Képviselőházi napló, 1896. XXVII. kötet • 1900. márczius 2–márczius 17.

Ülésnapok - 1896-541

1900. évi márczius hó 3-án, szombaton, Perczel Dezső, utóbb Tallián Béla elnöklete alatt. Tárgyai: Jegyzőkönyv hitelesítése. — Felszólalások napirend előtt (Összefórlietlensógi esetek.) — Feliratok bemutatása. — Indítvány ós interpellácziós könyvek felolvasása. — Költségvetés 1900-ra. (Kereskedelemügyi tárcza). — Tallián Béla összefórlietlensógi ügye. — Napirend. A kormány részéről jelen vannak: Széll Kálmán, Plósz Sándor, Hegedüs Sándor, Darányi Ignácz, b. Fejérváry Géza, Cseh Ervin. (Az ülés kezdődik d. e. 10. órakor.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét Nyegre László jegyző úr fogja vezetni; a javaslatok mellett felszólalni kivánók jegyzékét Molnár Antal, az azok ellen felszólalókét pedig Major Ferencz jegyző úr jegyzi. Mindenekelőtt fel fog olvastatni a múlt illés jegyzőkönyve. Nyegre László jegyző (olvassa az woo. évi márczius hó 2-án tartott ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Van-e valakinek észrevétele a jegyzőkönyv ellen? (Nincs/) Ha nincs, úgy a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki. T. ház! Mielőtt napirendre térnénk át, jelentem a t. háznak, hogy a házszabályok 157. §-a értelmében Rakovszky István képviselő úr a napirend előtt az összeférhetlenségi bizottság tárgyában kivan felszólalni. Én az engedélyt neki megadtam és így a szó Rakovszky István képviselő urat illeti. Rakovszky István: Bocsánatot kérek, hogy a t. többség ez örömnapját, az ünnepélyi örömet, (Mozgás. Felkiáltások a szélső baloldalon : Micsoda ünnep?) a 25 éves jubileum örömnapját KÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. XXVII. KÖTET. megzavarom. De nem tehetek másképen, mert épen e 25 év alatt képződtek és fejlődtek azok az állapotok, a melyekről szólanom kell, annál inkább, mivel átérezte ezen állapotok tarthatatlanságát maga a t. többség is. Három éve tudni illik annak, hogy e házban számos inkompatibilitási eset lett bejelentve a szabadelvű párt kimagasló egyénei ellen, így a többek közt Tolnay Lajos, Benke Gyula, Neumann Ármin, Sámuel Lázár, gróf Tisza István Hieronymi Károly és Enyedi Lukács ellen. Ezek az inkompatibilitási ügyek nagy feltűnést keltettek országszerte, mert nagy visszásságnak tartotta a közvélemény, hogy férfiak, a kiket a közbizalom az ország ügyeinek rendezésére és elintézésére ideküldött, a mellett egy oly közgazdasági tevékenységet fejtettek ki, mely inkább arra engedett következtetni, hogy itt busás és nagy jövedelmekről van szó és nem azon szellem vezeti őket, a mely közgazdasági szereplésében gróf Széchényi Istvánt vezette. Ezen mély benyomás hatása alatt az akkori kormányelnök még 1897. április 6-án egy indítványt terjesztett be, hogy egy 21 tagú bizottság küldessék ki, a mely az összefórhetlenségi törvény revíziójával foglalkozzék. Már ezen szokatlan mód azt a gyanút keltette bennem, hogy itt csak porhintésről van szó, (Igazi Úgy van! jobbfelől.) és hogy nincs eltökélt szándékuk ezen visszás állapotot szanálni ; mert ha más törvényjavaslatoknál maga a kormány lép fel kezdeményezőié^, maga ter-