Képviselőházi napló, 1896. XXX. kötet • 1900. október 8–november 17.
Ülésnapok - 1896-594
594. országos ülés 1900. október 13-án, szombaton. 101 ország kereskedelme és ipara az ezáltal megnyílt tartományokban az őt megillető pozicziót elfoglalhassa; mert földrajzi fekvésünk és így a szomszédság feltétlen megkövetelheti, hogy a Balkán félsziget azon részébe, a mely Albániát és Maczedoniát foglalja magában, direkt összeköttetésünk legyen. Ha tehát úgy áll a dolog, a mint a lapok közölték, ez nagyon veszedelmes közgazdasági politikának megvalósulását jelentené Boszniában Magyarország érdekeire. A magyar állam vérrel és pénzzel ott állott, midőn azt az országot politikai szükségből, de feltétlenül okos előrelátásból megszereztük, a mely beékelődés lehetővé tette, hogy a Balkán-államok ezen részében a béke helyreállt. így tehát megkövetelheti Magyarország, hogy £12 cl terület ne úgy tekintessék, mintha nem léteznék Magyarországra nézve, és ott ne mint önálló államban csináljanak közlekedési politikát, hanem, hogy érvényesülhessen ott Magyarországjózan közlekedési politikája és ne engedtessék meg, hogy Bosznia kormányzata egy ilyen vasúti politikával az összes közgazdasági befolyást Magyarországtól elterelje és oda dobja Boszniát Spalátón át a trieszti forgalomnak. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ezt nagyon komoly dolognak tartom, t. ház, annál is inkább, mert hiszen keskenyvágányú az egész vasút-hálózat, a mi óriási akadály máris Magyarországra, az átrakodás nak kényszere folytán, holott a hajón oda szállított dolgokat átrakodva egyenesen viszik Szerajevóig, esetleg Mitroviezáig. A helyes kereskedelmi és iparpolitikának Boszniában elsősorban azt kellene követelnie, hogy ott ne keskenyvágányú, hanem szélesvágányú vonalak legyenek, hogy a magyar államvasút vonalain a boszniai vasutakhoz közvetlenül csatlakozhassanak. Ezt meg kellett volna tenni már régen. Óriási hibája, és lehet mondani hanyagsága a múlt kormánynak, hogy ezt nem valósította meg. Azt pedig, hogy ez így maradjon keskenyvágányúnak, ós mi csak annak fejében kapjunk engedélyt az egyenes vonalra Szerajevóba és onnét Mitroviczába, hogy bele egyezünk a spalátó-szerajevói összeköttetésbe, ez határozottan öngyilkossága volna a magyar érdekeknek és Fiumének óriási sérelme. (Úgy van! balfelöl.) Nem pártpolitikai szempontból, hanem a helyes közgazdasági politika szempontjából mondom ezt, t. ház, mert idejét látom, hogy Magyarország egyszer már foglalkozzék jövő kereskedelmi politikájának azon tényezőjével is, a melyek határain kivül érvényesülnek ; mert arra el lehetünk készülve, hogyha Magyarország nem csinál magának kereskedelmi j)olitikát határain kivül, akkor nagyon is rosszul járhat esetleg már a közeli jövőben, a mikor már-ma* iag3 r on is készülnek megvalósulni azok az aspirácziók, a melyeket a hármas szövetség egyik tagja táplál. Azért tehát Magyarországnak saját lábán kellene járnia ós elsősorban sajátérdekeitkellene minden tekintetben megvédelmeznie. (Élénk helyeslés balfelöl.) Ezekből az indokokból vagyok bátor a következő interpellácziót a t. ház elé terjeszteni (olvassa): - > Interpelláczió a miniszterelnök és a kereskedelemügyi miniszter urakhoz! 1. Bátor vagyok kérdeni, hogy miben áll a sajtóban szellőztetett azon tanácskozmányok eredménye, melyek a bosnyák közgazdasági ós vasúti politikának új alapokra való fektetését czélozzák : 2. Ha. ez így van, szándékoznak-e erről a házat már eleve tájékoztatni? 3. Szándékoznak-e a magyar közgazdasági és vasúti érdekeket a Boszniával és Herczegovinával folytatott kereskedelmi összeköttetéseinkben minden rendelkezésökre álló eszközökkel megvédelmezni ?« (Helyeslés balfelöl.) Elnök: Az interpelláczió közöltetni fog a miniszterelnök és a kereskedelemügyi miniszter urakkal. T. ház! Mintán a napirend és a legközelebbi ülés ideje meg van állapítva, az ülést ezennel berekesztem. (Zajos felkiáltások: Éljen a miniszterelnök!) (Az ülés végződik d. u. 1 óra 55 perczkor.)
