Képviselőházi napló, 1896. XXVII. kötet • 1900. márczius 2–márczius 17.

Ülésnapok - 1896-546

jgQ 544. országos ülés 1900. márczins 9-én, pénteken. mezni és érvényesíteni, mert magát e tekintetben előre megkötötte. Most tehát ennek elhárítása mellett nem tiszteletlenségből, nem kötelességmulasztásból; de épen ellenkezőleg, kötelességem tudatában kérem a felmentést e tüzetes nyilatkozat alól. (Helyeslés.) Áttérek most már egyes részletkérdésekre, hogy azután siessek ahhoz a három főthémához, a mely ezt a vitát dominálta. (Halljuk! Halljuk!) Rátkay László képviselő úr foglalkozott költségvetésemmel és mondhatom, igen pesszimisztikusan, a mennyiben azt mondtíi, hogy itt visszaesés van, mert ipari és kereskedelmi czélokra kevesebb van felvéve, mint volt eddig. Boesánatot kérek, ha megnézi azt a három czímet, a mely az ipari és kereskedelmi czélokat tárgyalja, úgy fogja találni, hogy 47 í ezer koronával több van felvéve, mint volt 1899-re. Ennek következtében mindegyik czíuinél fejlődés van. Én mondhatom, hogy hazai pénzviszouyainkhoz képest ebben a czímbeti van a legnagyobb örömöm és ebben dolgozhatom a legtöbb ruganyossággal. Szemünkre vetette Rátkay László képviselő úr nekünk és a törvényhozásnak általában, hogy a Dunáról mindig n egfeledkezünk, hogy e tekintetben még törvények sincsenek a törvénytárban, pedig méltóztatnak tudni, hogy csak az újabb időben öt fontos törvény hozatott e részben és ezek közt van épen az is, a melyik ó't érdekli, a Közép-Dunára vonatkozó. Várossy Gyula t. képviselő úr a székely vasutakat hozta fel. Igenis, ez a dolog törvénybe is van iktatva, meg is van mondva a fedezeti módja, a traczeirozáet teljesen befejeztettem, elkészültem mindennel, a mit elő kellett készíteni és abban a perczben, a melyben a pénzügyminiszter úr abba a helyzetbe hoz, hogy a fedezet tekintetében rendelkezhetem, hozzá kell fognunk e vasút kiépítéséhez, mert ennek nagy a jelentő sége nemcsak azon vidék szempontjából, nemcsak a közmunkákra gyakorolt hasznos befolyása szempontjából, hanem egyúttal országos forgalmi tekintetben is. (Helyeslés.) Rátkay László képviselő úr említette az utazási ügynökök visszaéléseit. Magam is mondhatom, számos adattal rendelkezem. Hogy annál a gépüzletnél, a melyet felhozott, ki volt a hibás, és ki volt a káros, azzal tüzetesen nem foglalkozhatom, hanem mondhatom, hogy mivel a törvényhozásban az objektív eljárást kívánom folytatni, három olyan törvényjavaslat készül, a melyben az ügynökök tekintetében igen szigorú szabályok fognak előfordulni. (Általános, élénk helyeslés.) Az egyik az ipartörvény 50. §-ának a módosítása, a másik a részletárú-ügyletre vonatkozik s a harmadik, a mely most van ankétben, a biztosítási törvényjavaslat. Tudom, hogy még e három javaslatban sincs ezeknek működése mindenütt kellő ellenőrzés alá vonva. Ázt hiszem, m

£g egy további intézkedésre is szükség van; de ezáltal konkrété akartam jelezni, hogy ismerjük a bajt, oívoslásáról gondoskodni kívánunk, és, remélem, a t. képviselőház teljes megelégedésére fogunk gondoskodni. A tanoncziskoláknak előadási idejére vonatkozólag roppant sok kontroverzia merült fel az utóbbi időben. Én hajlom ahhoz a nézethez, a mely Major Ferencz t. képviselőtársamé; sőt 25 vagy 28 tanoncziskolában már a délutáni előadások is be vannak hozva. Ez nem fárasztja ki annyira azokat a szegény gyerekeket és ezzel sokkal kedvezőbb eredményeket is érünk el. A szocziálpolitikai reform nagy horderejű* kérdését már többen fejtegették itt, Polónyi Géza, báró Fiáth Miklós, Rátkay László képviselő urak, és e tekintetben azt figyelmeztetést vagyok bátor ismételni, hogy igenis ismerem e kérdéseket, fontosságukat elismerem, azonban mindaddig, a míg az az első szocziálpolitikai reform, a melyet már behoztunk, tudniillik a betegsegélyző pénztár teljesen szilárd alapokon nem nyugszik, míg példának okáért a balesetek tekintetében minden irányban pontos adatok felett nem rendelkezünk, addig én tovább menni ezen a téren nem szándékozom ; mert méltóztassék a kiilállamok tapasztalatait, nézni, hogy csak a rizikó beosztása, hogy általában a rendszernek hiányai mily roppant utólagos munkát, mily sok pénzpazarlást, veszteséget és csalódást idéztek elő a szomszédos más országokban; azt hiszem jó, hogyha egyfelől saját viszonyainknak biztos ismerete mellett, másfelől a külföld tapasztalatai alapján fogunk e téren haladni és pediglen biztosan, nem koczkáztatva semmiféle lépést a sötétbe. (Helyeslés a jobboldalon.) Ez nem érzéketlenség, hanem azt hiszem, hogyha ezek a dolgok egy-két évvel később, de jól oldatnak meg, (Helyeslés a balés szélső baloldalon.) ez sokkal okosabb, mint hogyha hirtelen behoznék egy-két törvényjavaslatot, eldicsekedném azzal az országnak, és csinálnék oly zavart és bajt ennek, a melyet azután évtizedekig sínylene meg épen az a nép, a melynek érdekeiről itt szó van. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) A vasárnapi munkaszünetnek barátja vagyok, annak tovább fejlesztésén dolgozom. (Helyeslés jobbfelöl.) De v.nnak szolgálati ágak, például a postánál és a vasútnál, a melyeknél ez bizonyos tekintetben egyúttal a személyzeti létszám, a forgalom és pénz kérdése is. Fokozatosan itt is lehet előrehaladni, mert teljesen méltánylom Páder Rezső és Kálmán Károly t. képviselőtársaimnak azon intenczióját, hogy az erkölcsi és fizikai pihenés ez országban bizonyos időszakokban lehetőleg minden tényezőnek biztosíttassák. Egész