Képviselőházi napló, 1896. XXVI. kötet • 1900. január 18–márczius 1.
Ülésnapok - 1896-516
tii 516. országos ülés 1900. január 22-én, hétfőn. kat oly terrorizmus alatt tartja, miszerint nemcsak hogy a választók szabadon nem gyakorolhatják választási jogukat, épen azok, kik kisebbségben vannak, de még a peticziouálás jogával sem mernek élni. Annak, viszont, hogy az egyik képviselő a másik képviselő mandátumának érvényét könnyelműen meg ne támadhassa kifogással, garancziája az, miszerint ha pusztán zaklatási czélzattal kifogásoltatik bármely képviselő részéről képviselőtársának mandátuma, az illető képviselő, ki zaklatási czélzattal emelt kifogásokat, az összes eljárási költségekben elmarasztalható. Most a törvényjavaslatnak leglényegesebb, legfőbb rendelkezéséről kell szólanom. Tekintettel arra, hogy a kúriai bíráskodási törvény 3. §-ában 27. pontban elő vannak sorolva azok az érvénytelenségi esetcsoportok, érvénytelenítési okok, a melyek egy választást érvénytelenné tesznek, úgy viszont a ház bíráskodása körében is meg kellett, konstruálni azokat az érvénytelenségi okokat, a melyek alapján a ház valamely választást jogosítva van érvénytelennek kimondani. Már a kúriai bíráskodásról szóló törvény is kimondotta, hogy a választás panaszszal vagy kérvénynyel támadható meg. Eddig a kérvényt a házhoz kellett beadni, ezután a kérvény a kúria elé tartozik, a panasz ellenben a képviselőház elé. Az egyes érvénytelensági okok négy pontban vannak felvéve. Az a vezéreszme vezette a bizottságot ezen érvénytelenségi okok megállapításában, hogy egyrészt a már korábban említettem nagy és fontos alkotmányjogi elv megóvassék, másrészt viszont mindazok a választási visszaélések és törvénysértő cselekmények, a melyek a választások eredményére döntő befolyással voltak, mint érvénytelenségi okok felvétettek, mint a ház bíráskodásának tárgyát képező esetek. Talán nem szükséges hosszabban magyaráznom ezeket, mert már a jelentésben úgy is eléggé meg vannak magyarázva. Ugyancsak az összhang tekintetében késztetve érezte magát a bizottság, hogy az új tervezetnek 69. § ába olyan intézkedéseket vegyen fel, mely a kúriai biráskod isokról szóló törvényben már föl van véve s a jelentésben tüzetesen ismertetve lett; ezek kétségtelenül igen jótékony hatás sal lesznek magának a háznak eljárására is az igazság kiderítése tekintetéből. Három bekezdésben vannak felsorolva ezek a rendelkezések, de ezen rendelkezéseket a törvény hatályon kivűl helyezése nélkül nem lehetett a házszabályba felvenni, ennek következtében kapcsolatban ezzel, a bizottság egy határozati javaslatot terjeszt elő, melynek elfogadását kérem. Mert arra nézve, hogy egy törvénybeli rendelkezés épen a választásokra vonatkozó biráskodásnál hatályon kivűl helyeztessék, szükséges, hogy törvényjavaslat terjesztessék elö. Egészen új rendelkezéseket tartalmaz a 7. és 8. czítn. A 7. czím szól az igazolási eljárási szabályokról, amelyeketa kúria által elbírált választási ügyekre vonatkoznak Ki kellett terjesztenie a bizottságnak figyelmét mindazokra az esetekre, melyek a kúria határozatainál előfordulnak. Ha a kúria hatásköréhez nem tartozónak jelenti ki az ügyet, ha a kúria a mandátumot megsemmisítette, vagy kimondotta, hogy nem a megválasztottnak kijelentett képviselő, hanem valamely ellenjelölt nyerte meg a többséget, ha a kúria a kérvényt elutasította, vagy visszautasította. Mindezen esetekre nézve külön-külön van a 7. czímben az eljárás szabályozva. A 8. czím a választókerület képviselőküldési jogának felfüggesztésére vonatkozó eljárást szabályozza, az 1899 : XV. törvényczikk IV. czíme alapján. Itt tudniillik arról van szó, hogy bizonyos esetekben a képviselőküldés jogát is a képviselőház felfüggesztheti valamely választókerületben; ha a választás etetés, itatás folytán előzetesen megsemmisíttetett, akkor előfordulhat az az eset, hogy a ház kívánhatja, hogy a meg nem javítható kerületnek a képviselőküldési joga egy országgyűlési eziklusra fölfüggesztessék. Sokkal fontosabb ez a kérdés, semhogy azt a bizottság szabályozatlanul Nagyhatta volna, és ezért a bizottság szükségesnek tartotta, hogy egy önálló külön czímben, az erre vonatkozó egész eljárást szabályozza. Szólnom kell még arról, hogy a jelen házszabályokba okvetlenül felveendő volt az a rendelkezés, hogy a jelen alakban benyújtott házszabályok, kapcsolatban a kúriai bíráskodási törvénynyel s azzal egy időben lépjenek életbe. Kérem tehát az előadottak után, méltóztassék a házszabályok módosítása tárgyában kiküldött bizottság jelentését s a beterjesztett szövegben a módosított házszabály-tervezetet a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Élénk helyeslés a jobb és a baloldalon.) Elnök: Kivan valaki általánosságban szólani a bizottság javaslatához? (Nem!) Ha nem, felteszem a kérdést: elfogadja-e a ház a javaslatot általánosságban, a pontonkénti tárgyalás alapjául ? (Igen!) A ház a javaslatot a pontonkénti tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a pontonkénti tárgyalás. Perczel Béni jegyző (olvassa a házszabály terveset czímét, s az 1 — 70. §-ait, a melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). (Az elnöki széket Tallián Béla alelnök foglalja el.) Perczel Béni jegyző (olvassa a 71—88. §-okat; észrevétel nélkül elfogadtatnák; olvassa a 89. §-t).
