Képviselőházi napló, 1896. XXV. kötet • 1899. deczember 4–deczember 22.
Ülésnapok - 1896-504
50Í. országos ülés 1899. deczember 12-én, kedden. 157 betétképen, mintsem hitelbe kiadják polgártársaiknak. (Zaj! Halljuk! Bálijuk!) De, hogy visszatérjek tárgyamra és a közbeszólások által ne Nagyjam magam a tételtől eltávolíttatni, egy új érték állott elő. Most a kérdés az, megéri-e az az érték azt az árat, a mit érte adnak, s egyáltalában a földnek megvan-e az az értéke, a mit most ott ennek tulajdonítanak. Ez nagy kérdés, mert Magyarországon a föld nagyon meg van terhelve. A föld egyik alapját képezi a hitelműveleteknek. Már most a t. földmívelésügyi miniszter urnak hivom fel a figyelmét, mint ezt máskor is tettem, hogy mit idéz elő a szőlők beültetése és a gyümölcsfák nagyobb kultiválása? A népek nagyobb bevándorlását, a lakosság szaporodását, úgy hogy ezrekkel szaporodott nálunk is a város lakossága. De már moít mi történt? A szőlők munkálása megdrágította a munkabéreket és a cselédbéreket. Nagyon érdekes ez, a mi ott a szíík körben egész átalakulást okozott. A birkának a helyét majdnem egészen a szőlő- és az aprómarha-tenyésztés foglalta el. Magyarországon a mi körülményeink között oly nagy jövedelmet ad a szőlő, a hús- és az aprómarha-tenyésztés, a mint ez azelőtt nem is volt gondolható. A szőlőteuyésztés oly jövedelmet adott most az idén, hogy a kinek termett és aki szerencsés volt, hogy azt eladhatta, szép pénzt tehetett félre. Most megint nagyon nehéz eladni, mert e tekintetben is úgy vagyunk Magyarországon, hogy ha valami kis többlet marad, ennek felszívására hiányzik a tőke, így van ez a gabonánál és minden másnál. Már most a föld ára nagyban felszökik, ezzel együtt a munkabér, a napszám is magasra nőtt. Néhány év óta a cselédbér oly magas lett hogy teljesen elérte a 1881-iki és 1882-iki béreket Mi történt erre? A gazdák abbaNagyják a gazdálkodást, kiadják a földjüket bérbe. A bérlő, mert odavaló nem akad, a szomszéd idegenből jő, jönnek németek. Ez nem volna baj; de mindez olyan nagy összefolyását idézi elő az embereknek, hogy másokat meg, a kik ottan születtek, kivándorlásra kényszerítik. Mert a ki ott tönkre ment, az resteli, hogy tönkre ment, és feljön Budapestre, vagy az ország más részére megy. Tehát van bevándorlás és kivándorlás, nem Amerikába, de máshova. És mi történik? (Felkiáltások a jobboldalon: Á burokról!) Az, hogy már most előáll az a kérdés, hogy mi lesz akkor, ha ezek az emberek munkaképtelenek lesznek, elaggni 11 ak. Nem odavaló illetőségűek, és az illetőségi kérdés valósággal terhessé lesz. Thaly Kálmán: Smialovszky Valér kerületébe mennek! KolOZSVáry-KÍSS István: Magyarország minden részéből, Morvából is vaunak nálunk emberek. Ha tehetetlenekké lesznek, mire támaszkodhatnak? Vissza fogják őket küldeni? (Mosgás a szélső baloldalon.) Vagy a városnak kell őket eltartania? Arra nincs semmi alapja, és ma már 92 és V 2 % a pótadó. A közös költségek elvesznek minden alapot, a melylyel segíteni lehetne a népesedésen, a szegényügyön és sok más ügyön, például a mintazlmént Smialovszky Valér képviselő úr felhozta, a gyermekhalandóság ügyén. Ezekről a kérdésekről a modern státus-tudományok elismerik, hogy csak az állami, a községi segélyek képesek az igényeket kielégíteni. A társadalom már nem ké;ies kellő támogatásra, mert a társadalom maga el van adósodva és annyira meg van terhelve, hogy egyáltalán nem képes segíteni. íme itt, a hol, mondhatni, a vagynosodásuak bizonyos mérve állott elő, és ha a homokszőlők megtartják fontosságukat és hasznosoknak fognak bizonyulni, és a homok borok, ha olcsó tőke bejön és pinczézni lehet azokat, kellően értékesíthetők lesznek, úgy, hogy nem kell őket mindjárt eladni, mondom, ily vagyonosabb helyen is látható, hogy mily nehézségek állanak elő. Kell azért még külföldi pénz, szükség van a pesti pénzre, azonkívül az utolsó tiz évben a földhitelintézet és más pénzintézetek is sok pénzt hoztak be. Igazán nem tudom, mi az oka, de különös közgazdasági jelenség az, hogy még ott is, a hol jólét mutatkozik, nálunk azért mégis roppant pénzszükség van. Azt a pénzt, a mi betétként van elhelyezve, természetesen a takarékpénztár szintén elhelyezi, de az sem elég ; nem elég, a mi pénzt behoztak a földekért, a miket megvásároltak, nem elég a mit a bankok adtak, tehát idegen pénz, nem elég a betétként elhelyezett pénz, a pesti hitelre is van szükségünk. Pedig Halas bizonyos tekintetben ennél a kedvező helyzetnél fogva elérte azt, hogy csakugyan magának is van ilyen fajta tőkéje, melyet a modernek értéknek vesznek. Mert a miniszterek a gazdaságról szóló kimutatásokban a betéti kamatokat is szerepeltetik. De a betéti kamatok még sem birnak vagyon jelentőségével a mint azt mondják; a gazdasági fejlődésnek ez is bizonyos foka, de nem mérve a gazdagodásnak. Erre akartam felhívni a t. túloldal és a kormány figyelmét. (Felkiáltások a jobboldalon : A burokról beszéljen!) Bocsánatot kérek, nem reflektálok erre, fenNagyom ezt a volt nemzeti pártnak. (Derültség.) De van még egy dolog, a mit fel kell hoznom, épen ezzel a köríüménynyel, hogy mi indokolja hát, hogy Halason az agrár-szoczializmus ily nagy mérvben eltérjeJt. Nem csak körük volt az agrár-szocziálistáknak, de épen azok közt vannak a kik legelőször kaptak kört; hanem a bírósággal is volt kellemetlenségeik, mert nagy számban elítéltettek és sok volt a
