Képviselőházi napló, 1896. XXV. kötet • 1899. deczember 4–deczember 22.
Ülésnapok - 1896-501
78 601. országos ülés 1899. deczember 7-én, csütörtökön. számítás eredményekép kijön 339., illetőleg 33-84%, Ezek után áttérek az utolsó vádra, mely a quótabizottság ellen emeltetett, tudniillik arra, tulajdonképen a quóta felemelése nem hozható arányba azon haladással, melyet Magyarország az utolsó 20 évben tett és az e tekintetben felszólalt szónokok mind azon állásponton állanak, hogy nem tagadják, hogy Magyarország az utolsó években haladt; de tagadják azt, hogy a haladás nagyobb lett volna, mint Ausztriában, sőt azt állítják és igyekeznek bebizonyítani, hogy a haladás Ausztriában nagyobb volt. E tekintetben áttérnek statisztikai adatok felhozására, igaz, hogy azzal a tudattal, hogy e statisztikai adatokból tulajdonképen mindent lehet magyarázni. Es csak azon csodálkozom, hogy a statisztikai adatok ily megbizhatlansága mellett mégis találkozik egy határozati javaslat, mely határozati javaslatban egyenesen utasíttattik a kormány, hogy keressen ujabb statisztikai adatokat és ezen statisztikai adatok alapján terjeszszen elő ujabb quótát. A statisztikai adatok használatánál minden attól függ, mily rendszert követünk. Ha azt a rendszert követjük, hogy azt állítjuk, Magyarország elsősorban földmívelő állam lévén, Magyarország a földmivelés válsága folytán nagy hátrányt szenvedett, és ennek következtében Magyarország vagyonossága kisebbedett, mig ellenkezőleg Ausztriában, a mely iparos állam, a gépek száma ennyire növekedett és ennek következtében Ausztria vagyonossága emelkedett, mondom, ha ily rendszert követünk, akkor nem egyenlő viszonyokat hasonlítunk össze, és e tekintetben épen az ellenzék részéről egy szónok igen helyesen azt mondta,(SalljuJc!Halljuk! a jobboldalon) hogy hiszen Ausztria is mezőgazdasági ország nagy mértékben, sőt Ausztriában a mezőgazdasági termelés eredménye általában véve bizonyos tekintetben nagyobb összeget nyújt, mint Magyarországon. A következtetés tehát az lett volna, hogy a mennyiben Magyarország mezőgazdasági tekintetben hanyatlott, ugyanabban az arányban hanyatlott Ausztria is. Én tehát, hogy statisztikai adataimmal szemben az ily eljárás vádja ne legyen felhozható, megmondom, jnily eljárást követek az összehasonlításnál. Összehasonlítani fogom a különböző viszonyokat Ausztriában és Magyarországon egy előlibeni évben és az utolsó évben. Az előbbeni év eredményét quótaszerüleg fogom kiszámítani, azaz mogjelö.'öm, hogy Magyarország az előbbeni években Magyarország és Ausztria összességében hány perczentet képvisel; és ugyanazon módszert alkalmazom a későbbi években, a miből ha az fog következni, hogy a későbbi években Magyarország aránya emelkedett, természetes, hogy a haladás nem egyenlő, hanem a haladás Magyarországra nézve emelkedőben van. Veszek a különféle adatokból több megfelelő példát. Tekintsük a bányászatot. A bányászatban a bánya mértéke mutatják az emelkedést. A bányamérték volt 1879-ben — ha ez nem tetszik, mondok majd más példát, — volt tehát 1879-ben 54946. hektár, 1898-ben 73.798 hektár; Ausztriában volt 1879-ben 167.000 hektár, 1897-ben 171.000 hektár. Tehát 1879-ben a kvótaaránv ennél 24-69%, 1897-ben 29-96°/o. Kossuth Ferencz: Jobb adatot kérünk! Matlekovits Sándor: A vasérez termelés. Ez tán jobb adat, a mennyiben jobb haladást mutat. A vasércztermelés 1879 ben Magyarországon 3,206.000 métermázsa volt; 1897-ben 14,217.000 métermázsa, Ausztriában 1879-ben 6,488.000 métermázsa, 1897-ben pedigl6,138.000, tehát 1879-ben 33-76%, 1897 ben 46.82%, tehát 13%-os emelkedés van. De ha ez sem tetszenék, talán a vastermelés pozitivebb adat arra vonatkozólag, hogy haladás történt. Nyers vas termeltetett 1879-beu Magyarországon 1,187.000 métermázsa, 1897-ben 4,204,000 métermázsa; Ausztriában 1879-ben 2,858.000, 1897 ben 8.879 000 métermázsa. Az arány tehát 1879-ben 29%, 1897-ben 33%. Menjünk a ezukoriparra, a melynek hátramaradását sokszor hangoztatták. Magyarországon 1880-bau termeltek 1,676.009 métermázsát, 1896/97-ben 13,753.000 métermázsát. Ausztria 1880-ban 24 milliót, 1896/97-ben 64 milliót termelt. Az arány 1880-ban 6-37%, 1896/97-ben 17-53%, tehát az aránylagos haladás szintén igazolva van. Nézzünk más teret, nem az ipart, hanem egy fogyasztási czikket, például a dohányt. A dohányfogyasztás volt 1880-ban Magyarországon 136,000 métermázsa, Ausztriában 317.000 métermázsa. 1897-ben Ausztriában fogyasztatott 337.000 métermázsa, Magyarországon 215.000"métermázsa. Az arány 1880-ban 30%, 1897-ben 38%. S így a haladás nem Ausztria, hanem Magyarország javára esik. Nézzük a közlekedésnek bármely faját. Már Komjáthy Béla t. barátom is említette a postát. A levél- és hirlapforgalom Magyarországon 1880-ban volt 115 millió darab, Ausztriában 324 millió darab. Magyarországon 1897-ben 372 millió, Ausztriában 905 millió, tehát óriási a haladás mindkét államban, az arány pedig 1880-ban 26-24%, 1897-ben 29*16%. Tehát majdnem 3%-kal nagyobb az arány Magyarországon, mint Ausztriában. Vegyük a vasutak*! A vasút hossza 1878-ban volt 6904 kilométer, 1897 ben 15.742 kilométer. Ausztriában 1878-ban volt 11.307 kilométer, 1897-ben 17.413 kilométer, az arány tehát 1878-ban volt 37%, 1897-ben 47°/o.
