Képviselőházi napló, 1896. XXVIII. kötet • 1900. márczius 19–április 26.
Ülésnapok - 1896-558
|96 e58 « országos ülés 1900. marczius 24-én, szombaton. hogy a kúriánál a birák létszáma szaporittassék. Ebben nem lehetek vele egy nézeten, mert szerintem szaporítani nem lehet. Ez a judikaturának és kúria nívójának rovására menne. Áttérek, t. ház, az építkezések kérdésére. (Halljuk! Halljuk!) Felhozatott, hogy az építkezéseknél nem tartatik meg bizonyos sorrend, hanem a sürgetések az irányadók s a ki jobban tudja sürgetni, az kapja meg előbb az építkezést. A dolog nem így áll. Mi nyilvántartjuk azokat az építkezéseket, melyek nrftlhatlanúl elsősorban szükségesek, azután azokat, a melyek másodsorban szükségesek. így elsősorban szükséges, az építkezés Brassóban, Kolozsvárott, a hol meg is van kezdve, Lőcsén, Lúgoson, Nyitrán, Sátoraljaújhelyen, Székesfehérvárott. Azt hiszem, a ki ismeri a viszonyokat, látja, hogy nem a sürgetés, hanem a szükség volt irányadó ezen sorrend megállapításában. Szükséges továbbá másodsorban Beszterczén, Kaposvárott, Kecskeméten, Nagyszebenben, Szegeden, harmadsorban Beregszászon, Fiúméban, Csíkszeredán, Egerben és a pestvidéki törvényszéknél. Ezen kivűl vannak még olyan építkezések, melyek nem annyira sürgősek ugyan, de idővel mégis eszközlendők lesznek, mert a törvényszék bérelt helyiségben vagy a megyei, törvényhatósági hivatalok elhelyezésének rovására van elhelyezve. Én már megindítottam a pénzügyminiszter úrral a tárgyalásokat, hogy a szükséges pénz rendelkezésre álljon, hogy az építkezések szakadatlanul folytathassanak. Nem egyszerre valamennyi, hanem fokonként óhajtom a törvényszéki épületeket létesíteni. A mi különösen Nyitrát illeti, ezt már a jövő évi költségvetésbe szándékozom felvenni. Nagy nehézség merül fel itt azonban a leiekre nézve, hogy hol történjék az építkezés, mert a város belső részén fekvő területek részint nem alkalmasak az építkezésre, mert árteret képeznek, a hol csak nagy költséggel lehetne és akkor is egészségtelen épületeket és főleg fogházat létesíteni, részint pedig, a melyek rendelkezésre állanak és megszerezhetők yolüának, azokon épületek állanak és ezért is felette drágák, úgy, hogy alig marad majd más hátra, minthogy a városon kivűl történjék az építkezés. Ha alkalmas helyet kapok a városban, mindenesetre magam is ott óhajtom a törvényszéki épületet elhelyezni. A mi a járásbíróságoknak telekkönyvi hatósággal való felruházását illeti, ez sem történik önkényszerűen. Ez idő szerint még 45 járásbíróság van, a mely nincs felruházva telekkönyvi hatósággal, eltekintve a törvényszék székhelyén levő járásbíróságoktól. E 45 közül 11 járásbíróság felruházására nézve a tárgyalások folyamatban vannak. A felruházás bizonyos elvek szerint történik, tudniillik mindenekelőtt azt vizsgáljuk meg, hogy vájjon az az új telekkönyvi hatóság elég munkával lesz-e ellátva arra, hogy ott a személyzet kellően elfoglalva legyen. Háromötezer telekkönyvi beadványi szám szokott irányadó lenni arra, hogy a telekkönyvi hatósággal a járásbíróság felruháztassák. A másik az, hogy megvizsgáljuk a központtól való távolságot. Fordult elő olyan eset, hol czélszerűbb volt a törvényszéknél meghagyni a telekkönyvi hatóságot, mint a járásbírósághoz áttenni, mert a törvényszék székhelye a járásbírósághoz tartozó községek egy részéhez közelebb volt, mint a járásbíróság s mert a törvényszék székhelye képezte a forgalmi központot a járásbírósághoz tartozó községek többségére nézve. Egy további kérdés az, van-e helység? A hol helységet nem lehet kapni, s a szükséges kibővítés sem eszközölhető, ott természetesen a fehuházás háttérbe szorul, alkalmasabb időre marad. Áldozatokat a községektől nem kívánunk. Kívánatosnak jelezzük ugyan, hogy az érdekeltség a felszerelés és a telekkönyvi iratok áthozásához hozzájáruljon, azonban, ha az érdekeltség nem is járul hozzá ezekhez a kiadásokhoz, ez nem képezi akadályát a felruházásnak. Ha az érdekeltség önkényt ajánl más hozzájárulást is, például helyiség felállítását felajánlja, azt természetesen elfogadom. Ujabban már évi hozzájárulások nem szoktak kívántatni, a régiek pedig, ha valahol méltányossági tekintetek forognak fenn, elengedtetnek. Úgyis csekély összegek ezek, a melyek az államkincstár nagyobb hasznára nincsenek. Végül, mielőtt felszólalásomat befejezném, legyen szabad még rátérnem arra a kifogásra, hogy a bűnügyi költségek között fel van említve az esküdtszék költsége is, a mi az esküdtszék ellenzőinek malmára hajtaná a vizet. Itt tudniillik ki volna tüntetve szám szerint, hogy menynyibe kerül az esküdtszék. Én törvény által kötelezve vagyok, hogy ezt ide vegyem, mert az esktidtszéki törvény értelmében az esküdtek napidíja és útiköltsége a bűnügyi átalányból elégíttetnek ki, ez pedig az ügyészségnek kezelése alatt áll. Szintén nem orvosolhatom azt a kifogást, h°gy a jegyzőkönyveket a járásbíróságnál nem irják alá a felek, hanem csak a birák. Ez a büntető perrendtartás 542. § án alapszik. Végűi legyen szabad a Polónyi Géza t, képviselőtársam által felhozott esetre néhány szóval reflektálnom. Polónyi Géza t. képviselőtársam ugyanis szives volt megemlíteni azt, hogy a hajdúszoboszlói járásbíróságnál osztrák gyárból szerzik be a stearin gyertyákat. Itt van előttem a debreczeni táblaelnök által a debreczeni tábla egész területére kötött szerződés, a melynek értelmébe — persze az 1899-iki szerződésről beszélek, mert az idei még nem fekszik
