Képviselőházi napló, 1896. XXVIII. kötet • 1900. márczius 19–április 26.

Ülésnapok - 1896-555

665. országos ülés 1900, márczius 21-éu, szerdán. 97 vagy bizonyos kis — hogy ÍB mondjam — nem gyanúsítás, de bizonyos pikáns odaállítása egy dolognak, a melyet azután az olvasó úgy értsen, a hogy akarja. Azt mondja a t. képviselő úr, hogy Wlassics Gyula miniszter úr annak idején, tavaly a budgettárgyalás alkalmával, nyilatkozott, hogy a nemzetiségi gimnáziumok és középiskolák felügyeletére nézve tervez valamit és ez azóta, azt mondja, más útra tereltetett, azóta megszűnt és ez az egész elhatározás semmivé lett. Először is azt vagyok bátor kijelenteni, hogy ha a t. képviselő úrnak ezzel talán az lett volna a szándéka — nem moDdom rossz szándéka — hogy egy bizonyos nézeteltérést indigitáljoti köztem és a, nagyon sajnos, most is súlyos beteg Wlassics Gyula miniszter kollegám közt, akkor van szerencsém felvilágosítani a t. képviselő urat, hogy köztem és Wlassics Gyula miniszter közt hivataloskodásom egész ideje alatt, egyetlen perezet sem véve ki, egyetlen cseleke detet sem véve ki, a brassói ügyben úgy, mint minden egyéb kérdésben, a legteljesebb egyetértés uralkodott, és uralkodik. (Helyeslés jobbfelöl.) Meg tudnám mutatni a t. képviselő úrnak, hogy a brassói ügyben azt a megoldást . . . Olay Lajos: Bécs buktatta meg! (Zaji Széll Kálmán miniszterelnök: Nem Bécs csinálta, hanem az önön elhatározásom és azért, mert így tartottam jónak és Wlassics Gyula miniszter úr elhatározása. Meg tudnám mutatni, hogy az az egyezség, a melyet a magyar kormány létesített és a melyben mi Romániával a követ útján leveleztünk, azon ajánlat, azon megoldási módozat, beturől-betííro, szórói-szóra, Wlassics Gjulának hozzám intézett átiratából van átvéve, a melyet előzőleg megbeszéltünk, teljes egyetértéssel. Ez az egyik. A mi a másikat illeti, mostani leveleiből tudnám megmutatni, a melyeket nekem a szanatóriumból írt, a hol fekszik, hogy köztem és közte legteljesebb egyetértés van minden tekintetben, minden akkor és azóta fenforgott kérdésbea. A mi ezt az inkrimiuált dolgot illeti, ezt mondta Wlassics Gyula (olvassa): ^Szükségét érzem annak, hogy bizonyos nemzetiségi iskolák felett a felügyelet sokkal szigorúbban szerveztessék és nemcsak admiuisz, trativ szempontból, de szervezeti tekintetben is bizonyos inicziativáktól nem fogok tartózkodni«. Erre azt vagyok bátor kijelenteni, hogy a mit a miniszter úr mondott, a mit ezen alapon intendált, azt ő részben létesítette, mert oly gimnáziumokat és középiskolákat, a hol gyanáokok merültek fel, sokkal szigorúbban vizsgált ik, és a mit ö intendált, az ellenőrzésnek szigorúbbá tételét, intézményszerü és adminsztrativ úton igenis magaménak vallom az első betűtől az utolsóig, meg fogjuk csinálni és egy perczig se m KÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. XXVIII. KÖTET. volt arról szó, hogy ez az elhatározás meggyengíttessék, vagy más irányba tereitessék. (Helyeslés jőbbfelől.) Ezeket tartottam szükségesnek a t. képviselő úr megnyugtatására elmondani. Már most tartozom még két szóval Komlóssy Ferencz t. képviselőtársamnak nyilatkozni. Kérem t képviselőtársamat, elvi szempontból ne méltóztassék ezen határozati javaslatot fentartani-és szavazás alá bocsátani. Én általában már sokszor voltam bátor kifejteni a t. ház előtt, hogy azt tartom helyes eljárásnak, ha ily kérdésekben, melyek budget természetűek, vagy a melyeknek elfogadása vagy el nem fogadása a budgetre bizonyos következésekkel bír, ne méltóztassanak határozati javaslatokat beterjeszteni. Mindenki mondja el nézeteit és követeléseit s a miniszternek kötelessége megmondani, mit teljesíthet belőle, mit nem, és a ház bölcsessége határoz. De az ilyen javaslatokat, melyek elvileg nekem nemcsak szimpatikusak, de a melyeknek tartalmát magamóvá teszem, mégsem fogadhatom el rögtönözve, mert itt a házban, magának a bűdgetnek részleteit megbolygatni nem tanácsos, valamint leszavazásnak sem akarnám kitenni, mert akkor elvi állásfoglalás volna ellene, a mit nem kívánok. Pichler Győző í De ez csak a szabadelvű pártnak szól! Széll Kálmán miniszterelnöki Akkor, mikor a szabadelvű párt köréből tesz egy képviselő javaslatot, annak szól, és mikor a képviselő urak közül tesz valaki javaslatot, akkor oda szól, szól általában. (Helyeslés a jobboldalon. Nagy saj a szélső baloldalon. Felkiáltások: A parlamentnek szól! Halljuk l Halljuk ! a jobboldalon.) Pichler Győző: A kezdeményezés mindig a képviselők dolga. Széll Kálmán miniszterelnök: Ki mondja, hogy a képviselőnek nincs kezdeményezési joga? De nekem jogom van, mint miniszternek és mint képviselőnek, hogy én egy másik utat helyesebbnek tartsak. Én azt akartam kimutatni, hogy ily budget-térelekre vonatkozó dolgoknál a konkrét propozicziók a budget keretében nem helyesek, nem tanácsosak. Nekem ez lehet a nézetem, azután a ház határoz. Sem a t. képviselő úr nem diktálhatja nézetét reám, sem én nem akarom a képviselő úrra rádiktálni, hanem a ház határoz. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) De bocsánatot kérek, ha bátorkodom nézettel bírni, ezt a jogot magamnak pretendálom és vindikálom. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Ez nem sérti sem a képviselő urat, sem a parlamentet magát. Éti a középiskolai tanárok fizetésének kérdését olyannak tartom, a mely megérdemli, hogy a kormány folytonos és állandó gondoskodása tárgyát képezze, mert elismerem, hogy amennyire lehet segíteni az ott mutatkozó hiányokon és 13