Képviselőházi napló, 1896. XXV. kötet • 1899. deczember 4–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-506

[őW>. országos ülés 1899, áeciember 14-én, cstttörtSkSn. 191 ták azt az álláspontot, a melyen legutóbb a király döntött. Pedig nekik nem volt szabad ezen alapról eltávozni, esnem volt szabad Magyarország terhére a quótát magasabbra emelni, mint eddig volt. (Igás! Úgy van! a szélső baloldalon.) Nem azért küldte őktst ki az országgyűlés, hogy árvereljenek. Nem potya a magyar vagyon, hogy azt árverés útján, mint a Csáky szalmáját, szét lehessen verni. (Igaz! ÍJgy van! a szélső baloldalon.) Nem azért küldték ki őket, hanem, hogy megvédj'ék a magyar nemzet jogait és ne engedjék a magyar nemzetet az osztrákok által kizsákmányoltatok Ámde az osztrákok túljártak a msigyarok eszén, mert azok furfangosak. Megálltak határozottan a maguk álláspontja mellett és nagyon lassan ereszkedtek le a quóta lajtorjáján. Mikor Bécsben megszakadtak a tárgyalások, kötelességük lett volna a t. magyar uraknak a tárgyalásokat abbaNagyni és többé semmiféle egyezkedésbe bele nem menni. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Hanem ők szépen meginvitálták Budapestre s pompás ebéddel látván el őket, csak étvágyukat gerjesztették, hogy annál többet, követeljenek. (Ügy van! Úgy van ! á szélső baloldalon.) Látták már akkor az osztrákok, hogy ez a magyar nemzet beadja a derekát, hogy arra csak rá kell ijeszteni, azzal, hogy a dualizmust megbontják, akkor mindjárt lábaszárába megy a bátorsága, megszalad, mint a nyúl. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Játszotta a komédiát ez a bizottság, de úgy játszotta, hogy régre is az ódiumot nem akarta a maga vállán Nagyni; le akarta hát rázni, és így a királyi döntésre akarta bizni. De a korona táljárt az eszükön; a magyar király azt mondta az osztrák császárnak: eredj fel Bécsbe, csinálj ott rendet. Fel is ment, rendet is csinált, a quótabizottság meghajolt a császár akarata előtt Bécsben és ő vette át a magyar bizottságnak szerepét; ő ajánlkozott az egyezség megkísérlésének folytatására. Meghívta Tisza Kálmánt sürgönyben, hogy ölelje keblére azt a kedves német sógort, és hogy a békesség és egyezség meglegyen, 34°/o-ra emelték fel a quótát. Ebbe a keserű almába be kellett harapni azután a t. túloldalnak, mert hát őket terheli, a felelősség a quóta felemeléséért a közvélemény előtt. Hiába emlegetik a politikai szempontokat, a dualizmus megmentését, a nagyhatalmi állást, a súlypontot és Isten tudja még mit, ez nem menii meg őket. Higyjék el uraim, hogy a nemzet áldása nem tudom, fogja-e kisérni önöket. Igaza volt Bartha Miklós barátomnak és képviselőtársamnak, mikor a Magyarország november 23-iki számának vezérczikkében ezeket mondta (olvassa): »Azzal az ellenséggel, a ki gyűlöl, fojtogat, kizsarol, utána csúsza-mászva, kötnek a magyar nemzet nevében, még pedig pénz árán kikunyerált egyezséget; lemondva a nemzet múltjának, nagyságának dicsőségéről, álljon be a magyar nemzet a becstelen nemzetek sorába és fizesse meg azt az állapotot, hogy osztrák gyarmattá síllyedt. A görögök aranyat kaptak Maczedoni Fölöptől eladott szabadságuk fejében; ez is alávalóság volt, de legalább pénzt kaptak, ezzel pótolták; de mi pénzzel, aranynyal fizetjük meg, hogy tovább is szolgák legyünk.« (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Vígan távoztak innen az osztrák quótabizottságnak tagjai, nagyon vígan. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Különösen akkor, mikor Dumba képviselő úr búcsúzott el Falk Miksa fő quótameistertől. Kubik Béla." Valóságos belső titkos tanácsostól ! Lakatos Miklós: Akkor azt mondta Dumba úr, hogy könnyű szívvel távozik, mert megtörtént az egyezség. Erre ezt válaszolta Falk Miksa úr: »Mipedig megkönnyebbült erszénynyel maradunk itt.« Tehát ő maga is beismeri, hogy ő volt egyik mestere annak, hogy az ország erszénye megkönnyebbült. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Viselje a felelősséget. No de, meglesz annak a jutalma. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Megvan már!) Már láttam a lapokban emlegetni, hogy Falk Miksa valóságos belső titkos tanácsos lesz. Komjáthy Béla: Úgy kell neki! Lakatos Miklós: Tudom, hogy már többször fel volt terjesztve a volt kormányok által belső titkos tanáceosságra, de mindig volt valami hiba a kréta körül, mert valamikor egy czikket irt Albrecht főherczeg ellen és azt felirta neki az udvar a fekete táblára. Most le fogják törölni. A többiek is majd mind kapnak valamit, ha mást nem is, hát a Ferencz-József rendet, ámbár azt nem mindenki szereti, mert abban az időszakban alapították, mikor az 50-es években a hazafiakat börtönbe meg akasztófára vitték; ma megfordítva van a dolog: ma a hazafiak jutalma, kitüntetése, már tudniillik azoké, a kik a kormányt vagy az udvart szolgálják. De hogy a quóta nem is egészen alkotmányos módon jött létre, azt mindenki tapasztalhatta, a ki csak némileg is figyelemmel kisérte az eseményeket. Tapasztalhatta mindenki, hogy a quóta megállapítása tulajdonképen a császári királyi ingathatatlan akaraton alapúit. Hogy ezt igazoljam, felolvasom a Budapesti Hírlap erre vonatkozó czikkét. Ez azelőtt nemzeti párti lap volt, most a kormányt támogatja; hallgassák meg a t. kpéviselő urak, mit mond. (Egy hang a szélső baloldalon.- Mikori szám?) November 22-iki. Kubik Béla: Hát már akkor kormánypárti volt! (Halljuk!)