Képviselőházi napló, 1896. XXVI. kötet • 1900. január 18–márczius 1.

Ülésnapok - 1896-514

14 514. országos filés 1900. jnnuár 18«án, csüt5rt5k6i!. szükséges az, hogy egyenlő elvekből kiinduló törvényjavaslat terjesztessék a két törvényhozás elé, azután szükséges, az 1889. évi VI., az 1899: II. tcz. és a mostani törvényjavaslat értelmében is, a két állam között az alkotmányos megegyezés. Az 1867 : XII. törvényczikk 13. §-a e tekintetben szórói-szóra így szól (olvassa): »A védelmi rendszernek megállapítása vagy átalakítása Magyarországra nézve mindenkor csak a magyar törvényhozás beleegyezésével történhet

;

k.« — Tehát itt ki van fejezve Magyarországnak az önálló joga. — »Miután azonban az ily megállapítás épen úgy, mint a későbbi átalakítás is csak egyenlő elvek szerint eszközölhető czélszeitícn : ennélfogva minden ily esetben a két minisztérium előleges megállapodása után, egyenlő elvekből kiindaló javaslat fog terjesztetni mindkét törvényhozás elé.« Én deczember 20-án voltam bátor a t. miniszterelnök urat figyelmeztetni ezen kérdésre, hogy a magyar törvényhozás ezt a törvényjavaslatot abban a formában, mint most van, a mai körülmények között, nem tárgyalhatja, ha csak az alkotmányosság teréről le nem akar lépni. A t. miniszterelnök úr igen sokszor hangoztatja azt, hogy ő az 1867: XII. törvéuyczikknek minden betűjéhez, és az abban lefektetett alkotmányosságnak egész szelleméhez a legmerevebben és legszivósabbau ragaszkodik. Már most kérdem, hogy vájjon ezen törvényjavaslatnak megfelelőeg terjesztetett-e elő ezen törvényjavaslat? Elhiszem azt, t. képviselőház, hogy a két minisztérium megállapodásának szüleménye ez a törvényjavaslat; de kérdezem, hogy birhat-e az oly kormánynyal történt megállapodás a magyar törvényhozás előtt, a magyar nemzet előtt, értékkel, a melyről mindnyájan tudjuk azt, hogy csak ideig-óráig, napokig áll az osztrák kormányzat élén. (Úgy van! (ügy van!a szélső baloldalon,) Azután, t. ház, különösen alkotmányjogi szempontból birhat-e értékkel a magyar törvényhozás előtt és a magyar nemzet előtt egy oly kormánynyal történt megállapodás, a mely nem parlamentáris kormány, és tehát a magyar törvényhozásnak és a magyar nemzetnek nem nyújthat biztosítékot az alkotmányos megegyezésre nézve, a melyre pedig törvényeink értelmében feltétlenül szükség va i ? (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Másodszor, megfelelt-e at. kormány az 1867: XII. törvényczikkbeu lefektetett azon rendelkezésnek, hogy egyenlő elvekből kiinduló javaslat terjesztessék Ausztriában is az osztrák törvényhozás elé? Tudjuk, hogy ilyen törvényjavaslat oda át nem terjesztetett elő, vagy ha előterjesztetik is, hol van arra nézve az alkotmányos biztosíték a magyar törvényhozás előtt, hogy a mint itt a magyar törvényhozás az újonczjutalék mennyiségét és létszámát megállapítja, az ujonczjutaléknak ugyanannyi mennyiségét és létszámát fogja megállapítani az osztrák törvényhozás; és hogy nem fog-e többet megállapítani, többet követelni? A t. honvédelmi miniszter úr az 1889: VI. törvényczikk 14. §-ának tárgyalásánál hangoztatta itt a képviselőházban, hogy az ujonczjutalék létszámának és mennyiségének meghatározására csakis kompromisszum lehet a két parlamentáris kormány között, és szükséges feltétlenül, hogy ezen kompromisszumnak raegfelelőleg konformis törvényjavaslatok terjesztessenek elő a két törvényhozásban, és hogy ezeknek alkotmányos megegyezése feltétlenül szükséges. Törvényeink, az 1889: VI. törvényczikk, valamint az 1899: II. törvényczikk és ez a törvényjavaslat is, melyet most tárgyalunk, feltétlenül és határozottan előírják az alkotmányos megegyezést. Hiszen evégett utasíttatik a kormány előterjesztésre. Ez az alkotmányos megegyezés nem ok nélkül van törvénykönyvünkbe beiktatva, a törvény szövegébe bele véve. Ennek története van. Ez visszhangját képezi az 1867; XII. törvényczikk 25. §-a azon feltételének, hogy Ausztriában teljes alkotmányosságnak kell lenni. (Ügy van! Ugy van! a szélső baloldalon.) Mert a magyar törvényhozás vagy Magyarország csakis az osztrák örökös tartományok alkotmányos képviseletével léphet alkotmányos megegyezésre. (ügy van! Ugy van! a szélső baloldalon.) Már most, t. ház, ebből az következik, hogy ha Magyarországnak teljesen önálló joga van is az újonezjutalék létszámának megállapítására, de mert a közösségben, a közösügyes állapotban nem kizárólag Magyarország nemzeti vederé je felett rendelkezünk, nem azt állapítjuk meg, hogy Magyarország újonczjutalékának létszáma mennyi, hanem azt, hogy a monarchia mindkét államának újonczjutaléka mennyi, tehát Ausztriára nézve is Magyarországnak ez az önálló joga nem olyan, hogy mi itt ezt a kérdést és ezt a nagyon fontos ügyét állami életünknek megállapíthatnók önállólag és egyoldalúkig, mint a gazdasági kérdéseket, és hogy megfordítva, odaát a mi intézkedéseinknek és elhatározásainknak megfelelő intézkedéseket a 14. §-al léptethetnének életbe; hanem ehhez törvényeink értelmében feltétlenül szükséges, hogy a magyar törvényhozásnak biztosítéka legyen a kormánykijelentésekben és kormányjavaslatokban arra nézve, hogy odaát szintén megtörténik az alkotmányos megegyezés arra, a mit mi ideát megállapítunk. Mert ha ennélkül teszszük ezt meg, akkor mi leléptünk az alkotmányos térről. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon!) Hu nincs meg ez az alkotmányos megegyezés, akkor az egész védszervezetnek, a létszám megállapításának, alkotmányos fundamentuma nincsen. Mikéut szol-