Képviselőházi napló, 1896. XXIX. kötet • 1900. április 30–junius 18.

Ülésnapok - 1896-574

6Q 574. országos MéB 1900. a kedvezményeket, és csak azért váltak mezőgazdaságiakká, hogy a birtokosaiknak jövedelmök nagyobb legyen. Ezen törvény lehetetlenné teszi azt, a mit az eddigi törvények megengedtek, hogy szövetkezeti alapon a kisgazdák is képesek legyenek szeszgyárat felállítani. Kimondom tehát egénz határozottan, hogy — felfogásom szerint — ez az egész javaslat csak is a nagybírtok és a nagy befolyású mezőgazdák kedvéért terjesztetett elő. (Igás! Úgy van! a szélső baloldalon.) Az indokolás ugyan azt mondja, hogy szükséges volt ennek a javaslatnak az előterjesztése azért is, mert a legutóbbi az 1899 : XXII. törvényczikk alapján nagy számmal lévén a jelentkezők, valamennyi szeszgyárost nem tudtak kielégíteni, és ezért volt szükség erre a javaslatra. Én nem vitatom ezt a tényt, de felhívom a t. miniszter úr figyelmét arra, hogy ha a törvény intencziójának megfelelőleg, azon alapeszméből kiindulva, a melyet ezen javaslat is felvett, hogy csak oda adjanak kontingenst, a hol az indokolva van a talajviszonyoknál fogva, ezt szem előtt tartották volna, akkor bizonyára nagyon sokat a jelentkezők közül, a kiknek teljesen joguk lett volna igénybe venni e jelleget, ki is elégíthettek volna. Méltóztassék csak azon lisztát megnézni, hogy kik folyamodtak. Azoknak a legnagyobb része mind oly vidéken igyekezett fölállítani mezőgazdasági szeszgyárat, a hol az jövedelmét előmozdítja, de a hol a föld hasznosítására föltétlenül szükségesnek nem mutatkozott. Én azt mondom, hogy a kisebb exisztencziák, a kisgazdák igényeit ez a törvényjavaslat ki nem elégítheti. Itt mindig hangoztatják akis exisztencziák érdekét, és ez valóságos veres fonalként húzódik keresztül parlamenti életünkben, de a mikor a gyakorlati életbe megyünk át, akkor az istápolás az éji homályba merül. (Igás! Ügy van! a szélső baloldalon.) Már az 1899 : XX. törvényczikk megszüntette először a kis üstöket és az adómentes pálinkafőzést. Tudjuk azt is, hogy sok ezer kisgazdától elvették azt a kedvezményt, hogy kis törkölyét, vagy seprűjét, szilváját vagy baraezkját értékesíteni képes legyen és hogy ez a kedvezmény ma már úgyszólván semmivé vált. És hogy mindig csak a nagybirtokot akarta a kormány dédelgetni, annak legeklatánsabb bizonyítéka épen ez a törvényjavaslat. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Mi lesz annak a következménye, ha ez a törvényjavaslat törvénynyé válik? Először is az, hogy a még meglevő kisipari szeszgyárak versenyképtelenné lesznek, sőt maga a megváltás tudata mintegy kecsegtető lesz reájok nézve, mert azt hiszik, hogy megváltatván az a jog, a melyet bírnak, más irányban lesznek képesek tőkéjöket értékesíteni, a hol talán veszélynek ájus 10-éu, cstitörtSkBn. nem lesznek kitéve. Ámde mi lesz ennek ismét a következése ? Az, hogy azt a hasznot, a melyet egy ily ipari szeszgyárból a környék vont, a kisbirtokos-osztály egyszerűen teljesen elveszti. De mindenek között legnagyobb bizonyítéka annak, hogy ez a javaslat csak a nagybirtokot akarja dédelgetni, a 2. §. második bekezdése, a hol egészen határozottan kimondja a törvényjavaslat, hogy a föld és gyár elv'álas^thatatlan tulajdon legyen. Ez olyan egyszerűnek látszik, t. képviselőház, (Zaj a szélső baloldalon.) pedig én ezt tartom a legnagyobb sérelemnek. Olay Lajos: Igaz! Úgy van! (Derültség balfelőL) Komjáthy Béla: Ha ez a rendelkezés megmarad, akkor csakis a nagybirtokos lesz ezentúl képes mezőgazdasági gyárat felállítani. (Igaz! Ügy van! a szélső baloldalon. Nevetés a baloldalon.) Könnyű nevetni, hisz ezt már a latinok is tudták; nem is veszem rossz néven senkitől, hanem azt mégis megjegyzem, hogy a nevetés helyett sokkal jobb volna, ha valaki értelemmel és tudással igyekeznék az általam elmondottak megczáfolására. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Nézetem szerint az a szakasz a nagybirtokosoknak adja meg csak a mezőgazdasági szeszgyár felállítására a lehetőséget és a kisbirtokosoknak nem. Ez erős vád a kormánynyal szemben, tehát kötelességemnek tartom ezt a tételt lehetőleg bebizonyítani. (Halljuk! Halljuk!) A törvényjavaslat értelmében a legkisebb kontingens 480 hektoliter; tehát 480 hektoliter előállításához, 133 liter napi termelés mellett szükséges 44'70 hektár, azaz átfordítva magyar holdakra, 7820 holdnak burgonyatermése. Azt hiszem, hogy azok, a kik a kérdéssel gyakorlatilag foglalkoztak, ezt a tételemet nem fogják megtagadni. (Helyeslés a száső baloldalon.) Már most, ha a gazdasági forgásokat, ha a földnek ter melési képességét veszszük tekintetbe: arra, hogy valaki a legkisebb kontingensnek megfelelő földmennyiséggel birjou, annak, hogy a 7820 holdat bevethesse, legkevesebb 400 holddal kell bírnia. Azt hiszem, hogy ezt az állítást nem kell 1 irányítani. E szerint Magyarországon 1,900.000 birtokos, a kiknek mindnek kevesebb a birtoka 400 holdnál, már eo ipso ki van zárva abból, hogy a mezőgazdasági szeszgyártásból eredő haszonmik részese lehessen, (Úgy van!a szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk!) a mennyiben még az a lehetőség is ki van zárva, hogy szövetkezés útján állhassanak össze a kisbirtokosok. Ha tehát a második szakasznak második bekezdése megmarad úgy, a mint van, először is 1,900.000 kisbirtokos, eo-ipso még hozzá sem juthat a törvény előnyeihez s minthogy szövetkezetek alakítása lehetetlenné van