igazságügyi bizottság véleménye sze­rint megegyezik, mert a nyilatkozat a trón­öröklésre nézve lemondást nem tartalmaz, mert ez az 1723. évi törvónyczikkekben megállapí­tott trónöröklósi rendet nem módosítja, attól el nem tér, mert ez annak a trónöröklósi rendre vonatkozó határoz ványaival teljesen meg­egyezik. A harmadik kérdés pedig, a melyet fel kell vetnem, ez: kifogásolható-e a nyilatkozat tartalma egyéb tekintetből? Szerény nézetem szerint nem. Mert ez helyes, szükséges ós a további bonyodalmak kikerülése szempontjából mellöz­hetlen, ós mert a nyilatkozatban foglalt ki­jelentések megtételét, a mona,rchia együttessége, a trónöröklési sorrend közössége . . . Polónyi Géza: Nem közös, csak azonos ! Engelmayer József előadó:. . . pardon, azonossága és a personalis unió nagy érdekei megkövetelik. És uraim, még egy negyedik kérdés az, a melyre nézve a választ meg kell adnom, ez a kérdés az, annak a nyilatkozatnak minők a jogi következményei. Az ő császári ós királyi Fensége, Ferencz Ferdinánd főherczeg úr által tett, aláirásával és pecsétjével ellátott, és esküjével is meg­erősített nyilatkozat jogi következményei a következők: Rakovszky István: Halljuk a jogi követ­kezményeket ! Engelmayer József előadó: Ausztriában az ott érvényes közjog értelmében, a szóban forgó házasságból születendő gyermekek fő­herczegek, főherczegnők nem lesznek, azok a trónt nem örökölhetik, ós ott a morganatikus házasság jogi következményei ipso jure be­állanak. Magyarországon, a hol az uralkodóház házi törvényei csak annyiban érvényesek, a mennyiben azok az 1723 : I. ós II. törvény­czikkben megállapított trónöröklósi rendre vo­natkozó határozmányaival teljesen megegyez­nek, a nyilatkozat minden jogi következményei a beczikkelyezéssel beállanak. T. ház! Minthogy a bemutatott nyilat­kozat a trónöröklésre lemondást nem tartalmaz, az az 1723. évi törvónyczikkekben megállapí­tott trónöröklési rendet nem módosítja, attól el nem tér, és annak a trónöröklési rendre vonatkozó határozváixyaival teljesen megegye­zik, minthogy az 1723 : II. törvényczikk 7. §-ának a rendelkezése szerint trónöröklési joggal csak örökös főherczeg, illetőleg főher­czegnő bír, az 1723. évi törvény határozottan rendeli, hogy Magyarországon, a törvénybeli elősorolt házasságon belől király csak az le­het, a ki egyidejűleg az örökös tartományok­ban is az uralkodásra jogosult; minthogy a

Next

/
Thumbnails
Contents