Képviselőházi napló, 1896. XXVII. kötet • 1900. márczius 2–márczius 17.

Ülésnapok - 1896-550

238 *>50. országos ölés 1900. márcztns 14-én, szerdán. nem akarjuk és olyan reményeket nem akarunk ébreszteni, a melyeket egyáltalán nem válthatunk be. (Igaz! Ügy van! a jobb- és a baloldalon.) Felhozta egyik t. képviselő úr az erdők kérdését, és itt igen röviden tartozom beszámolni az újabb erdőtörvény végrehajtásáról. (Halljuk! Halljuk!) Minél inkább múlik az idő, annál inkább be fog válni ezen törvény és annál inkább meg fog látszani, hogy annak következményeiben mily nagy hatása van. Én itt a kritikának mintegy elébe vágok, a midőn megjegyzem, hogy elvétve bár, de hallatszottak panaszok, hogy az összeírások hibásan történtek, és különösen, hogy a legelőilletőség fejében kiadott területek nagyszámban elvonattak a legeltetés elől. T. képviselőház! Részben a panaszok alaposak voltak. Egy kisebb területen, három megye területén, névszerint Szepes, Sáros és AbaujTorna vármegye területén, inkább túlbuzgóságból, fiz összeírás hibásan történt, . . . Barta Ödön: Hát Betegben? Darányi Ignácz földmívelésttgyi miniszter: . . . ennélfogva mind a három megye területén az összeírást megsemmisítettem. Barta Ödön: Beregben még több volt! Darányi Ignácz földmívelésttgyi miniszter : De ezenkívül azt a garancziát is nyújtom, hogy, tekintettel az állattenyésztés nagy érdekeire, a felebbezéseket személyesen intézem el, és mielőtt valamely ügyben határoznék, nemcsak erdészeti szakértőt, hanem egy pártatlan mezőgazdasági szakértőt is küldök a helyszínére, hogy ezek gyakorlati véleménye alapján hozhassam meg határozatomat. (Helyeslés és tetszés.) Ezen kérdésekkel kapcsolatban, minthogy tudom, hogy a t. házat mennyire érdekli a kopár területek befásítása, csak röviden utalok arra, hogy míg e végre 1895-ben 38 csemete-kert volt, ma van kétszer annyi; 1895-ben e végből 25 millió csemetemennyiség állott rendelkezésre, ma áll összesen 64 millió; segélyben és jutalomban e czélra 1895-ben 10.322 koronában részesültek, ma részesülnek 71.622 koronában. Ennek eredménye a befásított kopár területek nagyságát illetőleg azután az, hogy míg 1895-ben 4076 katasztrális holdat fásítottunk be, addig ma abban a helyzetben vagyunk, hogy már 11.430 katasztrális holdat fäsíthatunk be egy évben. Komjáthy Béla képviselő úr felvetette az erdők jövedelmezőségének kérdését is. Erre nézve csak azt mondhatom, hogy az erdők jövedelme azon intézkedések folytán, a melyeket más alkalommal előadtam, szemmel láthatólag emelkedik; így például míg 1896-ban í-84 korona, 1897-ben 2*58 korona, 1898-bnn 2*61 korona, addig 1899-ben 270 korona volt a jövedelem holdanként. Ezek az emelkedések csekélyeknek látszanak ugyan, de pénzben kifejezve igen jelentékeny összeget képviselnek. (Úgy van! jobbról.) A t. képviselő úr utalt a kincstári birtokok jövedelmezőségének hiányára is, és különösen kifogásolta, hogy én jövedelmi szempontból a méneseket elválasztottam a kincstári birtokoktól. Hát, bocsánatot kérek, az egész lótenyésztést azzal a 3000 ménnel, a melyet Magyarország fentart, azt a lótenyésztést, — köztenyésztésről beszélek, — a melyet Poroszországban a parlamentben a németek elé példa és minta gyanánt állítottak oda, azt a lótenyésztést és annak áldozatait a gazdasági birtok számlájára akarni irni, azt hiszem, egészen méltánytalan volna. (Élénk helyeslés a jobb- és baloldalon.) Ha pedig helyes alapokon veszszük fel a gazdasági birtokok jövedelmét, azt látjuk, hogy átlagban — jó és rossz földet összevéve, — 1895-ben 28 korona, — csak a kerek számokat említem — 1896-ban 30 korona, 1897-ben 20 korona, 1898-ban 21 korona volt katasztrális holdanként. Azt hiszem, hogy minden magán-^ birtokos — hisz a t. képviselőház nagy része gazdálkodókból áll, — meg lehetne elégedve ilyen jövedelemmel. (Úgy van! Igás! jobbfelöl.) Már most, t. képviselőház, röviden kívánom csak jelezni, hogy az állatorvosi szolgálat államosítása küszöbön áll ; ez lesz a legelső törvényjavaslat, a melyet a t. ház elé fogok terjeszteni. Csak jelzem, hogy iparkodom ezen törvényjavaslatot szerves kapcsolatba hozni a közigazgatással, olyan kapcsolatba, hogy az állatorvosok a megfelelő' helyen első és másodfokban, szakvéleményük önállóságának fentartása mellett, de alárendelt viszonyban legyenek. Szóval, a törvényjavaslatot oly szerkezetben szándékozom előterjeszteni, hogy ne képezze akadályát azon törvényjavaslatoknak, a melyek a közigazgatás reformálásának tekintetében annak idején a miniszterelnök ár mint belügyminiszter által előterjesztendőlí lesznek, (Helyeslés a jobboldalon.) és hogy az azon törvényjavaslatokba beilleszthető legyen. (Helyeslés.) Szinay Gyula t. képviselő úr felemlítette Ausztriával való állatforgalmunkat és annak nehézségeit. Voltak és részben még vannak e tekintetben nehézségek; de én ezeket inkább a kezdetnek, az átmenettel járó bajoknak és körülményeknek kívánom tulajdonítani. Tény azonban az, el nem vitatható tény, hogy a kiegyezési megállapodások folytán Ausztriába való állatkiviteli forgalmunk lényegesen emelkedett és az ott bizonyos körökben, különösen gazdasági körökben nyugtalanságot is okozott. Ausztriában időnkónt támadnak hangok, a melyek az állatforgalmi téren új egyezkedést kivannak. Leg-