Képviselőházi napló, 1896. XXVII. kötet • 1900. márczius 2–márczius 17.

Ülésnapok - 1896-547

547. országos ttlés 190Ö. márczlns 10-én, szombaton. 16! beosztott nős, vagy családos altisztek és szolgák rendkivűli segélyezésére 1390 korona. Elnök: Megszavaztatik. Dedovics György jegyző (olvassa); 2. Ro­vat. A párisi kiállításon való részvétel költsé­geire 6000 korona. Elnök: Megszavaztatik, Dedovics György jegyző (olvassa): Be­vétel. Rendes bevételek 2,864.000 korona. Elnök: Megszavaztatik. Dedovics György jegyző (olvassa): Hajó­zás. Rendes kiadások: XIX. fejezet, 9. czím, Rendkivűli kiadások: Átmeneti kiadások, IX. fejezet, 5. czím. Beruházások, V. fejezet, 4. czim. Rendes hevételek, V, fejezet, 8. czím. Rendkívüli bevételek, II. fejezet, 3. czím. Kiadás. Rendes kiadások. I. Tengerészeti igazgatás : 1. rovat Sze­mélyi járandóságok 293.940 korona. Elnök: Megszavaztatik. Dedovics György jegyző (olvassa).- 2. rovat. Dologi kiadások 276.600 korona. Elnök: Megszavaztatik. Dedovics György jegyző (olvassa): II. Szakoktatás. 3. rovat. Személyi járandóságok. 42.070 korona. Elnök: Megszavaztatik. Dedovics György jegyző (olvassa): 4. rovat. Dologi kiadások 39.246 korona. Elnök: Megszavaztatik. Dedovics György jegyző (olvassa): Rend­kivűli kiadások. Átmeneti kiadások. 1 ro» r at. Az »Adria« magyar királyi tengerhajózási részvény­társaság szerződésszerű segélyezésére 1,140.00 korona. Lukáts Gyula! Lukáts Gyula.* T. ház! A kereskedelem­ügyi miniszter úr, tárezájának tárgyalása alkal­mával egy egész programmot adott; ellenségei azt mondják, hogy száz esztendőre szólót, (Hall­juk! Halljuk! a szélső büoldálon.) de programmot. Ennek egy pontját kiveszem, s erről akarok szólni a t. ház előtt. Ezek azon szavai, hogy nagy gondot fordít tengeri hajózásunk emelésére. Ez a programmja az igen tisztelt miniszter úrnak nem új, 28 esztendős már; én még emlékezem rá, nem tudom, ő emlékszik-e ; épen azért 28 esz­tendő óta lehetett alkalma gondolkozni azon, hogyan akarja emelni tengerészetituket. De az általános tárgyalás alkalmával, tudom, aprogramm­szertí kijelentésben többet erről nem mondhatott; azonban itt, ez a tétel az, melynél kérdezhetjük tőle, vájjon hogyan akarja beváltani programm­jának ezen pontját ? Nem a kíváncsiság bánt bennünket, igen tisztelt miniszter úr; hanem, ha ön komolyan akarja tengerészetünk fejlesztését, akkor itt, a tizenkettedik órában kell kijelentéseket, kötelező kijelentéseket tennie arra nézve, vájjon szavai KÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. XXVII. KÖTET. komolyan voltak-e elmondva, vagy pedig csak a levegőbe kidobott frázisok. Mielőtt a tulajdonképeni szübvenczióra és tengerészetünk fejlesztésére térnénk át, először a miniszter űr azon kijelentésével foglalkozom, a melylyel kilátásba helyezte Fiúméban egy hajó­gyárnak felállítását. Ezt erről az oldalról is sür­gették, de én ennek a sürgősségét nem látom, mert komoly ember, ha nagy munkához kezd, az elején kezdi és nem az utolján. Vannak, le­hetnek sokan, olyanok, a kik egy hajógyár fel­állítását szükségesnek, sürgősnek tartják. Ennem. Előttem áll a fiumei Howard-féíe gyár példája. Egymillió forintot beleöltek már az állam ré­széről ebbe a gyárba. Azt kérdezem a miniszter úrtól, megér-e ez a gyár úgy, a mint van, az államnak magának csak pár ezer forintot is? De hogy miért nem igen kivánates Fiúméban az a hajógyár, azt egy nagy angol államférfiúnak be­szédével fogom illusztrálni, Goschen tengerészeti államtitkárnak a máit napokban a londoni parla­mentben elmondott beszédével. Ki kellett abban mutatnia, hogy Anglia a hajók építése dolgában együtt halad-e más államokkal, vagy pedig meg­előzi-e ezeket, a mint az Angliától elvárható. A miniszter elmondotta, hogy a budgetben föl van véve czirka hatmillió font sterling angol hajók építésére. Más államok, mint Francziaország, Oroszország együttvéve alig költenek el 5 millió és néhány száz font sterlinget. Tehát ennyiben előnyben van Anglia felettük. De ezt is mondja Goschen: különben is felettük állunk, mert mi Angliában ezeket a hajókat 30°/o-kal olcsóbban állítjuk elő, mint Oroszország, Belgium, Franczia­ország, és természetesen Ausztria is. Hát, t. mi­niszter úr, csak nem hiszi el azt, hogy ha egy hajótulajdonos hajót akar vásárolni, a fiumei gyárban csináltassa meg azt, csak azért, mert ott 30°/o-kal drágább, mint Angliában. Hiszen van Triesztben, Lussinban is hajógyár, s van-e ezeknek munkájuk? Nézze meg, azon 12 nagy gőzhajó közül, a melyeket most Triesztben be­szereznek, hány épült Triesztben és hány Angliá­bau? Megengedem, lehet szükség valamire hajó­gyár dolgában, de ez korántsem egy új nagy hajógyár, hanem egy reparáló, javító hajógyár. És ha ezenkívül akar még valamit tenni az igen tisztelt miniszter úr, ám forduljon Portorére és az ottani scuerot adja oda valakinek bérbe, akár ingyen; ezzel tehet hasznot az országnak, de ha egy nagy hajógyár méretei lebegnek ma is szemei előtt, ezzel nagyon sokat fog költeni, a nélkül, hogy az országnak használhatna vele. Áttérek most, t. ház, a tengeri kereskedelmi hajók ügyének fejlesztésére, és miután tengeri kereskedelmünket és hajózásunkat nem képzelem másként fejleszthetőnek és javíthatónak, mint úgy, hogy a közvetlen állami segélyt továbbra is meg­31

Next

/
Thumbnails
Contents