Képviselőházi napló, 1896. XXVIII. kötet • 1900. márczius 19–április 26.
Ülésnapok - 1896-557
557. országos ülés 1900. márcdus 23-án, pénteken. 163 ezen visszavonás óta a javaslat sorsáról alig hallottunk egyebet, minthogy még mindig készül. Sürgős szükség, hogy a büntető törvény novellájával egyidejűleg revízió alá vétessék az 1894: XII. törvényczikk, mely a mezőrendőrségrő! szól. Ezen törvény 93. §-a a. mezőrendőri kihágások és ezek büntetéséről intézkedik, s merőben ellentmondó a büntető törvénynek az egyszerű és minősített lopásokról szóló szakaszaival, valamint a kihágási törvény 126. §-ával is! Ugyanis, ha valaki nyilt helyről, vagy mezőről eddig lopott, ha az ellopott tárgy értéke 50 forintot meg nem haladta, a cselekmény lopás vétségét képezte, s büntetése egy évig terjedhető fogház, s az eljárás hivatalból indítandó meg, ha pedig a tettes a lopást bekerített helyről bemászás által követte el akkor a lopás tekintet nélkül a dolog értékére, büntettet kép ÍZ s büntetése öt évig terjedhető fegyház; Ezen határozott intézkedéssel szemben a mezőrendőrségi törvény 93. §-a szerint előáll az a furcsa eset, hogy egy és ugyanazon bekerített helyen bemászás utján a tettes kétféle bűncselekményt követett el. Például egy gazdának van egy holdas telke, melynek felén a ház és gazdasági udvar van s ebben 3—4 gyümölcsfa van. A felek másik fele szőlő és ebben is 3 — 4 gyümölcsfa van; a két hely egymástól magas kerítéssel van elkülönítve, most már az egy öl magas kerítéssel körülvett kerítésen bemászik a tettes a gazdasági udvarba s az ott levő gyümölcsfákról almát lop: ez a büntető törvény 336. §. 3. pontja szerint minősülő lopás bűntette lesz, s hivatalból üldözendő; ha pedig a tettes az ugyanoly magas kerítéssel ellátott s elkerített," de ugyanazon telekkel kapcsolatos fél hold szőlő valamelyik fájáról bemászás Útján néhány szem almát lop: ez a mezőrendőrségi törvény 93. §-a szerint ha a lopott tárgy értéke 60 koronát meg nem halad, csak kihágást fog képezni s az eljárás csak a károsult fél panaszára indítható meg; de beleütközik a mező-rendőri törvény a büntető törvény egyéb szakaszaiba is. Nevezetesen a büntetőtörvény 421. §-a szerint, ha valaki másnak ingatlan vagyonát szándékosan és jogtalanul megrongálja, vagy annak a földtől el nem választott termékeit felhasználja — amennyiben az okozott kár őt forint értéket felülmúl, — a cselekmény vétséget képez s büntetése 3—6 hónapi fogház, 200 forintig pénzbüntetés. A mezőrendőrségi törvény 93. §. b) és c) pontjai Szerint ugyanezen cselekmények csak kihágást képeznek s csak 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntethetők, s az eljárás csak a a károsult fél indítványára indítható meg. Ezen visszásságokon annál is inkább segíteni kell mielőbb, mert a kompetenezia kérdését s az elévülési kérdést is zavarják, s a hatóságok között felesleges és káros kon traverziákra ad alkalmat; ezen az anomálián tehát segíteni kelj, Molnár Jenő: Van több is! Nagy Mihály: Tudjuk, de most csak ezt hoztam fel. Revideálandó volna az 1871: VIII. törvény is, mely a bírósági személyek fegyelmi ügyeit szabályozza, ez a törvény oly hézagos és rossz, annyira elavult már a bíróságok szervezéséről szóló 1890: XXV. törvénynyel szemben, hogy a hatékony ellenőrzést és felügyeletet valósággal illuziórussá teszi, különösen a bírákkal szemben. Állításom igazolására felhozom példakép: ha akad egy biró, aki akár az elnökével való bakafántoskodás, vagy idő előtti törődöttségénél fogva épen csak annyit dolgozik, a mennyi neki jól esik, de ez a munka oly csekély, liogy a többi birák munkájához viszonyítva úgyszólván semmi, — sőt van, a ki ki is mondja, hogy eleget dolgoztam már, most már csak annyit fogok dolgozni, hogy el ne csaphassanak feljebb avangirozni pedig nem akarok, — az ily bíróval szemben az elnök teljesen tehetetlenül áll, mert a fegyelmi törvény erről nem intézkedik; azt hiszem, hogy a szolgálat érdeke, de különösen a gyors igazságszolgáltatás kiáltóan követelik, hogy az ily egyének a bírói függetlenség örve alatt sem felettes hatóságaikat, sem a nagy közönséget szándékos kunktátorkodásokkal ne bosszanthassák. Távol áll tőlem azon szándék, hogy az époly szükséges, mint helyes bírói függetlenséget megnyirbálni akarnám, — mert azt józan észszel senki sem követelhetné, — éu csak azt óhajtanám, hogy a bírói függetlenség ne lehessen czítn és védpajzs arra, hogy munkakedvüket bármi okból elveszített egyének a fentemlített visszásságokat büntetlenül elkövethessék. Évek óta hangoztatott vágy, hogy a bírói és ügyvédi qualifikáczió egyesíttessék, mert csak ez esetben lehet szerencsés az anyagcsere; ezen jogos kivánság máig sem nyert még kielégítést. Megalkotandó lenne mielőbb az ügyvédi rendtartás, hogy az ügyvédi kar a jog védelmére és ellenőrzésére hivatott társadalmi hatóság legyen, s hogy a létező ügyvédi bajok lehetőleg minél előbb arra alkalmas intézmény útján megszüntettessenek, orvosoltassanak. A recziproczitás Ausztriával végre-valahára törvényileg szabályozandó, mert a mostani csak formai s az azt megsértők ellen nincs törvényes szankczió ; a most érvényben levő tényleges viszonyt oly mérvben tartják meg oda át, a mint Magyarország iránt jó, vagy rossz indulatú kormány vezeti az ügyeket Ausztriában. A magyar 21*
