Képviselőházi napló, 1896. XXIX. kötet • 1900. április 30–junius 18.
Ülésnapok - 1896-574
574. orsz&gOB ülés 1900. május 10-ön, csütörtökön. 53 837, 846) bemutatni a magyar-román határvoualon felállított határjelek kicserélése folytán felmerülő költségek fedezésére szükséges hitel engedélyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyában. Tisztelettel kérem ennek a jelentésnek kinyomatását, szétosztását, és annak idején az osztályok mellőzésével napirendre leendő kitűzését elhatározni. Elnök: T. ház! A pénzügyi bizottságnak a magyar-román határvonalon felállított határjelek kicserélése folytán felmerülő költségek fedezésére szükséges hitel engedélyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyában benyújtott jelentése ki fog nyomatni és szét fog osztatni; a ház a törvényjavaslatnak az osztályok mellőzésével való tárgyalását határozza el és napirendre tűzése iránt a maga idejében fog az intézkedés megtétetni. Következik már most a naptárak, hirdetmények, hírlapi beiktatások, külföldi hírlapok és időszaki lapok bélyegkötelezettségének megszüntetéséről szóló törvényjavaslat (írom. 819, 828) tárgyalása. Mindenek előtt az előadó úr kivan szólani. (Halljuk ! Halljuk!) Neményi Ambrus, a pénzügyi bizottság előadója? T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Midőn az előttünk levő törvényjavaslatot a t. híznak elfogadás végett ajánlanám, hangsúlyozni kívánom, hogy annak legfontosabb diszpozicziója, a mely a hírlapi hirdetések bélyegmentességéről szól, nem a hírlapok javára szolgáló valamely kedvezményt foglal magában, hanem a közforgalomnak s a közforgalomban is leginkább annak a mindennapikeresetére utalt legszegényebb rétegnek van hivatva szolgálni, a mely az eddig fennállott igazságtalan és aránytalan hirlapbélyeg következtében akadályozva volt abban, hogy munkája és keresete érdekében a hírlapoknak nagy publiczitásához folyamodjék. Hasonló szempont szól a nyilvános hirdetések bélyegének eltörlése mellett. A javaslatnak harmadik intézkedése felmenti a naptárakat az eddigi bélyegkötelezettség alól; tekintve azt, hogy a naptárak bizonyos néprétegeknek úgyszólván egyetlen szellemi táplálékát teszik, a kultúra ellen való vétek volna, ha ezt a szíík szellemi táplálékot is továbbra megdrágítanók. Az a lap, t. ház, a melyen ezen javaslatot beczikkelyezzük, díszére fog válni törvénykönyvünknek. Ebben a meggyőződésben ajánlom t. báznak a javaslat változatlan elfogadását. (Általános helyeslés.) Elnöki Nem kivan senkisem a javaslathoz általánosságban szólani ? (Felkiáltások; Elfogadjuk!) Ha nem, úgy felteszem a kérdést. Kérdem, hogy a ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja-e: igen, vagy nem t ? (Igen!) A ház a törvényjavaslatot általánosságban elfogadta és így következik a részletes tárgyalás; mindenek előtt a czím. Dedovics György jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét; észrevétel nélkül elfogadtatik). Elnök: A. törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, javaslom a háznak, hogy annak harmadszori olvasását a legközelebbi ülés napirendjére tűzze ki. Hozzájárul a ház? (Igen!) Ezt a ház határozataként kijelentem. Következik az 1899 : XXII. törvényezikk, valamint az 1899 : XXIV. törvényezikk némely határozmányainak módosításáról szóló törvényjavaslat (írom. 833, 841) tárgyalása. T. ház! A pénzügyminiszter úr ezen törvényjavaslat tárgyalásának idejére a minisztérium megbizottjaként Toepke Alfréd államtitkár urat nevezte meg. (Helyeslés.) Az előadó úr kivan szólani. Farbaky István, a pénzügyi bizottság elöadÓja:T. képviselőház! Az égetett szesznek előállításával minálunk ipari és mezőgazdasági szeszgyárak foglalkoznak. Az ipari szeszgyárak önálló vállalatot képeznek és nincsenek szükségképen iparmezőgazdasággal szoros összeköttetésben és kapcsolatban. A feldolgozandó anyagot vásárolják, vagy a nyiít piaezon, vagy pedig a termesztőnél, és rendesen nagyobb mennyiségű szesznek az előállítására vannak berendezve. A mezőgazdasági szeszgyárak ellenben szoros kapcsolatban állanak a mezőgazdasággal is, mintegy kiegészítő részét képezik annak, és ezen a réven a földbirtoknak; túlnyomóan a saját maguk termesztvényét dolgozzák fel, és egyúttal azon körülmény által, hogy a moslékot vagy legalább is a hizlalásra szánt marhának trágyáját visszaszolgáltatják a mezőgazdaságnak, az intenzív mezőgazdaságnak igen fontos tényezőit képezik. De nemcsak a mezőgazdaságnak érdekei fűződnek a szeszgyártáshoz, hanem az államnak is igen fontos érdeke van ahhoz kapcsolva, még pedig az adó révén. A szesznek fogyasztása minálunk kétféle adó alá van vetve, illetőleg kétféle kulcs szerint vettetik ki az adó a szeszre. Van egy kisebbik adótétel, a mely miden hektoliter-fok után 70 fillérben van megállapítva, és van egy másik nagyobb adótétel, a melynek mértéke 90 fillér minden hektoliter-fok után. A kisebbik adótétel mellett termelhető szesznek mennyisége meg van állapítva, határok közé van szorítva és pediglen meg van állapítva közös megegyezés, közös szerződés útján nemcsak minálunk, de Ausztriában is, olyképen hogy a kontingentált, tehát a kisebb adótétellel megrótt szesznek mennyisége minálunk 853.000 hektolitert tesz ki. Az 1899 : XXII. törvényezikk megállapítja már most ezen kereten belül a felosztást, oly mó-
