Képviselőházi napló, 1896. XXIX. kötet • 1900. április 30–junius 18.

Ülésnapok - 1896-578

578. országos ülés 1900, i. májas 15-én, kedden. 157 a merkantilista, az agrár, a liberális, a konzer­vatív, vagy a reakcziónárius politikának, hanem egyszerűen a körülmények kifolyása. És hogy III. Napóleonnak az 50-es években Franczia­országban mennyire igaza volt, a mikor a tőzsde­ügyleteket megadóztatta, mutatja az, hogy ezen 1 a réven 35 millió frank folyt be évenkint, Nálunk Magyarországon a tőzsdeügyletek megadóztatása 1864-ből datálódik. Akkor Ausz­triában rendeleti úton kimondták, hogy minden tőzsdeügylet, illetőleg kötjegy után 50 krajczár fizetendő, és kimondták, ,hogy minden tőzsde­ügynök köteles kiadott jelentésére öt krajczáros bélyeget ragasztani; hasonlókép akkor terhelték adóval a lombard-ügyleteket is. Pedig Ausztriában akkor sokkal liberálisabb irány uralkodott, mint ma. Ez a rendelet aztán, ha jól emlékszem, az 1867 : XVIII. törvényczikk útján törvényerőre emelkedett nálunk és azóta be van hozva itt is a tőzsdeügyletek megadóztatása. E bélyegnek vagy adónak alkalmazása Németországban is­meretlen volt. Németországban 1881-ben vette kezdetét a tőzsdeügyletek megadóztatása. Hozzá kell tennem, hogy az ott négy részből áll, ugyanis adó terheli a kibocsátott értéket, a köt­jegyet és azonkívül a tőzsdeügyletet, valamint a magán- és az állami sorsjegyeket. Rakovszky István igen tisztelt képviselő­társam, a ki nagyon alaposan foglalkozik ezzel a kérdéssel, tévedett abban, a mikor felhozta, "liogy Németországban 42 millió márkát jöve­delmez a tőzsdeadó. Nagyban véve áll ez, de ezt a 42 milliót elemezni kell, mert ebben az összegben az összes tőzsdeadónemek jövedelme benne foglaltatik, a melyeket nagyon helyesen ismertetett az imént Barta Ödön t. képviselő­társam. Ebből az összegből csak 13 millió márka a tőzsdeforgalmi és tőzsdeügynöki kötvényadó, míg a többi tétel, a mely ott szerepel, a ki­bocsátási adóból ered s ez kitesz körülbelül 16 millió márkát, azonkívül körülbelül 16 millió márka az a rész, a mely az állami és magán­sorsjegyek megadóztatásából ered. Mindössze tehát 13 millió márkáról vagy 8,100.000 forintról van szó, és ha meggondoljuk, Németországban, a hol a nagy tőzsdék, a ber­lini, a frankfurti, a hamburgi, a brémai, a drezdai tőzsdék léteznek, azon hatalmas keres­kedelmi és tőzsdeforgalom mellett összesen csak 8,100.000 forintot hoz ez az adó, akkor már nagy részben érthető, hogy ebből az adóforrásból bizony nagy jövedelmeket seholsem lehet előteremteni. (Ügy van! jobbfelől!) Magyarországon edgigelé a tőzsdeügyletek megadóztatásából, a kötvények bélyegzése s a kibocsátási adó révén körülbelül 2—272 millió forint folyt be évenkint az állampénztárba már a hetvenes évek óta, úgy, hogy épen nem mond­ható, hogy a tőzsdei körök vagy az értékpapírüzlet kivonták volna magukat az adóteher alól. Méltóz­tassék elhinni, t. ház, ha meg lett volna, vagy megvolna is egyes körökben ez a szándék, hogy kivonják magukat a? adóztatás alól: a pénzügy­minisztereknek olyan éles szemük van, hogy a hol csak lehetséges valamit előteremteni, van gondjuk arra, hogy ez megtörténjék. Pichler Győző: Egy ügynök sincs meg­adóztatva ! Weisz Berthold: Erre vonatkozólag nem vagyok abban a helyzetben, hogy itt bemutat­hassam minden ügynöknek az adókönyvecskéjét, ez nem feladatom; méltóztassék a t. képviselő­társamnak kérdést intézni a pénzügyminiszter úrhoz és meg vagyok győződve, azt a választ fogja nyerni, hogy az ügynökök meg vannak adóztatva. Állást kell foglalnom most, t. ház, egy érvvel szemben, a melyet tegnap Eakovszky István t. képviselőtársam hozott fel. ő úgy állította oda a dolgot, mintha a mozgó tőke a tőzsdeadó behozatala ellen mindenütt nagy lármát ütött volna, mert a mozgó tőke nem akar adót fizetni. Erre vonatkozólag tényekre utalok. Megengedem, hogy másutt ily dolgok előfordultak, de mivel itt a házban nem kell foglalkoznunk azokkal a jelenségekkel, a melyek Ausztriában, Német­országban, vagy másutt előfordultak, az igazság kedvéért csak arra vagyok bátor utalni, hogy Magyarországon semminemű agitáezió, egyetlen­egy felszólalás sem volt a tőzsdeforgalmi adó behozatala ellen. Mert a mint szerencsém lesz adatok alapján kimutatni, osztály, mely a mozgó tőkével s a tőzsdével foglalkozik és a mely a tőzsdén dolgát végzi, meggyőződésem és tapasztalataim szerint hazafiúi kötelességét eddig­elé minden tekintetben épúgy teljesítette, mint bármely másosztály. (Mozgás balfelől.) Mondom, egyetlenegy felszólalás sem történt e tekintetben. Midőn a szaktanáeskozmányban tárgyaltatott a tőzsdeforgalmi adó ügye, a tőzsde képviselői három körülményre hivták fel a közön­ség és a szaktanácskozmány figyelmét. Az egyik körülmény az volt, hogy a tőzsdeforgalmi adók behozatala által valószínűleg hivatalos szegény­ségi bizonyítvány állíttatik ki a budapesti tőzs­dére nézve, mert ennek folytán urbi et orbi fel lesz hozható, hogy az a forgalom, melyet a buda­pesti tőzsde felölel, nagyon kevés, uagyon csekély. Ha az uraknak évek óta lett volna alkalmuk a tőzsdére felmenni, . . . Polónyi Géza: Isten őrizz! Weisz Berthold: Polónyi Géza t. kép­viselőtársain már annyiszor volt fenn a tőzsdén, hogy ő ennek szükségét többé nem érzi; (Derült­ség jobbfelől.) &e hiszen Polónyi Géza t. képvi­selőtársam nem meríti ki az egész ház tapasz-

Next

/
Thumbnails
Contents