Képviselőházi napló, 1896. XXIX. kötet • 1900. április 30–junius 18.

Ülésnapok - 1896-579

579. országos ülés 1900. május 16-án, szerdán. 187 legerősebb és így akkor folyna be a legtöbb adó is. Valószínű tehát, hogy a költségelőirányzatban felvett 400.000 korona tiszta bevételnek felét sem fogjuk elérhetni, különösen, tekintve a teljesen pangó tőzsdei életet; ne rontsuk meg azt tehát még azzal is, hogy indokolatlanul leszállítjuk az amúgy is, senki által magasnak nem talált 10 filléres adótételt. Vagyok bátor tehát a következő módosítványt benyújtani és kérem a t. házat, hogy azt elfogadni méltóztassék (olvassa): » Mondja ki a t. ház, hogy a jelen törvényjavaslat 9. §-ának második bekezdése ekként szól: »Ettől az értéktől minden 2000 korona után, adó fejében tíz fillér jár.« (Élénh helyeslés jobbfelől.) Buzáth Ferencz jegyzői Rakovszky István! (Halljuk! Saljuk!) /Rakovszky István: T. képviselőház! Én abban" a szerencsés helyzetben vagyok, hogy Lévay Lajos t. képviselőtársam módosítványához hozzá nem járulhatok, daczára annak, hogy szórói-szóra azonos módosítványt fogok beterjeszteni. Egyszersmind vagyok bátor a t. ház elnökét felkérni, kegyeskedjék az iránt intézkedni, hogy a jegyzői kar kötelességét megtegye, és ne pro tegáljon valakit a házszabályokkal szemben. (Helyeslés a baloldalon.) Én nekem lett volna az első szóm, és én nem azért akartam a prioritást magamnak igényelni, mintha talán Lévay Lajos úr előtt akartam volna tündökölni, hanem azért akartam előbb felszólítt tni, — és erre fen is tartom magamnak a szavazásnál a prioritást, — hogy az én módosítványom, mely szórói-szóra megegyezik az övével, jöjjön elsősorban szavazás alá. Én, igen tisztelt képviselőház, napok óta vagyok ezen szakasznál, mint a szakasz ellen szóló feljegyezve, napok óta kisérem figyelemmel, ki van a másik táblán felírva, de nem találtam senkit. A házszabályok 161. §-a ekként szól: »A tárgyaláskor a feljegyzé3 sorrendjében hivatnak fel az illetők szólásra, még pedig olykép, hogy míg egyenlő számban vannak a tanácskozás tárgyát képező javaslat, illetőleg indítvány mellett és ellen szólani kívánók, felváltva hivatnak fel a szólásra. Ha kisebbségi vélemény nincs bejelentve az előadó után, elsősorban az indítvány ellen feljegyzett első szónokot, ha pedig kisebbségi vélemény is van, a kisebbségi előadó után az indítvány mellett feljegyzett első szónokot illeti a szó.« Miután a kisebbségi véleménynek előadója nem jelentkezett, tiszta dolog, hogy nekem lett volna első szavam. T. ház! Nem az én személyem miatt szólaltam fel, hanem felszólaltam azért, hogy egy veszedelmes preczedens ne alkottassék azzal, hogy, midőn itt az ellenzék részt vesz a törvényalkotás , nehéz munkájában, és olyan indítványokat tesz, melyek elől a többség sem zárkózhatik el, akkor az ellenzék ilyféle praktikák által ki ne játszassák. Én azt hiszem, hogy a ház bürója egyenlő igazságossággal, egyenlő méltányossággal köteles mindenfelé igazságot szolgáltatni, és ezt ebben a perezben megsértve találtam. Kérem az elnök urat, hogy a szavazásnál akként tegye fel a kérdést, hogy először is az én módosítványom s csak azután Lévay Lajos képviselő úr módosítványa jöjjen szavazás alá. Buzáth Ferencz jegyző: Polónyi Géza! Polónyi Géza: Előbb Rakovszky István képviselőtársam nyújtsa be az indítványát, s csak azután szólok. (Zaj.) Rakovszky István: Indítványomat meg akarom indokolni, de előbb azt óhajtom, hogy a házszabályok kérdése tisztáztassék. (Helyeslés a baloldalon.) Polónyi Géza: T. ház! Én a házszabály okhnz, de egyúttal magához az indítványhoz is röviden hozzászólok. (Félkiáltások a baloldalon: Nem lehet, csak a házszabályokhoz!) A házszabály kérdése tiszta és világos. Ha a többség magának olyan természetű jogokat akar vindikálni, mint a jelen esetben, erre nézve több expediens áll rendelkezésére. Rendelkezésére áll a t. többségnek először is az, hogy a szabadelvű körben megállapított módosítását, — mert ez a genezise a dolognak, — beadhatja az előadó által, a kinek az elsőségét a házszabály elsősorban biztosítja; (Egy hang a középen: Dehogy!) és beadhatja maga a miniszter által. De ha már azután az előadó nem tesz módosítást a szakaszhoz, sem pedig a miniszter az ő kivételes sorrendjében fel nem szólal, akkor a házszabályok értelmében csakugyan az ellene feliratkozott első szónokot illeti a szó. Ha már most, t. képviselőház, nem ez történt, hanem e helyett történt az, hogy a napok óta felirt szónok helyett, egy más szónok hivatott fel felszólalásra, ez két módon történhetett. Vagy olyan módon, hogy az illető feliratkozott a szakasz mellett, a mely esetben azonban őt a házszabályok szerint szólási jog nem illette, mert a szakasz mellett elsősorban az előadót illeti a szó, azután pedig az szólítandó fel, a ki ellene iratkozott fel szólásra. Vagy pedig megtörténhetett ez oly módon, hogy a képviselő úr feliratkozott a javaslat ellen, s akkor csak Rakovszky István t. képviselő úr után következhetett. (Helyeslés a bal- és a szélső baloldalon.) Minden kétségen kivűl áll tehát, hogy ez a felszólalás, ilyen alakjában, a midőn a törvényjavaslat rendelkező része ellen akar valaki módosítást benyújtani, abban a sorrendben, a hogy történt, helytelen volt. Az indítvány érdemére nézve természetesen nekem teljesen közönbös, hogy X, vagy Y indít24*