Képviselőházi napló, 1896. XXV. kötet • 1899. deczember 4–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-507

507. országos Illés 1899. deczember 13-én, pénteken. 225 a mely ezen törvényeken nyugszik. (Úgy van! Úgy van! a jobboldalon és a középen.) T. ház ! A magyar állam egysége, tehát az egységes magyar állameszme erős alapokon nyugszik. Alapjai ennek a foglalás és a birtokszerzés ; alapjai ennek a faji szupremáezia, a mely erre az államra a jelleget és a pecsétet ráüti, és alapja a históriai jogfejlődés. A ki ezekkel szemben a természetes jogra hivatkozik, az, ha egyenlő mértékkel akar mérni, jogot kel), hogy adjon azoknak, a kik szintén erre hivatkoznak, még pedig a végből, hogy hadat üzenjenek az állam egysége, az állam rendje ellen; ezt pedig a magyar állameszme semmi körülmények közt meg nem engedheti. (Úgy van! Úgy van! a jobboldalon.) Tudom nagyon jól, hogy t. szomszédainknak ez nem ezélja, de méltóztassanak megbocsátani, midőn egy országos párt megfontoltan erre az alapra helyezkedik, akkor felbátorít Magyarországon minden széthúzó elemet arra, hogy szintén erre az alapra támaszkodva, hadat üzenhessen a magyar állameszmének, a magyar állam létfeltételének. Thaly Kálmán: Bécsből bátorítják őket! (Mozgás a szélső baloldalon.) Horánszky Nándor S Ezt az irányt a magyar törvényhozásban szó néíkűí Nagyni nem lehet, és épen ebből a szempontból voltam kénytelen erre rámutatni, azért, hogy ezzel is indokoljam, hogy ezen határozati javaslatot el nem fogadhatom. (Helyeslés a jobboldalon és középen. Mozgás a szélső baloldalon.) Marjay Péter: Mintha egy kis túlzás volna benne! (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Horánszky Nándor: T. ház! A vita folyamán általános támadás intéztetett az 1867 : XII. törvényczikk ellen. Úgy állíttatott oda ez a törvény, mint minden bajainknak forrása; az mondatott, hogy ezen alapon Magyarország érdekeit megoltalmazni teljesen lehetetlen; (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) az mondatott, hogy ez a törvény az oka és alapja minden fenforgó komplikácziónak, (Úgy van! Ugy van! a szélső baloldalon.) és az mondatott, hogy ez a törvény mely a nemzet vállaira elviselhetetlen terheket ró. (Úgy van! Úgy van/ a szélső baloldalon.) Nos, t. ház, ez az álláspont felmentés minden létezett kormánynyal szemben; mert ha az 1867 iki alapon más eredmények nem következhettek be, mint a melyek előtt állunk, akkor ez egy felmentés minden létezett kormánynyal szemben, azon politikáért, a mely politika következtében jutottak az állapotok oda, a hol ma vannak. Általában az a hangúlat uralkodik a mi tanácskozásaink felett, hogy tulaj donképen az 1867: XII. törvényczikk felett pálczát kell törnünk ; az a gyászos felfogás és hangulat uralkodik, hogy e törvényeknek úgyszólván temetése KÉPVH. NAPLÓ. 1896 — 1901. XXV. KÖTET. előtt állunk, a mennyiben e törvények képezik alapjait és alapokait Magyarország minden bajának (Úgy van! Úgy van! a szélső balolialon. Zaj. Halljuk! Halljuk !) és mindazon nehézségeknek, a melyekkel küzdünk. Ugy állíttatik továbbá oda ez a törvény, mint a melyen 1867-ben az akkori törvényhozás Magyarország jogait és állami önállóságát teljesen feladta; (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Magyarországot elárulta, és ebből következtek be azután mindazok a bajok, a melyekért t. szomszédaink panaszolnak. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Nem így áll a dolog, t. ház! A 67-iki törvény semmi más nem volt, mint kodifikálása az 1848-iki törvényhozás felfogásainak. (Helyeslés jobbfelöl. Zajos ellenmondások a szélső baloldalon. Felkiáltások: Az abszolutizmusnak? Halljuk! Halljuk! jobb/elől.) Méltóztassék nekem megengedni, hogy erre vonatkozólag nézeteimet már csak azért is kifejtsem, mert nemcsak azon álláspontnál fogva, a melyet elfoglalok, de teljes meggyőződésemnél fogva is utalva és kötelezve vagyok arra, hogy azon közjogi alapot, a melyen állok, megvédjem. 1848-ban, midőn a független felelős magyar minisztérium alakítására vonatkozó királyi rezoluczióa pozsonyi országgyűléshez leérkezett, ezen rezoluczióban egyebek között a következők is mondattak (olvassa) : »A 6. §-ra vonatkozólag, — tudniillik a felelős miniszteri törvényczikkre vonatkozó 6. §-t érti, — kívánom a hü karokat és rendeket felszólítani, hogy addig is, míg azon közáliadalmi költségek aránya iránt, melyek az összbirodalmat közösen érdekbk ... (Egy hang a szélső baloldalon: Össsbirodalom?) igen. ez a királyi rezoluczió... kölcsönös értekezés után a jövő törvényhozás királyi megegyezésemmel intézkednék, királyi udvaromnak fentartásához és a közös diplomácziához s a magyar hadsereghez megkívántató különféle katonai testületek ellátására szükséges költségek iránt követendő kiszámítás iránt, jóváNagyásom mellett ideiglenes rendelkezés tétessék «. Midőn ezen királyi rezoluczió a pozsonyi országgyűlésen tárgyalás alá vétetett, ezen rezoluczióhoz többen hozzászólottak. Hozzászólott Deák Ferencz, Nógrád megye követe Kubinyi, Somogy vármegye követe Madarász és hozzászólott Kossuth Lajos is. Ezen tárgyalásra vo natkozó akták, sajnos, az országban már csak részben és ezek is vagy épen nem, vagy csak szórványosan találhatók fel. De kezemben van egy ívecske, a mely csak egymagában szereztetett meg a ház könyvtára által, a mely azon vitát, a mely akkor ezen rezoluczió felett a kerületi ülésben kifejlődött, tartalmazza. Ezen vita nagyon érdekes felfogásokat tüntet fel. Engedje meg a t. képviselőház, hogy felolvassam, (Halljuk! Halljuk!) mert nemcsak forrást képez, 29