Képviselőházi napló, 1896. XXIX. kötet • 1900. április 30–junius 18.

Ülésnapok - 1896-575

575. országos ülés 1900. május 11-én, pénteken. " rendezése, ha elvesztik a jogot a kontingensre, egyszerűen ócska vassá válik ? Ha ezeket nem méltóztatik megérteni, én bővebb magyarázatokkal nem szolgálhatok. Elnök: Kakovszky István képviselő úr személyes kérdésben kér szót. Rakovszky István: T. képviselőház! Nekem nincs más jogczímeui a szólásra, mint a személyes kérdés; ehhez van, bár gyenge, jog­czímem. Én voltam tudniillik egyike azoknak, a ki azt modottam Komjáthy Béla képviselő úr tegnapi beszéde közben, hogy az 8 adatai a mezőgazdasági szeszfőzdék berendezési költsé­geire vonatkozólag igenis tálhajtottak. Az ő szívességéből betekintést nyertem abba a kimuta­tásba és gondolom az egész tárgyalásnak szolgá­latot teszek vele, hogy tiszta képet nyerhessen a t. képviselőház, ha egész röviden azt jelentem ki, hogy azok igenis túlzottak. Kérem a t. kép­viselő urat, mondja meg, melyik gyártól szerezte meg azt kimutatást, mert mi akkor bizonyosan nem megyünk oda megrendeléseinkkel. (Derült­ség.) En csak arra figyelmeztetem, hogy például ott a gőzgépek húsz lóerőre vannak számítva a napi héthektoliteres termelésű szeszfőzdék számára; azután van 15 lóerővel. T. képviselőház! Én magam dolgoztatok egy gőzgéppel egy 4 hekto­literes szeszfőzdében, még pedig egy négy lóerőre berendezett gőzgéppel, a mely tehát a 15 lóerejű­nek egy harmadrésze. Természetes, hogy e mellett az összes berendezések megvannak; vannak kavarógépek, a szeszfőzde gőzftírészszel van összeköttetésben, van benne malátatörő és mind­ezeket egy gőzgép látja el, a mely, mint mondot­tam, 4 lóerőre van berendezve, és került újjonan 860—870 forintba. Ha tehát a t. képviselő úr gyárosa ilyen számításokat állít fel, akkor Kom­játhy Béla í. képviselőtársam a mezőgazdasági közönségnek igen nagy szolgálatot tett volna, ha ezt a gyárost itt megnevezi, mert mindazt, a mit a t. képviselő úr felhozott, 50°/o-kal olcsóbban lehet másutt megszerezni. (Helyeslés balról.) Dedovics György jegyző: Justh Ferencz! Justh Ferencz: T. képviselőház! (Felkiál­tások a baloldalon: Holnap I Holnap ! Zaj. Halljuk ! Halljuk! jobbfelöl. Elnök csenget.) Azok a nagy földmívelési érdekek, a melyek Magyarországon a szesziparra] kapcsolatosak, késztetnek engem mai felszólalásomra, (Halljuk! Halljuk,!) a melyet illetőleg kijelentem, hogy távol áll tőlem minden egyoldalú felfogás, mert azt tartom, hogy orszá­gos érdekeket csakis a legnagyobb objektivitás­sal és tárgyilagossággal lehet tárgyalni. (Igaz! Úgy van! a jobboldalon.) Megvallom, t. képviselőház, hogy akkor, a mikor az ipari és mezőgazdasági szeszgyárak KÉFVH. NAPLÓ. 1896—1901. XXIX. KÖTET. között fenforgó érdekellentétek megszüntetésének módozatáról van szó, sokkalta radikálisabb és sokkalta mélyebbre ható intézkedéseket óhajtot­tam volna azoknál, mint a melyek ezen törvény­javaslatban lefektetve vannak. Oly intézkedéseket óhajtottam volna, a melyek egyrészt biztosították volna az államnak a szeszadó terén való jövedel­mét, sőt azokat szükség esetén lényegesen fokoz­hatták volna is; másrészt azonban az érdekellen­tétek megszüntetése által úgy az ipari, mint a mezőgazdasági szeszgyárak fennállását, virágzá­sát és továbbfejlődését biztosították volna. Ily intézkedésektíl én a szeszegyedárúság és az azzal kapcsolatos szeszfinoniítási kényszernek életbe­léptetését tartottam volna helyesnek, és bár be­vallom, hogy már az Ausztriával való szerző­déses viszonyunknál fogva is az egyedáráság behozatala elé nagy akadályok gördülnek és ezen tervek azonnal megvalósíthatók nem volná­nak, mindannak daczára, a t. ház becses engedel­mével kívánok ezen tárgyra térni már csak azért is, mert azt hiszem, hogy rövid felszólalá­som során rá fogok mutathatni oly érdekellen­tétekre, mondhatom sérelmekre, a melyeket egyes-egyedül a szeszmonopólium életbeléptetése által fogunk megszüntethetni. (Halljuk! Halljuk!) Rakovszky István: A szeszmonopólium, az helyes! Justh Ferencz: Minden üzletnél, t. kép­viselőház, a fő az állandóság és épen a mező­gazdasági szeszipar ezen állandóságot megnyeri a szeszmonopólium életbeléptetése által. Mert az állam által bizonyára méltányosan megállapított szeszgyárak a mezőgazdasági szeszgyáraknak lehetővé tennék az alapos számítást, a mi pedig ma teljesen ki van zárva. Ha az üzlet nem volna is fényes, a veszteség és a károsodás legalább ki volna zárva, mert a mezőgazdasági szeszgyárak, a melyek tisztán nyers szeszt produkálnak, nem tudhatják, milyen áron fogják a tisztán az ipari szeszgyárak kezén levő szeszfinomítók a nyers szeszt megvásárolni. Mert hiszen látjuk, hogy Budapesten a nyers szesznek ára 5 koronával olcsóbb, mint Bécsben, holott ezen áraknak tulaj­douképen egyenlőknek kellene lenni Azt látjuk, hogy a finomított szesz ára Budapesten csak oly magas, mint Bécsben, holott az is tudva van, hogy a szeszfinomítással járó költségek és veszteségek két koronával teljesen fedezve vannak. Ebből könnyű levonni azután azt a követ­keztetést, hogy hiába ád az állam a mezőgazda­sági szeszgyáraknak prémiumokat, s mindenféle kedvezményeket, ha az ipari szeszgyárak a szesz árának egyoldalú és önkényes megállapíthatása által ezen prémiumokat teljesen illuzoriusokká teszik. (Úgy van! Ügy van! bal felől.) Rakovszky István S Felszívják az ár­depresszióban! 13

Next

/
Thumbnails
Contents