Képviselőházi napló, 1896. XXIX. kötet • 1900. április 30–junius 18.

Ülésnapok - 1896-583

583. országos ülés 1900. június 7-én, es1ltöró8k8n. 225 850. számú, indítványozom, hogy a két szöveg együtt tärgyaltatván, mégis a földmívelésügyi bizottság által előterjesztett szöveg alapúivételével történjék a részletes tárgyalás. (Heleyeslés,) Hozzájárul a t. ház ehhez? (Igen!) Tehát ezt határozatképen kimondom. Következik a részletes tárgyalás, a földmívelésügyi bizottság szövegezése alapján. Molnár Antal jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét). Elnök: Nem lévén észrevétel, elfogadtatott. Molnár Antal jegyző (olvassa az 1. §-t). Buzáth Ferencz jegyző: Major Ferencz! Major Ferencz: T. ház! Ennél a szakasznál óhajtok a t. miniszter úr beszédére néhány szóval válaszolni. Azt hiszem, hogy a mikor beszédemet elmondtam, a t. ház nem olvashatott ki belőle mást, mint azt, hogy a törvényjavaslatot a legtárgyilagosabb módon bíráltam el. A törvényjavaslat üdvös voltát előre is kijelentettem, és mint szükséges dolgot üdvözöltem. Ha árnyoldalaira is rámutattam, ez kötelességem volt és nagyon csodálom, hogy a t. miniszter úr, a mikor én ezen pártatlan bírálatot mondtam, mosolygással vette az én ellenvetésemet, mintha csak azért beszéltem volna, mert kötelessége az ellenzéknek, hogy valamit mondjon. Bocsánatot kérek, t. miniszter úr, az én ellenvetésem, a melyet pénzügyi, tehát finánczpolitikai szempontból tettem, nem volt mosolygásra való dolog. Szeretném megkérdezni bizalmasan a túloldal gazdarészét, vagy azokat, a kik egyáltalán a gazdálkodás iránt érdeklődnek, és biztosítom a t. miniszter urat, hogy 99°/o-a nekem adna igazat, hogy igenis, a kisgazdák megterheltetése, szóval: a dupla bélyeg nem jogos, és ezen kiadásnak a budgetbe kellene fedezetet nyerni. Kubik Béla: Hát a pénzes zacskó! Major Ferencz: Mellettem bizonyítottak az ezen oldalon egymásután felszólalók, hogy igenis fontos dolog, hogy e törvényjavaslatnak épen fináncziális része ne nehezedjék magára a gazdaközönségre, és ezt hangsúlyoztam én abból a szempontból is, mert tudom, hogy üdvös a törvényjavaslat és nem szeretném, hogy a gazdaközönség azt az újabb jogtalan megterheltetés folytán ellenszenvvel fogadná, mi teljesen érthető, és nem is lehet máskép. (Helyeslés a haloldalon) Arra vonatkozólag, hogy hiszen kevesebb a gazdák megterheltetése, igen érdekes érv van felsorolva az indokok közt. Ugyanis az mondatik, hogy az a dupla bélyeg, a mely 960.000 koronát tesz ki, sokkal kevesebb annál a többletnél, a melyet a kisgazdák eddig jogtalanul fizettek egyes közegek visszaélései folytán. Ilyet bevenni az indokolásba és azzal érvelni a bélyegduplázás mellett, hogy eddig a közegek visszaéléseket követtek el és ezzel a 960.000 koronánál nagyobb KÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. XXIX. KÖTET. terhet okoztak, bocsánatot kérek, ezt mégsem szabad megtenni, és hogyha ez az érv igaz, csak közigazgatásunk romlottságát és rosszaságát mutatja, mert bizonyítja, hogy ily nagy összeggel károsították meg állandóan a kisgazdákat. Arra nem is felelt a miniszter úr, a minek pedig én nagy erkölcsi értéket tulajdonítok, hogy ugyanis a büntetési pénzek ötven százaléka szintén beszolgáltatandó. Magában véve nem nagy összeg, gondolom 50.000 forinttal van felvéve, de erkölcsi tekintetben nagy jelentőségű, mert az a község és egyáltalán az a törvényhatóság, a hol ily büntetéspénzek előfordulnak, ha azt az utolsó krajezárig kénytelen beszolgáltatni a kincstárnak, akkor ott is finánczpolitikát lát és nem nyugodhatik bele, sőt ez azt a gyanút ébresztheti fel, hogy mesterséges jövedelemhez akar jutni a kincstár. De ha a gazda látja, hogy öt-tíz forint az állatállomány nemesítésére vagy tenyésztésére fordíttatik, akkor szivesebben megfizeti a büntetéspénzt, és nem úgy tűnik fel előtte, mintha ez finánczpolitikai intézkedés volna. Azért kifogásolom, hogy a törvényjavaslat fináncziális része egyedül a gazda vállaira van fektetve, és szomorúnak tartom, hogy, — mint a szakminiszter úr is kijelentette, — ez máskép nem lehetséges, a mennyiben pénzügyi helyzetünk nem engedi meg, mert különben kénytelenek lennénk ezen üdvös törvényjavaslatot évekre elodázni. Ha olyanok a mi pénzügyi viszonyaink, hogy ilyen fontos törvényjavaslatot évekig el kell halásztanunk azért, mert nem tudunk 960.000 koronát beleilleszteni költségvetésünkbe, ez nagyon szomorú jelenség a jövőre. (Igás! a baloldalon.) Én csak ezeket voltam bátor megjegyezni, és azt hiszem, hogy ez elég komoly arra, hogy ezt nem mosolyogva, hanem illő komolysággal vegye a t. miniszter úr, mit több képviselőtársam felszólalása is igazol. Azt hiszem, igen sokan vannak a túloldalon is, a kik szívesen ráállanának arra, hogy ezen összeg ne a kisgazda vállaira nehezedjék, de a pártfegyelem ennek útját állja. Ezeket voltam bátor beszédem igazolására, melyben a tárgyilagosság yezérelt, megjegyezni. Elnök: Szólásra senkisem lévén feljegyezve, következik a határozathozatal. Elfogadja a

N ház az 1. §-t a bizottság szövegezésével? (Helyeslés.) Elfogadtatik. Molnár Antal jegyző (olvassa a 2—é. §-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa az 5. § t). Szily Pongrácz előadó! Szily Pongrácz előadó: T. ház! Az 5. §. a főtiszti állásokon kivíü még a d), e) és f) pontokban állatorvosi al- és segéd-állatorvosi állásokat is kontemplált. Minthogy azonban maga a törvényjavaslat csak állatorvosokról szól és nem volna czélszeru ekkora tagoltságot az állá29