Képviselőházi napló, 1896. XXVI. kötet • 1900. január 18–márczius 1.

Ülésnapok - 1896-539

539. országos filé* 1900. hetö, ha az államhatalom körébe vétetik be és államosíttatik. Nem is lehet egységesen, nem is lehet jól, egyfelől az ő nagy ezéljainak megvaló­sítása, másfelől pedig az állami jogrend és a szabadság biztosítása szempontjából, — mert ez a három nagy motívum a mérvadó, — jól és okosan rendezni, ha nem államosítjuk. (Helyes­lés jobbfelöl,) Lehetne előbb is, de annyira össze­függőnek tartom a közigazgatási nagy reformmal ezt a kérdést, — mert, ha valami összefügg vele, ez összefügg, (Helyeslés jobbfelől.) — hogy én addig, a míg a közigazgatás reformja teljesen napirendjévé nem válik a megoldandó nagy kér­dések körül kifejtendő tevékenységünknek, bele nem megyek, (Helyeslés jobbfelöl.) mert hiszen tarthatatlan állapot csakugyan és nem is kérdés, hogy baj az, hogy megszűnik egy városnak, vagy egy falunak a határán azon falu, vagy város rendőrségének a juriszdikcziója, és már csak ezen egy momentum is elég annak bebizonyítására, hogy ezt a dolgot államosítani kell. De hogy a magyar törvényhozás ebből a szempontból indult ki, azt nem szükséges mással bizonyítanom, mint azzal, hogy a rendőrkapitányt már kineve­zett tisztviselővé tette. Ebben tehát teljesen egyetértek. A mi most már a fővárosi rendőrségre vo­natkozó dolgokat illeti, ott is, mondhatom, mind­azzal egyetértek, a mit mondani méltóztatott. Igenis, azt tartom én b, hogy ez a létszámeme­lés szükséges s a mondottaknál fogva szem előtt fogom tartani azt, hogy ez a szükséghez képest eszközöltessék. A t. képviselő úr azt mondja, hogy társa­dalmi és politikai mozgalmaknál teljesítendő preventív szolgálatba nem kell bevonni azokat, a kik bűnügyi nyomozással is foglalkoznak. Erre egy megjegyzést és azután egy kijelentést teszek. Megjegyzésem az, hogy nem tudok és nem isme­rek esetet, hogy akármikor, akármelyik előző kormány a rendőrséget politikai czélokra hasz^ nálta volna fel, talán a képviselő úr nem is így értette . . . (Mozgás a baloldalon.) A képviselő úr úgy értette, — és ebben vele egyetértek és egészen osztozom az 8 nézetében, — hogy a fővárosi rendőrségnek azt az osztályát, a mely bűnügyi nyomozással foglalkozik, külön kell tar­tani attól, a mely a közigazgatási preventív szol­gálattal és rendőri szolgálattal foglalkozik. (He­lyeslés jobbfelöl.) Ma is úgy van, de nincsen talán teljesen kereszttílvive, és én azon leszek, hogy ez az elv teljesen keresztíílvitessék a jogszolgál­tatásnak és a rendészetügyi feladatnak az érde­kében. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) A mi azt a konkrét adatot illeti, a melyet a t. képviselő úr felhozott, hogy tudniillik elő­fordult az, hogy a birsági pénzek holmi más tartozások törlesztésére fordíttatnak és komplikál­márczlos 1-én, cstttBrtBkÖn. 583 tátik az egész bűnügyi eljárás e fajta dolgok­kal, teljesen igaza van, hogy ez tűrhetetlen álla­pot, ha megtörtént és ezen konkrét eseteknek mikénti lefolyásával és azzal, hogy miképen kelljen intézkedni, hogy mindezek ne történjenek meg, igen szívesen fogok foglalkozni és meg­szüntetem ezt a dolgot, ha történt, mert határo­zottan igazat adok neki abban, hogy ennek történni nem szabad, és a fővárosi rendőrségnek teljesen igaza van, midőn ellentétes álláspontot foglalt el annak a kerületnek az elöljáróságával szemben; de nemcsak a konkrét esetet fogom megvizsgálni, hanem intézkedni fogok aziránt is, hogy elvileg általában ki legyen zárva ennek a lehetősége is, mert a képviselő úrnak teljesen igaza van. (Helyeslés.) A mi a tolonczügyet illeti, gondolom, rész­ben már feleltem rá; még csak egyet akarok mondani. Ha a tolonczház részére felvettem e költségvetésben hitoktatóra és ilyen czélokra pár száz forintot, ez nem azért van, hogy ott inter­nátust tartsunk, hanem igen sok esetben az illetőség megállapítása a nehézség; nem tudják, hova tolonczozzák az illetőt; kénytelenek sokáig ott tartani azt a serdűlő tanonczot. Nos, épen az erkölcsi nevelés szempontjából helyesnek mutatkozik az a czél, hogy ott valami gondozás alá kerüljön; de nem akarják ott tartani. Hiszen, ha van intézmény a világon, minden rendészeti és közigazgatási fogalom szerint a tolonczház az, a melynek hivatása, hogy maga magát felesle­gessé tegye, és nem akar ott senki embereket soká tartani. De hogy úgy az elkísérés, mint az egész eljárás ma csakugyan nem korrekt, nincs helyesen szervezve, és sok hiányt mutat fel, azt készségesen elismerem, de azon vagyunk, és rendelet is készül, a mely ezt a kérdést, és pedig úgy a fővárosi tolonczozás ügyét, mint a vidékit rendezni és szabályozni fogja. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) A mi a rendőri muzeumot illeti, igaza van a t, képviselő úrnak abban, hogy arra föltét­lenül szűkség van. Nem akarok e kérdésbe bő­vebben belebocsátkozni, hanem gondjaimba fogom venni, t. ház, és ma már mondhatom, hogy tár­gyalás folyik az iránt, hogy ez is mint oly do­log, a melyre eddig nem értünk rá, de a mely szükséges intézményt képez, beillesztessék a létező intézmények közzé. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Elnök: T. ház! Következik a szavazás. A kérdés az, megszavazza-e a ház a szóban­forgó tételt: igen, vagy nem? (Igen!) A ház a tételt megszavazza. Molnár Antal jegyző (olvassa): Rendőr­ségi rabkórház 29.180 korona. Elnök: Megszavaztatik. Molnár Antal jegyző (olvassa): Újpest ­és rákospalotai kapitányság 77.929 korona,

Next

/
Thumbnails
Contents