Képviselőházi napló, 1896. XXVI. kötet • 1900. január 18–márczius 1.

Ülésnapok - 1896-520

520. országos ülés 1900. február íí-án, szombaton. 149 szükségük, a milyen még nem volt a világon, I egy másik nem is lesz a jövőben sem. (Igaz! Úgy van ! a baloldalon.) És most, t. képviselőház, áttérek az uzsoratörvényre, az 1883 : XXV. törvényezikkre, a mely az uzsoráról és káros hitelügyletekről szól. Ennek a törvénynek mindjárt az első §-a az uzsoravétséget oly körmönfontan irja körfíl, hogy maga a biró sem képes azt megállapítani, a helyett, hogy az pozitív alakban volna meghatározva. E törvénynek a 10. §-a az uzsorának hivatalból való üldözését csak abban az esetben állapítja meg, hogyha az illető törvényhatóság területén már az elszegényedésnek oly nagy mértéke tapasztalható, s mely a mellett az uzsorával van összeköttetésben. Ebben az esetben a közigazgatási bizottság előterjesztésére azon vármegye területére nézve az igazságügyminiszter az uzsorának hivatalból való üldözésére engedélyt ad. T. képviselőház! Ennek a gyakorlati életben semmi értelme nincsen. Példákkal fogom illusztrálni, hogy ez így van, mert ha az uzsorának hivatalból való üldözését csak akkor állapítják meg, hogyha az elszegényedés már bekövetkezik, akkor már ez az orvoslás későn érkezik. (Igaz! Úgy van! a baloldalon.) A beregszászi királyi törvényszék, a mely három megyére terjed ki, Bereg, Ung és Ugocsa vármegyére, megnyert eaz igazságügyminisztertől az engedélyt az uzsorának hivatalból való üldözésére. Én utána néztem és beszereztem e tekintetben a hivatalos adatokat. Ezek azt mutatják, hogy 1898. október 1-étől most januárig, tehát ötnegyed év alatt uzsora miatt 742 esetben emeltek panaszt. És itt engedjék meg, t. ház,azt a megjegyzést tennem, hogy az az állapot, a melyet most megemlítettem, nemcsak itt van meg, hanem legalább 15—20 vármegyében. (Igaz! Ügy van! a baloldalon ) És micsoda közigazgatás ez a mienk, mely engedi a népet elszegényedni, koldusbotra jutni az uzsora következtében. És a törvény ezen intézkedését, hogy az uzsora hivatalból üldöztessék, nem tudják érvényesíteni, nem kapják meg reá az engedélyt, de nem is kérik, hanem ezt elnézik. (Úgy van! a baloldalon.) Ebben az esetben is csak a ruthén kérdés vetette fel ezt a szinre, különben ma is úgy volna ez az állapot mint azelőtt volt. (Úgy van! a baloldalon.) De maradjunk az adatainknál. (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) Ebből ügyészi vádemeléssel fordultak a törvényszékhez 119 esetben. Ezekben még nincsen meg az ítélet, hanem most folyik az eljárás. Igazságos akarok lenni és megjegyzem, hogy azok közül, a kik ellen panaszt emeltek, 679 volt zsidó és 63 keresztény. Itt tehát már tanítványai is vannak az uzsorának. Utána tudakoltam az eredménynek és a következő adatokat és felvilágosításokat nyertem : a vizsgálat eredménye kielégítőnek nem mondható azért, mert ily tömeges feljelentéssel szemben, midőn ötnegyed év alatt 742 uzsoraiigyben indítottak meg vizsgálatot, sem elegendő pénz, sem elég munkaerő nem állott rendelkezésre, s így az uzsorásoknak alkalom adatott a vizsgálat-halasztás következtében, hogy a panaszosokat — s ez ismét hivatalos állítás, — terrorizálják, sőt a panaszlottak érdekében a vizsgáló bíráknak az élete veszélyben forgott, azok részéről, a kiknek érdekében a vizsgálatot teljesítették. Ott például, a hol nem ők voltak a közvetlen feljelentők, hanem mások, például az inteligensebb osztályból valók, azokat felgyújtással, megöléssel fenyegették, s a legtöbb esetben ezen fenyegetés által a vizsgálat eredményét meghiúsították. Van ennek az ügynek egy igen érdekes epizódja is. Nevezetesen a vizsgálat folyamán a következőket tapasztalták. Ha valamely zsidónak dolga volt a városban, egyszerűen bejelentette magát tanúnak, a vizsgáló biró megidézte, ott aztán holmi semmitmondó vallomást tett, aztán a tanúzási és utazási költséget fölvette, s az állam költségén elvégezte a dolgát. (Derültség a baloldalon.) T. ház! Az uzsoratörvénynek ama szakasza, melyet említettem, már csak az erkölcsi temetése. Ez nem szanálás. Az uzsoratörvényt úgy kell megalkotni, hogy a baj a forrásánál, a gyökerében orvosoltassék. Itt van továbbá az uzsoratörvény 11. §-a, a mely azt mondja, hogy a polgári bíróság előtt folyamatba tett perre, a mely uzsorával van kapcsolatban, felfüggesztő hatálya csak akkor van a bűnvádi pernek, ha már a büntetőbíróságnál a vád alá helyezés jogerőre emelkedett, s csakis ezen végzésnek van befolyása arra, hogy a polgári bíróság a pert felfüggeszsze. Azonban a gyakorlat azt mutatja, hogy a polgári bíróságnál már régen befejeződött a pör, el is árverezték az illetőnek mindenét, midőn a büntetőbíróságnál oda jutott a kérdés, hogy a vádlott ellen uzsoravétség miatt a végérvényes vád alá helyezés megtörtént, de ha ez aztán meg is történik, az a károsult helyzetén többé nem változtat. T. ház! Az uzsoratörvénynyel kapcsolatos ügyre térek át, a mely szintén érdekelni fogj a a t. képviselőházat, annyival is inkább, mert több törvényhatóság részéről kéretik, hogy a szeszes italoknak túlságos mértékben való élvezete ellen a törvényhozás valamely intézkedést tegyen. (Helyeslés balfelől.) Polónyi Géza: Ott van a kihágási törvény, de nem hajtják végre! (Mozgás balfelöl.) Buzáth Ferencz: Mivel a korcsmai hitelről szóló törvény szintén kapcsolatos az uzsora-