Képviselőházi napló, 1896. XXVIII. kötet • 1900. márczius 19–április 26.

Ülésnapok - 1896-561

561. országos ülés 1900. márcztus 29-én, csfltSrtSkSn. 249 legerősebb ellenfelei közé Bartha Miklóst, Szabó Sámuel theológiai tanárt, továbbá az állásától két ízben elmozdított református lelkészt, Miklósi Józsefet sorolja. Bartha Miklós és Szabó Sámuel az 1886. Julius 6-án kezdődő közgyűlésen szóvá tették a püspök ezen nyilatkozatát és kijelentet­ték, hogy a püspök azon szándékát, a melylyel őket egy kétízhen elmozdított pappal egy kate­egóriában említi, magukra nézve sértőnek talál­ják és visszautasítják. A Kolozsvár czímtí lap­ban ez közöltetvén, Miklósi József becsületsérté­sért tett feljelentést a kolozsvári városi járás­biróságnál. Ez, miután Bartha Miklós időközben képviselővé választatott, felterjesztésében a men­telmi jognak felfüggesztését kérte, melyet még 1898-ban a képviselőház azon alapon tagadott meg, hogy a felterjesztés nincs az 1884. évi 56.444 számú igazságtigyminiszteri rendeletnek megfelelően felszerelve. Azonban Szabó Sámuel tanárral szemben az eljárás tovább folytattatván, az összes tanúk kihallgatása és az ügy birói befejezése után most a városi járásbíróság újólag a képviselőházhoz fordult Bartha Miklós kép­viselő úr mentelmi jogának felfüggesztése iránt. A mentelmi bizottság tekintettel arra, hogy két tanú, továbbá a Kolozsvár és Ellenzék czimű lapok megfelelő számaival bizonyítva van az, hogy Miklósi József alapos indokból tette a fel­jelentést, javasolja, méltóztassék Bartha Miklós képviselő úr mentei mi jogát ez ügyre vonatko­zólag felfüggeszteni. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Kivan valaki a jelentéshez szólni ? Pichler Győző: T. ház! Az épen most a mentelmi bizottság előadója által is referált mentelmi esetből kifolyólag a mentelmi bizottság kérést intéz a házhoz, hogy Bartha Miklós kép­viselő úr mentelmi jogát felfüggessze. Én tiszte­lettel bátorkodom ennek ellenében indítványozni, hogy ezen esetben Baitha Miklós képviselő úrnak mentelmi jogát a ház ne fűggeszsze fel. T. ház! Egy közgyűlés alkalmával egy interviev fölemlítésével kapcsolatosan szólott állí­tólag becsületsértő modorban egy kétizben fel­függesztett lelkészről Bartha Miklós képviselő úr. Az a nyilatkozat, a melyet becsületsértésnek óhajt minősíteni a panaszos, abban áll, hogy azt mondta, hogy ne említsék az 8 nevét egyszerre Miklósi kétizben felfüggesztett lelkész nevével, miután ez rá nézve sértő. T. ház! Ez egy gyűlésen történt, a hol elnök van. Ha itt oly sérelem esett, a mely bár­kit becsületében érinthetett, ha az a nyilatkozat annak lett volna minősíthető, annak megtorlására vannak megállapított eszközeink, ez elsősorban az elnöktől függött. Már maga a járásbíróság is erre az álláspontra helyezkedett és a panaszt, a melyre minden jogász azt fogja mondani, hogy becsületsértést magában nem foglal, visszautasí­KÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. XXVIII. KÖTET. totta mint nem alkalmasat a tárgyalásra. Á fel­sőbb biróság azonban utasította a tárgyalás meg­tartására. De nyilvánvaló, t. ház, hogy ily ügy­ből kifolyólag, a melyben a közlés nem is Bartha Miklós képviselő úr által történt az illető újság­ban, hanem a referáda keretében, midőn tudni­illik az újságok ezt a közgyűlést leírták, tehát a terjesztés Bartha Miklós képviselő úrtól telje­sen távol állott, mert ő nem csinál az újságok részére referádákat, mondom, nyilvánvaló, hogy itt egy hajsza indíttatott ezzel a becsületsértő panaszszal is Bartha Miklós képviselő úr ellen, a kinek évek óta nagy politikai ellenfele ez a felfüggesztett lelkész. Én tehát, tekintettel arra, hogy ilyen ügyek­ben és ily feljelentésektől, a mely szerintem tisz­tán hajsza a képviselő úr ellen, megóvjuk a képviselőket, ezen tények előadása mellett indít­ványozom, hogy Bartha Miklós képviselő úr men­telmi jogát ez esetben a ház ne függessze fel. Helyeslés balról.) Elnök: Kivan valaki a tárgyhoz szólni ? Ha nem, úgy a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Mindenekelőtt fel fog olvastatni Pichler Győző képviselő úr ellenindítványa. Tóth János jegyző (olvassa): »Indítványo­zom, hogy Bartha Miklós országgyűlési képviselő mentelmi jogát fel ne fűggeszsze a ház.« Elnök: T. ház! A kérdés az, elfogadja-e a ház a mentelmi bizottság javaslatát, szemben Pichler Győző ellenindítványával? (Igen! Néni!) líérem azokat, a kik a mentelmi bizottság javas­latát elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Meg­történik !) Pichler Győző: Ellenpróbát kérek ! Elnök: Kérem azokat, a kik nem fogadják el a mentelmi bizottság javaslatát, szíveskedje­nek felállani. (Megtörténik.) A ház a mentelmi bizottság javaslatát fogadja el, és Bartha Miklós mentelmi jogát ezen ügyre vonatkozólag felfüggeszti. Következik most már napirend szerint a kérvények XII. sorjegyzéke, (írom. 763) és pedig Csanálos község kérvénye, a melyben a 29. pont­ban a politikai, gazdasági és erkölcsi bajok orvos­lását kéri. /Béldi László előadói T. ház! A kérvé­nyezőkeTpanaszolják azonszomorú köríílményeket, a melyekbe az ország politikailag, gazda­ságilag és erkölcsileg jutott, és kérikaképviselőház­tól ezeknek a bajoknak minél előbbi gyökeres orvos­lását. A kérvényi bizottság nevében bátor vagyok indítványozni, hogy ez a kérvény a házszabályok 197. §-ára való hivatkozással irattárba helyez­tessék.

Next

/
Thumbnails
Contents