Képviselőházi napló, 1896. XXVI. kötet • 1900. január 18–márczius 1.

Ülésnapok - 1896-515

3g 516. országos ülés 1900. január 19-én, péntefien. intéztem a honvédelmi miniszter úrhoz, a lapok is szellőztettek. Ez a titok arra vonatkoznék, hogy a közös hadügyi kormányzatnak jövőre az újonezjutaléknak lényeges fölemelése volna szándéka. Erre vonatkozólag, tekintettel arra, hogy a pénzügyi bizottsági tárgyalásokról sztenografiai jegyzetek nem vétettek fel, szükségesnek vélem a való tényállást itt a ház szine előtt helyreállítani. (Halljuk! Halljuk!) En azt kérdeztem a honvédelmi miniszter úrtól, hogy tekintettel arra, miként bárki, a ki a hadszervezeti kérdésekkel foglalkozik, tudja azt, hogy a mi hadszervezetünkben számos póttartalékos van, a ki kiképezve nincs és így mozgósítás esetén a hadi létszámba olyan elemek vonatnak be, a melyeknek teljes kiképzése a jövőre nézve kívánatos, és ezzel kapcsolatban valószínűnek látszik előttem és mindazok előtt, a kik ezzel foglalkoztak, hogy az újonezjutaléknak lényeges fölemelése lesz ennek a tapasztalati ténynek a következménye: — lehet, hogy ezeket nem mondottam így, hanem egyszerűen utaltam arra, hogy az eddigi tapasztalatokból folyik az újonezjutalék felemelésének szüksége — kérdeztem, vájjon a tisztelt miniszter úr ezt az alkalmat fel fogja-e használni arra, hogy egy másik tapasztalatot érvényesítsen, nevezetesen azt a tapasztalatot, a melyet mi igen örvendetesnek tartunk, hogy a magyar honvédségnek egy évi kiképzése ép olyan katonákat biztosít a monarchia véderejének, mint a minő katonák a közös hadseregből három esztendei kiképzés után előkerülnek. Kérdeztem továbbá, hofry ezt az alkalmat fel fogja-e használni a magyar honvédelmi miniszter arra, hogy a tényleges szolgálatot lényegesen leszállítsa és a két évi szolgálati idő törvényileg való behozatala kilátásba vas-e véve? Erre a kérdésre a t; honvédelmi miniszter úr a következőket válaszolta: >Arra nézve, hogy az újonezjutalék felemelése, vagy fel nem emelése végett fog-e javaslatot tenni a ház elé, most nem nyilatkozik, hanem előre is biztosítja a pénzügyi bizottságot, hogy az újonezjutaléknak felemelése esetén csakis addig fog menni az előterjesztésekben, a meddig ezt a monarchia mindkét államának anyagi képessége is meg fogja engedni, miután az ember-anyagra való tekintettel, a lehetőség fenforog arra nézve, hogy az újonezjutalék lényegesen felemelhető legyen. Ez a tényállás. Már most ebből azt következtetni, mintha én valami olyan titoknak birtokában volnék, a mely csakis indiszkréczió útján juthatott volna el a fülemhez, ez a való tényállásnak teljesen meg nem felelő kombináczió. Mindenki, a ki akármilyen statisztikai évkönyvet kezébe vesz, tudja azt, hogy az európai államoknak hadi ereje hova fejlődött az utóbbi tiz esztendő alatt, és tudja azt is, hogy a hadierőnek teljes igénybevétele nélkül az egyensúly minden hágai konferenczia daczára is alig leszen biztosítható. Ebből a szempontból már akkor kifejezést adtam a pénzügyi bizottságban annak, hogy én, ha ilyen újonczjutalék-felemelés lesz szóban, minden hátsó gondolat nélkül hajlandó vagyok a felemelést majdan megszavazni, . . . (Nagy zaj a ssélsó baloldalon.) Justh Gyula: Miért biztatja őket? (Zaj.) Gajári Ödön:... azzal a föltétellel, ha egyúttal biztosítékot nyerünk az iránt, hogy az újonezjutalék felemelésével egyidejűleg gondoskodás történik arról, hogy a mi anyagi megterheltetésünk ne legyen akkora, hogy az ilyen újonezjutalék felemelése mellett azután az állam anya gilag összeroskadjon. Ezt a tényállást kívántam Barta Ödön közbeszólása kapcsán helyre állítani a ház előtt, csak azért, mert úgy látom, olyan kombinácziók füzettek az én igénytelen felszólalásomhoz, a melyek attól teljesen távol állottak. (Helyeslés a jobboldalról.) Major .Ferencz jegyző: Barta ödönj Barta Ödön: T. képviselőház! Gajári Ödön t. képviselőtársamnak iménti felszólalására éu adtam meg az okot. Habár nem nevezett meg, de megnevezettnek tekintem magamat azért, mert felszólalását épen a történt közbeszólásra vezeti vissza. En mondtam azt, a mikor a honvédelmi miniszter urat Rátkay László t. barátom aposztrofálta, mert nem nyilatkozik a létszámfelemelés kérdésében, hogy Gajári Ödön tudja, a honvédelmi miniszter nem tudja, hogy az újonczfelemelés tervbe van véve. Mondtam ezt igenis azért, mert Gajári Ödön t. képviselőtársam a pénzügyi bizottságban nem ugyan azzal a bevezetéssel, a melyet ma méltóztatott körüle elhelyezni, a mikor vannak stenograflai feljegyzések, hanem egészen szárazon, egyenesen kiindúlv.i a tény feltevéséből, azt, méltóztatott mondani, hogy miután az újonczlétszám felemelésének kérdése közel jövőben előttünk áll, kérdést méltóztatik intézni az iránt, nem lehetne-e ezzel kapcsolatban a hároméves szolgálatot kétévesre leszállítani. Ennyit mondott s ez stenograflai feljegyzés nélkül is konstatálható a pénzügyi bizottsági tagok által. Ez volt a száraz kérdés. Már most átveszem a szót én. Ezek után, közvetlenül Gajári Ödön t. képviselőtársam után, engem illetett a szó a pénzügyi bizottságban, és én voltam olyan bátor és azt a kijelentést tettem, hogy ha valaki, a ki a dolgok mélyébe nem szokott behatolni, csak újsághírek alapján nyilatkozott volna erről a kérdésről, nem fektetnék rá olyan súlyt és nem venném olyan komolyan, de nagyon komolyan veszem azért, mert Gajári Ödön t. képviselőtársamat azok közé a politikusok közé sorozom, a kik rendszerint