Képviselőházi napló, 1896. XXX. kötet • 1900. október 8–november 17.

Ülésnapok - 1896-598

134 598, országos fllés 1900. október 25-én, csütörtökön. a csiktusnádi ós a csikszentmártoni népgyűlések tárgyában. Én a házszabályok 155. §-a értelmében erre az engedélyt megadtam ós így a képviselő úr ma az ülés végén a szokott időben fogja interpelláczióját előterjeszteni. (Helyeslés.) Most pedig áttérünk napirend szerint a dohánytermelők ós a dohánykertészek közötti jogviszonyok szabályozásáról szóló törvényjavaslat (írom. 847. 902) harmadszori olvasására. Dedovics György jegyző (olvassa a törvényjavaslatot) . Elnök: Kérdem a t. házat, elfogadja-e a, törvényjavaslatot harmadszori olvasás után: igen, vagy nem? (Elfogadjuk!) A ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasás után is elfogadja, és így az alkotmányszerű tárgyalás és szíves hozzájárulás végett a főrendiházhoz küldetik át. Következik az erdőmunkákról szóló törvényjavaslat (írom. 848, 903) harmadszori felolvasása. Dedovics György jegyző (olvassa a törvényjavaslatot) Elnök: Kérdem a házat, elfogadja-e a törvényjavaslatot harmadszori olvasás után : igen, vagy nem? (Igen!) A ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasás után is elfogadta ós így az alkotmányos tárgyalás ós szives hozzájárulás végett a főrendiházhoz küldetik át. Következik a vinkovee-zupanje-szávaparti helyi érdekű vasút engedélyezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 894, 901) harmadszori olvasása. Dedovics György jegyző (olvassa a törvényjavaslatot) . Elnök: Kérdem a házat, elfogadja-e a törvényjavaslatot harmadszori olvasás után: igen, vagy nem? (Igen!) A ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasás után is elfogadta és így az alkotmányos tárgyalás ós szives hozzájárulás végett a főrendiházhoz küldetik át. Következik a védjegyek oltalmára vonatkozó törvényeknek Marokkóban a tangeri konzuli bíróságnál történt hatályba léptetéséről szóló miniszterelnöki jelentés. (írom. 853, 881) Az előadó úr kivan szólani. Engelmayer József, az igazságügyi bizottság előadója: T. ház! A nagyméltóságú magyar királyi miniszterelnök úr a magyar királyi minisztérium nevében bemutatta a minisztériumnak 1889. évi szeptember hó 20-án 6080. szám alatt kelt azon rendeletét, melylyel a védjegyek oltalmáról szóló törvényeket Marokkóban, a tangeri konzuli bíróságnál életbelóptettettük. Minthogy a konzuli bíráskodás szabályozásáról szóló törvény felsorolja azon jogszabályokat, melyek a magyar honosokra nézve a konzuli bíróságoknál alkalmazhatók, miután ugyanezen törvény a nagyméltóságú minisztérium elhatározására bizza azt, hogy a felsorolt jogviszonyok szabályozásáról szóló törvények melyike hol ós mikor léptetendő életbe ; és minthogy végre ugyanezen törvény felhatalmazza a magyar királyi minisztériumot arra, hogy az életbeléptetési rendeletet, kibocsátnassa : az igazságügyi bizottság nevében kérem a t. házat, hogy az életbeléptetési rendeletet ós a miniszterelnöki jelentést tudomásul venni és hasonló eljárás ezóljából a főrendiházhoz áttenni méltóztassék. (Helyeslés) Elnök: Kivan valaki a jelentéshez szólani ? Ha nem, felteszem a. kérdést: tudomásul veszi-e a ház a jelentést: igen, vagy nem? (Igen!) A ház a miniszterelnöki jelentést tudomásul veszi ós elhatározza annak a főrendiházzal való közlését. Következik az igazságügyi bizottság jelentése (írom. 882) a budapesti királyi főügyészség felterjesztése folytán a büntető törvénykön}^

7 269. §-a értelmében adandó felhatalmazás tárgyában. Az előadó úr kivan szólani. Kola János, az igazságügyi bizottság előadója: T. ház! 1900. évi április hó elsején Budapesten egy munkásgyűlés tartatott, szabályszerű bejelentés után. hatósági közegek közbejötte mellett. Ennek napirendjéül be volt jelentve a, munkáskórdóseknek, a munkások politikai és gazdasági viszonyainak tárgyalása, és kongresszusi követek választása. A mint azonban a kiküldött hatósági közeg és a magyar királyi államrendőrség főkapitánya által tett jelentésből olvasható, a tárgyalás folyamán a felszólalók olyan nyilatkozatokat tettek, a melyek az országgyűlés irányában a legnagyobb sértéseket tartalmazzák. Ezek alapján a hatóság hivatalból feljelentést tett a királyi főügyészséghez, a melyben felhozza azt, hogy ezen gyűlésben négy egyén, nóvszerint: Steinberger Sándor, Ganádi Dénes, Farkas József és Polacsek József a büntető törvénykönyv 269. §-ána,k súlya alá eső nyilvános becsületsértést követett el az országgyűlés képviselőháza ellen. A mennyiben ezen büntetésre méltó cselekmény felett a bűnvádi eljárás megindításához a büntető törvénykönyv 269. §-a értelmében az országgyűlés, illetve a képviselőház meghatalmazása szükséges, a királyi főügyész megkereste a képviselőház elnökét, hogy ennek a meghatalmazásnak megadását kieszközölje. Ez a megkeresés az igazságügyi bizottságnak adatott ki. Az igaz-