Képviselőházi napló, 1896. XXIX. kötet • 1900. április 30–junius 18.
Ülésnapok - 1896-579
579. országos ülés 1900. május 16-án, sgerdán. 189 utasított azért, hogy ezen az oldalon jelentkeztem, a helyett, hogy a túlsó oldalon jelentkeztem volna. A nélkül tehát, hogy tett indítványomat visszavonnám, ezennel kijelentem, hogy az elsőbbséget készséggel átengedem Rakovszky István képviselő úrnak. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Rakovszky István: T. ház! Én a 9. §-hoz a következő módosítványt nyújtom be (olvassa): A második bekezdés helyett tétessék: »Ebből az értékből minden 2000 korona után adó fejében 10 fillér jár.« Midőn ezen indítványt beterjesztem, ezzel nem azt akarom jelezni, hogy engem ezen adókulcs magassága kielégítene, hanem csak azért adom be, hogy az előbbi adókulcs helyreállíttassák, és hogy a törvény legalább némileg sújtsa a tőzsdei ügynököket. Elnöki A beadott módosítvány fel fog olvastatni. Buzáth Ferencz jegyző (olvassa): »Módosítvány a 9. §-hoz: Az u'olsó bekezdés . . . (Mozgás és zaj.) Elnök: Méltóztassék azt olvasni, a mi a beadott lapon foglaltatik, mert a jegyző úrnak s-lóról-szóra kell azt olvasni, a mi beadatott. Bnzáth Ferencz jegyző (olvassa): »Ha el nem fogadtatnék, akkor ettől az értéktől minden 2000 korona után adó fejében 10 fillér jár.« Elnök: Kivan még valaki a szakaszhoz szólani ? Matlekovits Sándor: T. képviselőház! Tekintettel arra, hogy két ellentétes oldalról jött ugyanazonos értelmű indítvány, nem azért szólalok fel, mintha azon véleményben volnék, hogy nem volna helyes, ha a pénzügyi bizottság javaslata a ház által elfogadtatnék, hanem egyszerűen azért szólalok fel, mert Lévay Lajos képviselőtársam indokolásában, a melylyel a pénzügyi bizottság javaslatát megtámadta, azt mondta, hogy úgy látszik, a pénzügyi bizottság nem vette figyelembe az„í897. évi osztrák törvényt, mert az 1897-iki osztrák törvénynek intézkedéseit nem ismerte. Miután én voltam a bizottságban a javaslattevő, illetőleg kezdeményező, el fogom mondani, hogy a bizottságban mely oknál fogva és miképen tárayaltatott e szakasz? (Halljak! Halljuk') Abból a szempontból indultak ki a javaslat tételénél, hogy a budapesti tőzsde köztudomásúlag sokkal gyengébb, mint a bécsi tőzsde, tehát hogy a budapesti tőzsde és a magyarországi értékforgalom ne legyen súlyosabban megadóztatva, mint az osztrák. Utaltak arra, hogy az 1897. évi osztrák törvény két új intézkedést tartalmaz. Az osztalékos papirok minden kötés után egy koronát fizetnek, a nem osztalékos papirok minden kötés után negyven fillért. Ezzel szemben odaállítottam, hogy az osztalékos papirok ennélfogva Budapesten, ha az árfolyam nem magas, valószínűleg kevesebbet fognak fizetni, mint a bécsi tőzsdén. Ha pedig az árfolyam nagyon magas, talán elérik azon adót, a melyet a béesi tőzsdén fizetnek az osztrák törvény alapján. Azt állítottam, és ezt fentar'om most is, mert be fogom bizonyítani, hogy a nem osztalékos papírok, tehát az államkölcsönök, a záloglevelek és közkölcsönök, mindenesetre 35—40°/o-kal többet fizetnek a törvény értelmében, mint Ausztriában. Ausztriában minden kötés fizet 20 krajczárt, vagyis 40 fillért. (Zaj. Halljuk/ Halljuk!) Ezzel szemben az eredeti javaslat szerint minden 2000 korona után fizet Magyarországon a papir 10 fillért, tehát miután egy kötés rendesen 5000 forintról, vagyis í0.000 koronáról szól, ha a papir parin alul áll, fizet ötször tíz, tehát ötven fillért Míg Bécsben 40 fillért, addig nálunk 50 fillért fizetnek. Ha azonban a papir csak húsz krajezárral, 40 fillérrel magasabb, akkor már nem 50 fülért, hanem, miután a törvény értelmében minden megkezdett 2000 korona egész 2000 korona értékben vétetik, nem ötször, hanem hatszor fizeti az adókulcsot. Ennek következtében, mihelyt a papir árfolyamon felül van, 60 fillért fog fizetni. Már pedig, hogy ezen papirok nagyrésze parin felül van, az abból is világos, hogy a 4 és Y 20 / 0 * 08 rendszerint parin, az aranyjáradék pedig mindig parin felííl áll, minek következtében nem 40 fillérrel, hanem 60 fillérrel adóztatik meg. Már most ezzel szemben Lévay Lajos t. képviselő úr azt mondta, hogy a kis forgalom kevésbbé van megadóztatva nálunk. A mi ezt illeti, először is a kis forgalom, tudniillik nem a börzei, hanem a börzén kivüli forgalom, az összes értékforgalomnak, nézetem szerint, alig egy huszadát képezi. Ha tehát ez egy huszada, ha igaz is volna ez, a mint nem igaz, akkor ez az egy huszad, nem képezheti az átlagot, hogy azt mondhassuk, hogy a magyar törvény értelmében nincs jobban megadóztatva a magyar értékforgalom, hanem ellenkezőleg, csak egy huszada nem volt megadóztatva. De még egy huszada sem. Ugyanis, először az osztrák törvény értelmében 1000 korona értékig az állampapír nem fizet 40 fillért, hanem c^ak 10 fillért. Nálunk pedig a legkisebb adóegység mindig érvényestíl. Tehát ugyanazt fizeti, mint Ausztriában, mert mihelyt 300 koronát elért, már fizet 10 fillért. Ennek következtében ebből az egy húszadból is a legnagyobb részt le kell vonni. Tehát nálunk is annyit fizet, mint Ausztriában. Lévay Lajos: Ezer korona után 10 fillért! Matlekovits Sándor: Marad tehát az 1000-től 5000-ig terjedő összeg, mely 40 fillért fizet. Hogy mennyire lehet ezt becsülni, azt nem
