Képviselőházi napló, 1896. XXIX. kötet • 1900. április 30–junius 18.
Ülésnapok - 1896-574
te 574. országos ÜléB 1900. május 10-én, csfltSrtökSn. a gazdasági munkásokat is használhatja, és oly időben, mikor a takarmányt olcsóbban veheti; ha nagyobb főzőkészüléke van, rövidebb idő alatt kifőzheti a szeazt, és így óriási megtakarítást ér el. Már most, ha attól nem félnék, hogy unalmas leszek, (Halljuk! Halljuk!) részletesen felvilágosítanám azokat, a kik ezzel a kérdéssel nem foglalkoztak, hogy melyek azok a befektetések, melyeket egy szeszgyárnál tenni kell. Azért akarok a részletekbe menni, hogy bebizonyíthassam azon thézisemet, hogy lehetetlenség, hogy egy kisbirtokos ezt megbírja, hogy tehát meg kell változtatni a javaslat illető intézkedését, lehetővé kell tenni, bogy a gazda Szövetkezvén valamely tőkepénzessel, biztosíthassa magának a szeszgyártásból jövő hasznot. Évek óta érdeklődvén a szeszgyártás iránt, vettem magamnak azt a fáradságot, hogy több szeszgyárat megnéztem, azok berendezéséről pontos jegyzéket vezettem, mindent megmagyaráztattam magammik, sőt tovább megyek, a jelenlévő államtitkár úrra merek hivatkozni, hogy égy izben nekem is volt az a gondolatom, hogy egyik birtokomon szeszgyárat állítok fel, de midőn tanulmányaim közben meggyőződtem arról, hogy micsoda befektetések volnának szükségesek, elálltam ezen ideámtól. Ha a szeszgyárak felépítését nézzük, a legszegényesebbet, nem olyant, mint a milyen például Weisz Berthold képviselő úrnak van, azt látjuk, hogy szükséges először is 170 négyszögméter malátahelyiség, 200 négyszögméter magtár, 120 négyszögméter főzőhelyiség, 80 négyszögméter erjesztő, 80 négyszögméter gépház, 120 négyszögméter kazánház, 100 négy szögméter szesz-raktár, 60 négyszögméter burgonyamosó, 50 négyszögméter malom és daráló, 25 négyszögméter munkáslak, 100 négyszögméter főzőlakás, 25 négyszögméter szertár, 25 négyszögméter gépjavító. Tehát, ha valaki ilyen szeszgyárat akar berendezni, a mely csak a legegyszerűbb igényeknek feleljen meg, akkor fel kell építenie 1155 négyszögméter gyári helyiséget és 700 négyszögméter istállót a marhák számára Azonkivííl kell neki kutat, kéményt építeni stb. úgy, bogy eltekintve minden mástól, csak a gyári épületeknek építési költsége 29.325 forintra rúg. Hát melyik 400 holdas birtokos birja ezt meg? De ez még nsm elég. Menjünk tovább. Kell neki beszereznie egy gőzgépet 20 lóerőre, egy gőz-szivattyút, négy lóerejűt, két Hencze-forralót, kell neki egy czeírehíítő 60 hektoliterre, egy pároló, egy szeszóra 400 forintért, egy gőzgyűjtő, egy mosléktartó, ezefre-szivattyú, továbbá moslék szivattyú stb. Még 25 olyan ezikket irtam fel, a mely nélkül szeszt nem lehet gyártani. Ezeknek is a minimális értékét vettem fel, a melyeket, mint nagyon helyesen mondja a törvény, csak hazai gyárakból lehet beszerezni. Ezeknek összege ismét 25.988 forint. Tehát egy 400 holdas kisbirtokosnak a kiadása már az első berendezésnél 55.313 forintra rúg. Igen, csakhogy még ezzel a berendezéssel nem sokra megy. Ha valakinek nincsen meg a forgó tőkéje, akkor ezt a berendezést szépen kicsiszolhatja mindennap, azonban azt üzembe nem hozhatja. Nem akarom untatni a t. házat, azt is pontról-pontra felírtam, hogy erre 50.000 forint szükséges. Ha még kimutatom, hogy körülbelül 500 forint, havi kiadás szükséges a munkások fizetésére, és ha veszszük a mellékadózásokat, nem a szeszadót, hanem a tűzbiztosítást, a betegsegélyző-pénztárt, a tatarozást stb., a melyek mind bizonyos összeget emésztenek fel: akkor azt hiszem, biztos Úton haladtam, mikor azt mondottam, hogy a törvénynek ilyen alapon való megtartása teljesen lehetetlenné teszi azt, hogy a kisbirtokosok a törvénynek ezen jótéteményeit igénybe vehessék. (Ügy van! Úgy van! a sséltö baloldalon.) Már most, hogy kell ezen segíteni? Ugy kell segíteni, hogy egyszerűen hagyjuk meg az eddigi törvényeknek e részben való intézkedéseit. Beleegyezem minden erős kikötésbe arra nézve, hogy itt visszaélés ne történhessék. De azt nem tartom megengedhetőnek, hogy magát a birtokost utaijuk arra, hogy a maga költségén teljesítse a berendezést; mert ez épen annyi, mint hogy a kisbirtokosnak lehetetlenné tegyük az ily gazdasági szeszgyárak felállítását és ezt egyszerűen csak a nagybirtoknak engedjük át.Mg kell hagyni a régi törvényes intézkedéseket, hogy vállalkozók is lehessenek, a kik az ily befektetésre vállalkoznak; mert ezáltal teszszük lehetővé azt, hogy a kisbirtokos csakugyan igénybe vehesse a szeszfőzésből való hasznot. Ezáltal biztosítanók minden egyes kisbirtokosnak előhaladását, izmosodását, a melylyel az ország izmosodását is előmozdítanék. Sokat lehetne még beszélni; de látom, hogy a t. ház türelme elfogyott. (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) Azért egyszerűen pártom megbízásából annak a kijelentésére szorítkozom, hogy az a párt, a melyhez tartozom, minden erejével igyekszik előmozdítani a mezőgazdasági szeszgyárak felállítását, mert azt a módot tartja a legegészségesebbnek, ha kellőleg eloszlik a szesztermelés. Azonban bizonyos kautélát akar felállítani arra, hogy az ipari szeszgyárak meg ne semmistíljenek, és végül, hogy a mezőgazdasági szeszgyárak felállításánál lehetővé tegyük, hogy a kisebb exisztencziák ne károsodjanak a nagybirtokosok előnyére. Abban az esetben, ha ily módosításokra hajlandó a miniszter úr, ez a párt örömmel fogadja el a javaslatot. Egyelőre általánosságban
