Képviselőházi napló, 1896. XXIX. kötet • 1900. április 30–junius 18.

Ülésnapok - 1896-578

154 578. országos ölés 1900. május 15-én, kedden. sak arra, hogy behozassék az, a mi 1897-ben nem volt időszerű. Ebből a szempontból keli tekintenem a t. miniszter úrnak azon álláspontját is, hogy az árutőzsde megadóztatását mindig veszélyesnek tartotta, mert, ágymond, attól lehet tartani, hogy ennek behozatala elterelné a forgalomnak nagy részét Ausztriába. Tegyük fel, hogy így ál), ámbár az én nézetem szerint nem így áll, mert a mi forgalmunkat nem terelheti el az árútőzsde megadóztatása, mert mi élelmezési piacza vagyunk Ausztriának, enniök pedig akkor is kell, legroszszabb esetben az következnék be, hogy ezen adónak áthárítása folytán Magyarország gazdaközönsége is hozzájárulna ehhez az adóteberbez. De ha az a meggyőződése a kormánynak, hogy az árú tőzsde-adó behozatala elterelné a forgalomnak egy részét Ausztriába, akkor ennek az igazságnak megfordítva is állania kell, vagyis, ha Ausztriában az értéktőzsdén adó van, akkor ebből az okoskodásból annak kellene következnie, hogy mi ne hozzuk be az értéktőzsde-adót, hogy ide tereljük a forgalmat Ausztriából. T. képviselőház! Nem egyéni meggyőződésemet fejezem ki csupán, hanem azok meggyőződését, a kik tisztában vannak az adatokkal, a kik gyűjtik az adatokat és tudják, hogy tényleg azóta, a mióta Ausztriában a felemelt adótétel szerinti értékpapirforgalmi adó alkalmazásban van, a budapesti tőzsdén nagyobb a forgalom. Hogy ez egyedül ennek tulajdonítandó-e, azt époly kevéssé fogom állítani, mint a milyen kevéssé tudnám bebizonyítani, mert kétségtelen, hogy egy tőzsdének forgalma nem egyedül és kizárólag egy szimptómával való kapcsolatban bírálható meg, ahhoz az összes tényezők összehatását kell ismerni, hogy riiegtudja az ember, hogy vájjon tényleg az egyiknek a másikra való hatása minő eredménynyel idézte elő ezt az állapotot, így hl] a dolog szakkörök állítása szerirt, és én azt hiszem, a t. pénzügyminiszter úrnak e részben egészen megbízható adatok állanak rendelkezésére. Azt állítják, hogy az osztrák értékpapirforgalmi adó hatásának látható nyilvánulása óta Magyarországnak egyetlen tőzsdéje, a budapesti, nagyobb forgalmat mutat ki, hogy ebben kell valaminek lenni, s hogy így saját érdekünk azt tanácsolná, hogy várjuk meg a tapasztalatokat, és figyeljük meg, vájjon abból a sajnos kapcsolatból eredőleg, a melyben papirpiaczunk és minden gazdasági érdekünk Ausztriához erőszakosáé oda van fűzve, minő a hatása eme egyik, vagy másik intézkedésnek, és addig függeszszük fel elhatározásunkat, annál inkább, mert adórendszerünkbe kell beleilleszteni ezt az intézkedést. Hogy minő hatásuk van általában a tőzsdeadóknak, és hogy ezekből nem lehet olyan precziz következtetéseket vonni, ennek illusztrálására bátor leszek felhozni két nagy országnak adataiból egynehányat. (Halljuk!) A német tőzsdeadó, a mint méltóztatnak tudni, emeléseken ment keresztül, de 1894. május hó i-től kezdve a kétezrelékes adótétel van alkalmazásban. Hogy ennek eredményét megbírálhassuk . . . (Zaj a jobboldalon. Halljuk! Halljuk!) Unalmas kérem, de nem tehetek róla: a számok mindig ilyenek. (Halljuk! Halljuk!) Ismertetni fogom az eredményeket az emelés előtt három évről és utánna hat évről. Ezek így állanak: az 1888-89. évben 12-5 millió, az 1889 — 90. évben í5"4 millió; az 1890—91. évben 13-2 millió, összesen tehát 1888-tól í 891-ig 41*1 millió, vagyis átlag 1888-tól 91-ig 13"7 millió. Ez volt az emelés előtti időszak, most következik az emelés utáni időszak. 1894—-95-ben 16"4 millió, az 1895—96. évben 19'9 millió, az 1896—97. évben már csak 13"2 millió. Az 1894—97. évben az összes 49-5 millió, átlagban tehát az 1894—97. évi hároméves cziklusban 16'5 millió. 1896—98ban jön aztán a hatás, 137 millió, 1898—99-ben 13-6 millió, 1899—1900-ban 14-9 millió, összesen 422 millió, vagyis átlag 141 millió, vagyis az egy ezrelékes adótétel mellett az átlag volt 13*7 millió, a két ezrelék melletti adó alapján pedig a bevétel volt 14*1 millió. Az emelkedés tehát 0*4 millió, a tétel megkétszerezése daczára. Rakovszky István: Sztrájkolt a börze! Barta Ödön: Majd meglátjuk, hogy sztrájkolt-e a börze! Én csak számokat hozok fel, én csak azt mondom, hogy a számok könnyen félrevezethetnek. Az 1889—90. és az 1899—1900. tudvalevőleg gazdasági tekintetben egyáltalában nem mutat különbségeket. Egyéb adatok szerint egészen azonos két gazdasági évről van szó, és méltóztassék megnézni, hogy vágnak a számok. Az 1889—90. évben az egy ezrelékes adótétel alapján volt a bevétel 151 millió, 1899—1900ban pedig két ezrelékes adótétel alapján 149 millió, tehát 200.000- re] kevesebb, mint az egy ezpelékes adótétel mellett. Hát, t. ház, ez egy országra nézve azt hiszem, elég meggyőzően mutatja, hogy az adótételek magassága és maga a megadóztatás ténye nem bizonyít sem a forgalom emelkedése, sem az üdvös hatása mellett, a melyet annak tulajdonítani akarunk. Rakovszky István: Hát Ausztriában? Barta Ödön: Ausztriáról nem szeretek beszélni, csak akkor, ha kénytelen vagyok vele. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Ausztriából tehát nem akarok adatokat felhozni, mert azokat nekünk hivatalosan importálják elég nagy bőséggel. Francziaországban, t. képviselőház, egész röviden akarom csak jelezni, az 1893. június elsején életbeléptetett adó alapján — az 1893.