Képviselőházi napló, 1896. XXVII. kötet • 1900. márczius 2–márczius 17.

Ülésnapok - 1896-546

546. országos ülés 1900. márczius 9-én, pénteken. \^\ got, ugyan helytelenül, de azért joggal lefelé spekuláltak, megsérteni akarni, sőt az ő ezen irányban tett üzleti spekuláczióikat teljesen helyénvalóknak tartom, és csakis arra kívántam felhívni az igen tisztelt kormány figyelmét, hogy a mennyiben injuriák fordulnának elő, vagy tényleg konstatálható volna az, hogy az árlenyo más indokolatlan és tendeneziózus, ily esetben, a mennyiben például a szerb búzának usancze házában való szállíthatása a szokványok értelmében fentartatnék, daczára az őrlési forgalom megszüntetésének, hogy ezen dologról az igen tisztelt kereskedelmi miniszter úr magát tájékoztatván, azon esetben, ha kiderül, hogy azon szerb búzának tényleg szokványban! szállíthatása fegyver vulna ezen jogtalan baisse árak lenyomhatására és lentartására, hogy akkor méltóztassék a t. kereskedelmi miniszter úrnak a tőzsdetanácsnak eme eljárásával szemben állást foglalni. Mert ha nem áll ez az én szuppoziczióm, — mert a statisztikai adatok tényleg nem megbízhatók, — ha ott tényleg tévedés történt és ennek folytán lettünk mi gazdák helytelenül informálva, és ennek következtében akár fedezés szempontjából egy gazda játéknak nem nevezhető transzakcziót, üzletet kötött, akár papirkötéseket csinált, akár prémium üzletet, és az árak lementek, mint a hogy két forinttal estek október óta, ő nem vádolhatja tényleg a kereskedőket, sem a malmokat, ha természetszerű volt az árcsökkenés. Ha ezen árcsökkenés természetszerű következménye a jobb termésnek, akkor szerintem annak a szerb búzának szállíthatására nincs szüksége a tőzsdének. Ha azonban áll az a szuppoziczióm, hogy a jelenlegi árak mesterséges úton voltak lenyomva, akkor igenis előáll a szüksége annak, hogy az igen tisztelt kormány a szerb búza szállíthatása ellen állást foglaljon, azért, mert ezen szerb búza akkor tényleg fegyver az árak lenyomhatásának előidézésére. Legyen szabad megjegyeznem, t. miniszter úr, hogy azt méltóztatott kijelenteni itt a házban, hogy, — ha jól értettem, — a szerb búzának usanczebani szállíthatására nézve egyelőre nem óhajt változtatást tenni. Ezt azzal indokolta meg, hogy mi egy nemzetközi piacz vagyunk, vagyis feltette a kérdést, hogy mi akarunk mi itt Budapesten lenni: nemzetközi gabonapiacz és kereskedelmi hely-e, vagy pedig kis házi kereskedelmet óhajtunk-e űzni? Úgy látom, az vitte rá a t. miniszter nrat, hogy ezen ne változtasson, az az mivel nem a t. miniszter Urnak lehet ezt megváltoztatnia, hanem a tőzsdetanácsnak, hogy erre ne folyjon be, hogy a budapesti piacznak nemzetközi jellegét ne csorbítsa. Felhozta a t. miniszter úr Amerikát, tudniillik, hogy Amerikában háromféle búza van. Három osztályzat van, — typusnak nevezik, — de az az amerikai háromféle búza, a mely ott a tőzsdén szállítható, — méltóztassék utána tudakozódni a t. miniszter urnak, — csakis belföldi búza lehet, minden idegen búza ott ki van zárva. Nekem is ez a czélom. Én azt állítom, hogy azért lehetünk nemzetközi gabonapiacz, ha a mellett ki is zárjuk tőzsdénkről az idegen, főleg a szerb búzát, és ez az egyetlen helyes és igazságos mód. A t. miniszter úr felemlítette a mi búzánk sikértalmának apadását. Én minapi felszólalásomban hangoztattam, hogy a külföldi piaczokon, főleg Londonban, a mi lisztünk minőségét a malmok tették tönkre, illetőleg ezt az őrlési forgalom kedvezményének tulajdonítottam, tudniillik hogy az őrlési forgalom csakis úgy érvényesülhetett, hogy egy bizonyos százalék idegen búza keverte tett a mi valódi magyar búzánkba, a minek következtében az ebből készült liszt minősége romlott. Én így is fogtam föl a dolgot eddig. Megvallom azonban, hogy tegnapelőtt egy igen jeles közgazdasági iró, Deutsch, a Pester Lloyd munkatársa, kivel eszmecserét folytattam e kérdés fölött, világosított fel arról, hogy lisztünk minőségére nemcsak a szerb búzának van hatása, hanem, hogy a mi búzánk tényleg degeueráít. Szándékom is volt e kérdésben a földmívelésügyi tárczánál felszólalni és figyelmeztetni a t. földmívelésügyi miniszter urat, hogy mielőbb rendezzen be egy állomást Budapesten, hogy a búza ezentúl vidékenként vizsgálat tárgyává tétessék a magcsere miatt, mert búzánk qualitásának hanyatlása határozottan részben a magcsere hiánya s a föld termő ereje, az őserő csökkenésének következménye. Ezenkívül még ennek több oka is van. Például ép nálunk Torontálban, és azon vidéken, a hol sokkal nagyobb mennyiségben termelünk búzát, például a tagosítások nincsenek még végrehajtva, a hol pedig az úrbéri földeket nem tagosították, ott egyszerű váltógazdaság folyik, búza után kukoricza jön, azután ismét búza, úgy, hogy folyton ugyanazon táperőt veszik ki a földből, trágyázni pedig ily tagosittatlan földet nem bírván, ez is részben oka annak, hogy a mi búzánknak, — ha igaz, — belső értéke csökken, és ez hozzájárul ahhoz, hogy a világpiaczon a mi lisztünknek értéke is csekélyebb. Az igen tisztelt kereskedelemügyi miniszter úr eme állításainak indokolására felhozta, hogy egy áresési tendenczia van jelenleg. Engedelmet kérek, mélyen tisztelt miniszter úr, ezen állításában tévedni méltóztatik, ez nem egészen áll. Nevezetesen a múlt október hóban — méltóztassék meggyőződést szerezni és magát informáltatni, — New-Yorkban az amerikai búzának ára 75—76 czent között ingadozott. Már