Képviselőházi napló, 1896. XXVIII. kötet • 1900. márczius 19–április 26.

Ülésnapok - 1896-554

554. országos ülés Í900, Dedovics György jegyző (olvassa): Dologi kiadások 367.894 korona. Elnök: Megszavaztatik. Dedovics György jegyző (olvassa) : Rendkívüli kiadások. Átmeneti kiadások. A sertésvész ellen való védekezésre 20.000 korona. Elnök: Megszavaztatik. Dedovics György jegyző (olvassa): Rendes bevételek 126.560 korona. Elnök: Megszavaztatik. Dedovics György jegyző {olvassa) .• Gaz. dasági tanintézetek és mezőgazdasági ismeretek terjesztése. Rendes kiadások, XX. fejezet, 11. czím. Rendkívüli kiadások: Átmeneti kiadások, X. fejezet, 7. czím. Beruházások, VI. fejezet, 5. czím. Rendes bevételek, VI. fejezet, 10. czím. Renkivűli bevételek, III. fejezet, 2. czím. Kiadás. Rendes kiadások. Személyi járandóságok 816.558 korona. Sámuel Lázár: T. ház! A mezőgazdaság fejlesztésének és a termelés jövedelmezővé tételének egyik Jeghathatósab eszköze a gazdasági tanintézetek szaporítása és a mezőgazdasági ismereteknek minél szélesebb körbea való terjesztése. {Igaz! Úgy van!) Ezen szempontból az örvendetes, hogy az ez évi költségvetés ezen ezímen 435.000 koronával többet irányoz elő, mint a múlt évben. A magyar-óvári gazdasági akadémia és az országban mííködő négy gazdasági tanintézet helyes és czélszerű módon lesz kiegészítve a tervbe vett és Budapesten felállítandó gazdasági főiskola által. Azonban a kisbirtoka földmívelőknek ezen gazdasági tanintézet közvetlenül csak igen jelentéktelen előnyt nyújt. Az ország nagy gazdaközönségének túlnyomó részét kitevő kisbirtoka foldmívesek csakis a földmívelési iskola és a gyakorlati szakoktatás útján sajátíthatják el a gazdaság czélszerű és hebes vezetéséhez szükséges ismereteket. Épen ezért ezen intézetek fejlesztését igen szükségesnek, igen fontosnak tartom. (Helyeslés johbfélöl!) Az igen tisztelt földmívelésügyi miniszter úr helyes érzékkel felismerte a gazdasági ismeretek terjesztésének szükségességét és czélszerű intézkedések által azok népszerűsítését elő is mozdította. Felismerte a földmíves-iskolák nagy jelentőségét, szaporította azok számát és különös figyelemmel volt elhelyezésüknél az egyes vidékek különleges viszonyaira. (Élénk helyeslés.) Azonban ezidőszerint az egész országban összesen még csak 12 földmívesiskola van és ha a tanulók számát vesszük figyelembe, e részben az eredményt kielégítőnek nem mondhatjuk. Ez utóbbi bajnak okát abban gondolom felismerhetni, hogy a növendékek, a mennyiben nem alapítványi, vagy ingyenes helyre vétetnek fel, évenkénti élelmezési díj fejében 300 koronát tartoznak fizetni, a mi az ideutalt kisemberekre nézve KÉPVH. NAPLÓ. 1896—-1901. XXVIII. KÖTET. márczius 20-án, kedden. 41 valóban súlyos terhet képez. Kívánatosnak tartanám, ha alkalmas növendékek általában minden díjazás nélkül vétetnének fel, mert ezáltal a földmíves-iskolák jobban volnának benépesíthetők és évenként tetemesen több értelmes és szakképzett kisgazdához juthatnánk. De kívánatos a földmíves-iskolák szaporítása, hogy fokozatos fejlesztés útján, miuden egyes vidék részesüljön ily iskola jótéteményében. (Helyeslés.) Az előirányzat egyébkent három új földmíves iskola felállítását helyezi kilátásba, és ezek közül egy még ez évben lenne felállítandó, még pedig a máit évi és az ez évi előirányzat szerint Szilágymegyében. Ezen megye közgazdasági viszonyai főleg a fojövedelmi forrást képezett szőlőnek elpusztulása, és a sertésvész folytán, valóban nagyon kedvezőtlené váltak és a földmíves-iskola felállítása a mostoha és elmaradt gazdasági ^iszonyokon tetemesen javítani fog. Egyébként a földmíves-iskolának ezen megyében való felállítását tetemesen megkönyebbítette Zilah város hazafias, áldozatkészséget tanúsító azon ajánlata, hogy az iskolára szükséges 200 holdnyi területet ingyen hajlandó átengedni használatúi az állam részére. (Helyeslés.) Nagyon kérem az igen tisztelt földmívelésügyi miniszter urat, hogy ezen szükséget képező és a megye gazdasági közönsége által már rég óta óhajtott gazdasági iskolát mielőbb felállítani méltóztassék. A tételt elfogadom. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Darányi Ignácz földmívelésügyi miniszter: T. ház! A mi magát a tervezett földmíves-iskolát illeti, arra nézre meg kell jegyeznem, hogy már egypár év előtt azt az állást foglaltam el, hogy azt a földmíves-iskolát Szilágysomlyón kívánom felállítani. Ettől fontos ok nélkül nem igen kivánok eltérni. Azonban azt hiszem, hogy a Szilágyságban bárhói állíttatik is fel az a földmívelési iskola, az mindenesetre az egész Szilágyság érdekeit fogja szolgálni. (Ügy van! Ügy van! jobboldalon.) A mi a t. képviselő úrnak azt a megjegyzését illeti, hogy óhajtaná, hogy a földmívelési iskolákon a tanulók a tartásért semmit se fizessenek, ezt én megvallom, igazságosnak nem tartanám; azok a szegény fiuk, a kik az ingyenes tartásra utalva vannak és a kik jól tanúinak, alapítványi és ösztöndíjas helyen lévén, úgy sem fizetnek, de vannak igen jó módá gazdák, a kik a fiaikat oda küldik, s hogy azok miért ne fizetnének, azt én belátni nem tudom s talán azt a t. képviselő úr sem kívánja. (Helyeslés a jobboldalon.) A földmívelési iskolák különben egynehány év alatt lényegesen szaporodtak. A míg 1894—95-ben 8 földmíves ikola volt, ma van 18. De méltóztassék számba venni, hogy talán a 6