Képviselőházi napló, 1896. XXX. kötet • 1900. október 8–november 17.

Ülésnapok - 1896-598

598. országos ülés 1900. o ma kapom meg, mert megsürgettem a jelentés megtételét és így akkor fogok a t. képviselő úrnak válaszolni, mikor hiteles-jelentés birtokában leszek. És most egy megjegyzésre szorítkozom, a melyet meg kell tennem. (Halljuk! Halljuk!) Tennem kell először abban az irányban, hogy a t. képviselő úr már előre bizonyos elfogultsággal vádol engemet, mondván: hogyan is legyen majd meg az ítélet, a melyet a belügyminiszter magának az ott történtekről alkot, helyes és alapos, a mikor ugyanazok teszik meg a jelentést, a kikről szó van és a kiket a kérdés illet. Hiszen egyik oldalról inie a t. képviselő úr nyilatkozott, én pedig még sem mondom azt, hogy hogyan higyjek ennek? Hisz ez elfogultsággal van mondva, mert a t. képviselő úr az önmaga szerepléséről is beszél. (Tetszés a jobboldalon.) Nem, én hitelt adok teljesen a képviselő úr előadásának, a ki természetesen a maga bona fideszével, de a maga szubjektív álláspontjából adta elő a dolgot, a mi el nem választható senkitől sem, mert a született objektivizmus is végűi egyenesítve van mindenkiben; akármily tárgyilagos is iparkodik valaki lenni, a maga szubjektivitását teljesen meg nem tagadhatja. Azok a jelentések, a melyeket igen tisztelt képviselőtársam már előre egy kicsit befeketít, szintén így állanak előttem. Én azoknak sem fogom vindikálni az abszolút objektivitást, de méltóztassék megbízni bennem és azokban, a kik előtt majd ki fogom fejteni a kérdést : a képviselőház tagjaiban, akkor majd a t. képviselő úr is hozzászólhat a tárgyhoz és a ház tagjai és elsősorban magam, minden oldalról meghányva vetve azokat az adatokat, a melyek beérkeznek, alkothatunk majd azokra nézve véleményt objektíve, szubjektive, vagy nem szubjektive. (Helyeslés a jobboldalon.) A másik megjegyzés, a mit tennem kell, az, hogy a t. képviselő úr engemet jónak látott egy kicsit megfenyegetni. Bessenyei Ferencz: Nem egy kicsit! Széll Kálmán miniszterelnök: A t. képviselő iir ezt előre megfontolt szándékkal cselekedte, mert beszédében azt a megjegyzést tette: hogy ha miniszterelnök úr meg is mosolyogja, hogy egy kis párt nevében fenyegetőzik, stb. hát kérem, abban a perczben — az itt mellettem ülők tanúk lehetnek rá, — ón egészen más művelettel voltam elfoglalva ós így sem nem mosolyogtam, sem nem mosolyoghattam; (Derültség.) hanem a t. képviselő úr ezt már így előre belegondolta a beszédjébe. Engedelmet kérek, én a képviselő úrtól azt a figyelmeztetést, ha csak figyelmeztetés akar lenni, nem tartom helyén levőnek és megokoltalak ; ha pedig fenyegetés akar lenni, akkor tdber 25-én, csütörtökön. ^gg nem fogadom el, nem fogadom el pedig azért, mert én, mint a, kúriai bíráskodásnak végrehajtója, igj^ekezni fogok, . . . Molnár János: Elnyomni a pártot í (Zaj.) Széll Kálmán miniszterelnök: Erre a közbeszólásra nem is akarok reflektálni, talán maga a képviselő úr sem akarja, hogy az ember ilyen közbeszólásra válaszoljon, mert akkor nem lehetne vitatkozni. Molnár János: Az előzmények indítanak erre! Széll Kálmán miniszterelnök: Hogy én a t. képviselő úrral ós a t. néppárttal küzdök ós küzdöttem, azt igenis állítom; nyomni, vagy elmromni pedig senkit sem fogok, a törvény határain túl. (Felkiáltások a középen: Ezt akarjuk is!) Tetszettreleválni a közbeszólást; én nem akartam rá reflektálni. Ha fenyegetés akar lenni, ismétlem, akkor nem fogadom el. Én a törvényt végre fogom hajtani a maga rendelkezései, a maga czélzata, a maga intencziói és a maga betűje szerint, de minden részében végre fogom hajtani, legyen arról meggyőződve a t. képviselő úr, minden részében. És arra kérek mindenkit, a ki engem itt hallgat és ezen a házon túl is, hogy mindenki úgy értse azt a. törvényt, mint a hogy én értem és mindenki úgy értse a tiszta választásokat, mint a hogy én értem, hogy azokban sem anyagi eszköz, sem presszió semmi irányban sem befolyásolja az embereket. (Élénk helyeslés a jobb- és baloldalon.) Ha ki a kapaczitáczió terén marad — ezt még a tisztviselő is megteheti, ez az állampolgárnak veleszületett joga — ebben senkit sem fogok meggátolni, sem a képviselő urat, sem mást, de a pressziónak minden néven nevezendő nemét a törvény értelmében helytelennek tartom, ós ez ellen igenis küzdeni fogok! (Hosszas, élénk helyeslés jobbfelöl) Elnök: Az iiiterpelláczió kiadatik a belügyminiszter úrnak. A vallás- és közoktatásügyi miniszternek van még előterjeszteni valója. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter: T. képviselőház! Van szerencsém az Erzsébet-nőiskola számára szerzendő telekre vonatkozó jelentésemet (írom. 907.) a t. háznak bemutatni: kérem, méltóztassék azt kinyomatni, szétosztatni ós a pénzügyi bizottsághoz utasítani avval a kéréssel, hogy azt a vallás- és közoktatásügyi tárcza költségvetésével együtt vegye tárgyalás alá, Elnök: A vallás- és közoktatásügyi miniszternek az Erzsébet-nőiskola épülete számára szerzendő telek tárgyában beadott jelentése ki fog nyomatni, szót fog osztatni és előzetes 21*