Képviselőházi napló, 1896. XXV. kötet • 1899. deczember 4–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-505

505. országos ülés 1899. deczember 18-án, szerdán. 161 van tehát szó, t. ház, hanem beláthatatlan, előre ki nem számítható súlyos megterheltetésről. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Pedig ama kiszámítható 5 millió frt is ez ország életerejét, fejlődési képességét és gyarapodását megakasztja, megbénítja. Mert, t. ház, kereskedelmünk és iparunk fejlődésében máris pangás állott be. Messze vinne az, ha részletesen kiterjeszkedném ennek a pan­gásnak okaira. A multuak mulasztásokban sok Mnét kellene feltárnom; nem vonom én kétségbe az egyes miniszteri tárczák vezetőinek becsüle­tes törekvését. De mit ér a becsületes törekvés, ha az általános politikai törekvése a kormány­nak olyan, hogy annyit áldoz az 1867: XII. törvényezikk fentartására, hogy az ország mil­lióit, közösügyes politikája folytán újabb és újabb elviselhetlen terhekkel rója meg. (Úgy van! Ügy van! a szélső baloldalon.) Hogy csak egy példát hozzak fel, a íbgyasztásiadó a keresetképességhez mérten sehol sem oly magos, mint nálunk Ma­gyarországon és különösen Budapesten. Ezért drágák az élelmi czikkek és ezzel kapcsolatosan drága a munkabér, a mely miatt azután iparo­saink nem képesek a külfölddel versenyezni. A t. kereskedelmügyi miniszter úr a hazai ipar fejlesztésére és védelmére helyes és czéltuda­tos törvényjavaslatotot készített, a t. ház azt elfogadta, törvénynyé fog válni. De ha igazi ma­gyar ipart akarunk teremteni, gyökeres fejlesztés és átalakítások szükségesek és elsősorban szük­séges, hogy a munkás osztály minden közvetlen, és közvetett megterheltetésén könnyítsünk. Mert számosak azok a nehézségek, a melyekkel a, magyar iparnak meg kell küzdenie. Azért én a t. keres­kedelmi nrniszter urnak az iparpártóló politikát melegen ajánlom. Meg kell hódítani a fogyasztó piaczokat és a nagyközönséget hazai gyárt­mányaink számára. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Kereskedelmünk a súlyos pénzügyi viszonyok folytán a legnagyobb nehézséggel küzd és egy válság csakis nagy áldozatok árán kerülhető ki, ha ugyan kikerülhető. Azt mondta a t. pénzügyminiszter úr, hogy a pénzválság ideiglenes jellegű, egész Európa pénzszűkében szenved. Teljesen osztozom a t. pénzügyminiszter urnak eme nézetében; de az is kétségtelen, hogy mikor egész Európában pénz­bőség volt, akkor is vidéki takarékpénztáraink 7°/o-ra adtak kölcsönöket és a kezelési költsé­gekkel e 7°/o 9, 10, sőt 12°/o-ra is emelkedett. (ügy van! Ugy van! a szélső baloldalon.) Most pedig úgy áll a dolog, hogy a kiskereskedő és kisiparos pénzkölcsönt egyáltalában nem is kap, mert megszűnt a hitele. T. ház! Képviselőtársaim velem együtt meg­kapták a budapesti kereskedelmi és iparkamará­nak az 1898-évről szóló jelentését. Mit tartalmaz e jelentés? Megállapítja, hogy Budapest az egész KÉPVH. NAPLÓ 1896—-1901. XXV. KÖTET. országnak kereskedelmi és ipari központja, mely elsősorban van hivatva a Nyugat és Kelet- Európa közötti kereskedelmi forgalmat közvetíteni, és fentartani és nyomban utána ama kétségbe nem vonható sajnos ténynyel ismertet meg bennünket, hogy Budapest kereskedelme, és ipara úgyszólván az egész vonalon hanyatló félben van. Feltünteti a jelentés a budapesti piacz kiviteli üzletének évek óta tartó pangását, a budapesti gabona­kereskedelemnek visszafejlődését, a budapesti malomipar hanyatlását, a sertés és juhkiszálli­tásnak majdnem teljes megsemmisülését, és végre a szeszipar és szesz-kereskedelemnek 50°/o-kal történt leapadását. (Igaz! ügy van! a szélső bal­oldalon. Felkiáltások: Itt a haladás!) T. ház! Nem akarom hosszas adatok fel sorolásával becses türelmüket igénybe venni, (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) azt mind­azonáltal szükségesnek tartom kijelenti, hogy Magyarország közgazdasági viszonyai a legoda­adóbb ápolást, bajaink orvoslást igényelnek. Ujabb áldozatokat közös ügyekre a nemzet nem hozhat. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Az ország közgazdasági állapotai csakis a vámsorom­pók felállítása és az önálló vámterület létesítése által szanálhatok (Élénk helyeslés a szélső balol­dalon.) Uj megterhel tetést ez az ország el nem bir, mert a régi terhek alatt is roskadozik. Mind­ezeknél fogva nem fogadom el a kormány által beterjesztett törvényjavaslatot, hanem csatlakozom Kossuth Ferencz t. képviselőtársamnak és párt­elnököm határozati javaslatához. (Élénk helyeslés • a szélső baloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: (Szólásra jelentkezik.—Nagy mozgás. Félkiáltások: Halljuk! Halljuk!) T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Nemcsak természetesnek tartom, de egészen helyén levőnek Ítélem, hogy ezt a javaslatot, a mely pénzügyi, gazdasági, sőt közjogi térre is átmenve és azt érintve, oly nagy érdektömböt karol fel, és oly életbevágó és nagyfontosságú, a t, képviselőház hosszá és beható tárgyalás alá veszi. De talán a t. képviselőház is természetes­nek fogja találni, ha én szükségét érzem annak, hogy megokoljam ezt a javaslatot, mely bár a törvény értelmében a quótabizottság megálla­podásait tartalmazza, de a melyért én egész mértékben a felelősséget vállalom. Leghelyesebben vélek akként eljárni, ha csoportosítva azokat az ellenvetéseket és kifogásokat, a melyek tétettek, azok legfőbbjein megyek végig, és az azokra adandó válaszomban okolom meg álláspotomat és nézeteimet. (Halljuk! Halljuk! a jobb- és bal­oldalon.) Kettős természetűek ezen támadások; egyik csoport irányúi ennek a javaslatnak keletkezése ellen, a másik a javaslat érdemét támadja és kifogásolja. Mindkettővel foglalkozni kivánok. 21

Next

/
Thumbnails
Contents