Képviselőházi napló, 1896. XXIX. kötet • 1900. április 30–junius 18.

Ülésnapok - 1896-573

573. országos ülés 1900. május 7-én, hétfőn. 49 szor is olvastatván, kérdem a házat, elfogadja-e a törvényjavaslatot ezen harmadszori olvasás után is: igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik a törvényjavaslatot harmadszori olvasás után is elfogadják, szíveskedjenek fel­állani. (Megtörténik.) A ház a törvényjavaslatot harmadszori ol­vasás után is elfogadta, így az alkotmányszerfí tárgyalás és szíves hozzájárulás végett a főrendi­házhoz küldetik át. Következik a magyar korona országainak 1888-tól 189?-ig terjedő tíz évi államháztartása eredményeiről szóló jelentés. (írom. 770, 840) Minthogy a napirend következő tárgya, tudniillik a számvevőszéknek az ugyanezen eredményekről szóló 30 évi jelentése (írom. 802, 840) a zár­számadás-vizsgáló bizottság által az előbbivel együtt tárgy altatott és egy jelentésben terjesz­tetik a ház elé, indítványozom, hogy a ház együttesen tárgyalja a számvevőszék mindkét jelentését. Elfogadja a ház? (Igen!) Akkor kimondom, hogy úgy a tíz évi, mint a hiirmincz évi eredményekről szóló számvevő­széki jelentéseket a ház együttesen tárgyalja. A zárszámadási bizottság előadója ki fán szólani. Benke Gyula előadó: T. ház! A szám­vevőszék az államháztartásnak egyrészt tiz évi, másrészt harmincz évi eredményeit bemutatva, azokat a zárszámadás vizsgálóbizottság tárgyalta, és amennyiben ezen kimutatások inkább infor­matív jellegűek és külön határozatot tulajdon­képen nem igényelnek, a bizottság indítványozza és javasolja a t. háznak, méltóztassék azokat egyszerűen tudomásul venni és a főrendiházzal is közölni. Elnök: Kivan valaki e jelentéshez szólani? Ha nem, felteszem a kérdést: elfogadja-e a ház a zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentését: igen vagy nem ? (Igen!) A ház a zárszámadás-vizsgáló bizottság jelen­tését elfogadja, a számvevőszék jelentéseit tudo­másul veszi és azoknak hasonló ezélból a fő­rendiházzal való közlését elrendeli. T. ház! Ezzel a mai ülés napirendje ki lévén merítve, a legközelebbi ülés napirendjét illetőleg, javaslatom az : határozza el a ház, hogy a legközelebbi ülés — minthogy holnap a főrendi­ház tart ülést, — holnapután, szerdán délelőtt tíz órakor tartassák s ennek napirendjére tűzze ki a ház első tárgyúl a naptárak, hirdetmények s hírlapi beiktatások, külföldi hírlapok és időszaki lapok bélyegkötelezettségének megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot; azután az 1899 : XXII. törvényczikk, valamint az 1899 : XXIV. törvény­ezikk némely határozmányainak módosításáról szóló törvényjavaslatot, kapcsolatban a szesz­kontingens fentartása iránt beadott és e törvény­KÉPVH. NAPLÓ. 1896 — 1901. XXIX. KÖTET. javaslatra vonatkozó feliratokat és kérvényeket, és a mennyiben ezentúl még ideje maradna a háznak, az értékpapír-forgalmi adóról szóló pénz­ügyminiszteri törvényjavaslatot. Thaly Kálmán: T. ház! A napirendhez kívánok szólani . . . Elnök: Pichler Győző képviselő úr jelent­kezett szólásra. Pichler Győző: Szivesen átengedem a szót. Thaly Kálmán: Avval a kéréssel fordulok az igen tisztelt elnök úrhoz és a házhoz, hogy miután a nemzet nagy halottjának, Munkácsy Mihálynak temetése épen szerdán lesz, és pedig félnégyre tűzetett ki a bizottság által, méltóz­tassék talán kimondani, hogy az ülés, a mely­nek napirendjére a t. elnök úr talán egy kissé sok tárgyat is ajánlott, — lehet, hogy olyano­kat, a melyek sok időt nem vesznek igénybe, de lehet köztük olyan is, a mely vitát provokál, hogy tehát a képviselők, a kik kétségen kivííl nagy számmal fognak megjelenni, akadályozva ne legye­nek, hogy idejük legyen átöltözni és egyébként is elkészülni, — hogy az ülés nem tarthat semmi­esetre sem 12 vagy 1 órán túl. (Helyeslés.) Elnök: A miniszterelnök úr kivan szólani. Széll Kálmán miniszterelnök: Thaly Kálmán képviselő úr indítványához, (Halljuk! Halljuk!) a magam részéről hozzájárulok. Ha nem lenne olyan sürgős azon törvényjavaslatok tárgyalása, melyek szerdára kitíízettek, proponál­tam volna, hogy azon napon a ház ülést se tartson; de szivesen hozzájárulok az indítvány­hoz, úgy, hogy például félegynél tovább ne tartsunk ülést. (Helyeslés.) Pichler Győző : Bocsánatot kérek, hogy a miniszterelnök úr loyalis előterjesztése daczára felszólalok. Azonban tekintettel arra, hogy épen sürgős tárgyak vannak kitűzve, nagyon veszé­lyes volna ilyen praeezedenst megállapítani, hogy tudniillik az ülés félegynél tovább ne tart­son. Ha azok a tárgyak olyan sürgősek, ki biz­tosítja az igen tisztelt miniszterelnök urat, hogy azok a sürgős tárgyak, a melyek esetleg beható vita tárgyát fogják képezni, le is tárgyaltatnak? Széll Kálmán miniszterelnök: De hi­szen folytathatjuk csütörtökön! Pichler Győző : Épen azért, hogy olyan sürgősek és mert nem biztos, hogy elvégezzük és akkor csütörtökön folytatjuk, kérem, ne te­kintse indítványomat a miniszterelnök úr mint ellenindítványt, hanem talán méltóztassék hozzá­járulni ahhoz, hogy a temetés napján ülést ne tartsunk, tekintettel arra, hogy hazai művésze­tünk terén Munkácsy Mihály kétségtelenül oly óriási alak, a ki az egész nemzetnek oly nagy büszkesége volt, a nemzetnek oly nagy becsüle­tet és elismerést szerzett, mint bármelyik nagy 7

Next

/
Thumbnails
Contents