Képviselőházi napló, 1896. XXV. kötet • 1899. deczember 4–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-500

500. országos ttlés 1899. űeczeinber 6-án, szerdán. ¥: tudomásul a miniszterelnök úr válaszát. (Helyeslés a szélső báloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselőház ! Sokkal komolyabb a kérdés, semhogy homályt eltűrne bármely oldalról is, és azért nekem kérdenem kell minden igazságszerető embertől, hogy igaza van-e Barta Ödön képviselő úrnak, ha azt mondja, hogy kerü'ltem a dolgot és nem adtam határozott választ? Azt hiszem, ennél határozottabb választ kérdésre sohasem adott senki és nem is adhat senki. (Igazi Úgy van! a jobb- és baloldalon.) Mert ha azt mondom, hogy a törvényt mi végre fogjuk hajtatni, ha pedig Ausztriában nem léptetik életbe, retorzióval fogunk élni, határozottan válaszolni nem lehet, és csak a mi törvénvünk által előirt módon átutalási eljárás mellett eresztjük be a sört és a czukrot; hát ennél még nagyobb határozottsággal, bocsánatot kérek, nem lehet állás pontot megjelölni és világosabb választ nem lehet adni. (Tetszés a jobboldalon.) Hát hogyan lehet erre a/t beledisputálni akarni, hogy talán ezután szándékozom halasztást adni? Azt mondja a képviselő úr, hogy elhallgattam, hogy nem fogok szakítani január elsején a gazdasági téren a maga egészében. Dehogy hallgattam el! Hiszen megmagyaráztam világosan, hogy mit fogunk tenni, ha az átutalási törvény nem fog életbelépni. Világosan megmondottam, hogy nem fogunk ezért a gazdasági teljes szakítás terére lépni, mert ezt nem mondja a törvény világos és határozott értelme. (Úgy van! jobbfelöl.) Polczner Jenő: Hogy nem szabad: ezt tudjuk. (Zaj a jobboldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök; A tör vény értelmében nem szabad és az ország gazdasági érdekének komoly figyelembevételével nem is teszszük. (Igaz! Úgy van! a jobb- és baloldalon.) Felveszem a keztyüt Polczner Jenő képviselő úrral ezen a téren bármikor; de én azt teszem, mindig azt teszem, a mit meggyőződésem szerint jónak tartok és semmi mást, nekem csak az parancsol és más nem. (Élénk helyeslés a jobb- és baloldalon.) És ezt meg is tudom és meg is fogom motiválni. Azt hiszem, cserben marad a t. képviselő úr argumentácziója velem szemben, ha azt akarja bebizonyítani, hogy az ország gazdasági érdeke megkívánja vagy megengedi, hogy január elsején azért, mert az átutalási törvény végrehajtását másként is tudjuk biztosítani, mert a retorziót másként is alkalmazhatjuk, a gazdasági téren a teljes szakítást kimondjuk. Endrey Gyula: Szándékosan nem akarják ! Széll Kálmán miniszterelnök: igenis, nem akarjuk, mert az ország érdekében nem tartjuk helyesnek, mert bennünket a nagy felelősség tudata vezet, a nagy felelősség terhel abban, hogy az ország minden érdekét komoly mérlegeléssel és komoly intézkedéssel biztosítsuk, de ne koczkáztassunk semmit oly intézkedésekkel, a melyekre szükség nincs és a melyeknek értéke nagyon is kétes. (Élénk helyeslés a jobb- és ^baloldalon.) Bocsánatot kérek, de én világosan mondtam meg nézetemet. Arról azonban már nem tehetek, hogy a retorzió módozatait vagy alkalmazását nem úgy fogom fel az ország érdekében levőnek, mint a t. képviselő úr. E tekintetben véleménye'térés van köztünk. A t. képviselő úr mondhatja, hogy nem elég az, ha az átutalási törvény nem létesüléseért az átutalás terén keresünk retorziót, hanem szakítsunk egyszerre és létesítsük az önálló vámterületet; megengedem, ez a t. képviselő úr szempontjából motiválható, és az ő álláspontjából jogosultsággal bir, de az én szempontomból nem. E felett vitatkozhatunk; de nem mondhatja, hogy nem beszéltem világosan és határozottan azért, mert nem azt mondtam, a mit 8 akar. (Élénk helyeslés a jobb- és baloldalon.) Azt én nem mondhatom ; én csak azt mondhatom, a mit én akarok. (Élénk helyeslés jobbfélől.) Barta Ödön : Miért nevezték hát az egészet egy komplexumnak? Széll Kálmán miniszterelnök: Azért neveztük az egészut egy komplexumnak, mert egy egészet képez és a viszonosság megsértését képezi, ha az egyezség bármelyik részét nem fogadják is el odaát. De abból, hogyha egyik, vagy másik részre nézve, például az átutalási eljárásra nézve be nem állott a megfelelő intézkedés és mi megtaláljuk erre nézve a magunk törvényünk végrehajtásában a remediumot és a retorzió eszközét és módját, nem az következik, hogy ne ezt alkalmazzuk, hanem a teljes szakítás terére lépjünk; az 1899. évi törvény a retorzió módozatának megválasztásában szabad választást enged, a gazdasági és pénzügyi érdekeink megóvására szabad kezet és választást Nagyott. Világosan azt rendeli. Ha a szabad forgalmat megszakítanák és ha megszakítanák a mai vámállapotok fentartására vonatkozólag fennálló statusquót és azokat az intézkedéseket, melyek erre vonatkozólag tétetnek, akkor beállhat a teljes szakítás esete is. De ha az átutalási törvény aztán életbe nem lépne: mi a magunkét életbe léptetjük, és ezzel a retorzióval élhetünk, mert mi önmagunk választhatjuk meg azokat az eszközöket, a melyeket az ország érdekei szempontjából a retorziónál alkalmazni akarunk. (Élénk helyeslés és hosszas tetszés jobbfélől.) Elnök: Következik a szavazás. Kérdem a t. házat, tudomásul veszi e a miniszterelnök úr válaszát ? (Igen! Nem!) Méltóztassanak azok, a kik tudomásul veszik, felállni. (Megtörténik.) 9*