Képviselőházi napló, 1896. XXVI. kötet • 1900. január 18–márczius 1.
Ülésnapok - 1896-539
539. országos Ülés 1900. m előnyeivel, a melyek járnak azzal, hogy a központi hatalom a maga tekintélyével, a maga hatalmával gyakorolja az ellenőrzést és a maga hatalmával és tájékozottságával töltheti be ezen állásokat, ezek nem járnak. Ezeket kívántam még megjegyezni, hogy azután a fővárosi rendőrségre térhessek át. (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) A költségvetés indokolása megindokolja, hogy miért van most ismét a költségvetésben kiadási többlet, és azt mondja, hogy különösen az áj Mnvádi perrendtartásnak az életbe léptetése fokozottabb igényeket támaszt a fővárosi rendőrség iránt, és így ennélfogva nemcsak a hivatalnoki és fogalmazói személyzetet, hanem a detektiveket is szaporítani kell. T. ház! A ki a fővárosi államrendörségnek a mfíködését figyelemmel kisérte, az kétségtelenül arra a meggyőződésre jutott, hogy míg a bűnügyi osztály különösen a múltakhoz és a múltak Nagyományaihoz képest aránylag nagy haladást és tökéletesbőlést mutat fel, a közigazgatási osztály és különösen az a rendészet, a mely a bűnügyi osztálylyal nincsen szoros összefüggésben, bizonyos hátramaradást mutat. Igen helytelen elvnek bizonyult az, hogy ha már nálunk az úgynevezett policze judiciére-t nem is lehetett létesíteni, mert ez a mi rendszerünktől kissé távol áll; ha tehát nem is lehetett egy szorosan vett, tisztán igazságügyi rendészetet létesíteni, a fővárosi bűnügyi rendészetnek közegeit gyakran használták fel politikai szolgálatokra, politikai czélokra és felhasználták a közigazgatás azon feladatainak teljesítésére, a melyek, midőn az illetőket elvonják az egészen különleges tanulmányt, az egészen különleges elönyomozati és bűnügyi vizsgálatot-, tapasztalatokat igénylő szolgálattól, ugyanakkor azon nagyobb társadalmi és politikai erupczióknál, midőn őket teljes nyilvánosságban oda állították ezen társadalmi rétegek, empcziók és mozgalmak közepette, ellentétbe helyezték őket azon társadalmi rétegekkel, azon társadalmi tényezőkkel, a kik részéről ép azért, mert a pártatlanságot és részrebaj latlanságot képviselő bűnügyi szolgálatot teljesítik, a legnagyobb bizalomra kell, hogy számot tartsanak. A leghelytelenebb dolog volt különösen az, hogy azt látjuk, hogy sokszor a bűnügyi osztálynál elönyomozati teendőket teljesítő rendőrkapitányokat és rendőrtanácsosokat, vagy mondjuk a detektivosztály tagjait is, ilyen nagyobb társadalmi összetűzéseknél, összeütközéseknél, munkásmozgalmaknál, vagy mondjuk lázongásoknál első sorban állították azon közigazgatási teendők élére, melyek a rendészet szempontjából szükségesnek mutatkoztak. Ezen csak formálisnak látszó tény mélyreható belső visszásságokat teremtett. Mert nemcsak, hogy az írczius 1-én, csütörtökön. 575 illetőket elvonta a maguk bűnügyi feladatainak teljesítésétől, hanem állandó gyűlöletnek, üldözésnek váltak ők is tárgyaivá, és így ezen magasabb és kidomborodóbb bűnügyi szolgálatok teljesítése közben mindenkor ellenszenvvel találkoztak. Midőn tehát én kész örömmel megszavazom azon többletet, melyet a belügyi kormányzat itt a fővárosi rendőrség szaporítására követel, a?,t óhajtom csak kiemelni, hogy én azt azon reményben teszem, hogy midőn tényleg az új bűnvádi perrendtartás ilyen nsgy feladatokat bíz a rendészetre és különösen ezen bűnügyi osztály szervezése, fentartása, fejlesztése mutatkozik legszükségesebbnek, ha a t. belügyi kormány a szorosan vett policze judicziére létesítését egy általában nálunk nem tartja lehetségesnek, a rendőrség ezen bűnügyi osztályát a maga hivatalnokaival, előadóival, detektíveivel tisztán a bűnügyi rendészetnek tartsa fenn. Hogy milyen feladatokat ró az új bűnvádi perrendtartás a rendészetre, azt bizonyítja azon körülmény, hogy mióta a rendőrség közvetlenül alá \an rendelve az ügyészi hatóságoknak, január 1-je óta, nem kevesebb mint 2400 bűnügyi nyomozás keletkezett a fővárosi államrendőrségnél. Mit jelent ez, t. ház? Jelenti azt, hogy 2400 bűnügyben vált szükségessé már eddig, ezen rövid két hónap lefolyása alatt, hogy a rendőrség a maga tisztviselőit, detektiveit és előadóit működtesse, hogy ezen tisztviselők 2400 nyomozást teljesítsenek, nyomozást folytassanak, gyanúsítottakat kihallgassanak ; szóval, hogy ezen nagyfontosságú nyomozati cselekményekben fáradjanak. Tehát valósággal indokoltnak kell találni a belügyminiszternek azt az indokolását, hogy a rendőrség szaporítása abíínvádi perrendtartás által támasztott igényeknél fogva mutatkozik szükségesnek. És mindeaesetre, ha 100 rendes és néhány, velük együtt működő és ily kényesebb szolgálatokat teljesítő nem rendszeresített detektív egyedül a bűnügyi osztály számára tartatik fenn, akkor, azt hiszem, lassacskán rendes mederbe fog tereltetai e bűnügyi előnyomozási szolgálat és a fővárosi államrendőrség csakhamar képes lesz ezen feladatoknak megfelehii. Azonban van egy dolog, a melyre a bűnvádi perrendtartással kapcsolatban fel kell hívnom a t. belügyi kormány figyelmét. A fővárosi államrendőrség elzárási helyiségeiről • van szó. Azt hiszem, nem szükséges bővebben fejtegetnem aat, hogy mit tesz az, ha a törvény által komtemplált legenyhébb fogházbüntetést, a melyet a kihágási törvény elzárásnak nevez s a mely a szabadság elvesztése mellett csak az illetőnek rendes foglalkozásától való elvonásával jár, tehát semmiféle súlyosítást nem foglal magában, az illető olyan helyiségben kénytelen leróni, a
