Képviselőházi napló, 1896. XXV. kötet • 1899. deczember 4–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-498

498. országos illés 1899. deeseinber 4-én, hétfőn. :: Marjay Péter: Ocsmányság! (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, t. ház! Szíveskedjenek helyökre menni a képviselő urak. Kossuth Ferencz képviselő úr következik. Kossuth Ferencz: T. ház! Az előadó úr e

gy j°hb ügyhöz méltó buzgósággal és az ő ismert képességével igyekezett megvédni a quóta felemelését. Megvallom, hogy ez alkalommal is nagyon csodálom őt, mert mindenesetre nehéz és igen hálátlan szerepre vállalkozott. (Igaz! Úgy van! a tzélső baloldalon.) Ne vegye tehát rossz néven azt, ha én mindenekelőtt kondoleálok, és csakugyan úgy veszem az ő fellépését, mint egy nagy áldozatot, a melyet pártállásának hozott. (Zaj.) Érveire felszólalásom folyamán leszek bátor reflektálni. (Halljuk! Halljuk!) T. ház! Az a párt, melyhez tartozom, híven teljesítette már kötelességét a pénzügyi bizottságban és épen ilyen híven fogja kötelességét teljesíteni az országgyűlésen is. Pártunk feladata az, hogy elveink sziklatalaján szilárdul megálljon. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elvi szempontból mi soha semmi quótát megszavazni nem fogunk (Helyeslés a szélső baloldalon.) legyen az nagy, vagy kicsiny. Minden quótafizetés az állami függetlenséget csorbítja, mi pedig a magyar állam függetlenségéért küzdünk, élünk és halunk. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Mi egész határozottsággal kimondjuk, hogy nem engedjük magunkat befolyásoltatni azáltal, hogy a quótafizetés a törvényen alapszik, mert a törvény és a jog két különálló fogalom. Oly törvény, mely a természetes jogot elnyomja, csorbítja, csakis az erőhatalommal áll fenn, s csak abban a perczben, melyben az erőhatalom megszűnik, érvényre jut a természetes jog. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Már pedig hazánknak a függetlenségre természetes joga van, melyet egy nemzedék elalkudhat, de mely feléled mindenkor, mindaddig, míg magyar él e földön. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Hivatásunk tehát az, hogy hirdessük hazánk e természetes jogát, nem törődve azzal, hogy mit mond a törvény. Khinában például a törvény nem tiltja, hogy valaki elaggott apját a vizbe dobja, de a természetes jog ott is azt mondja, hogy az apagyilkosság bűn. Minthogy a jog és a törvény két külön álló fogalom, mi magyarország elévülhetetlen joga nevében tiltakozunk minden quóta-megszavazás ellen. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Ezen elvi álláspontunk jelzésén kivűl pártunknak a jelen esetben más hivatása is van. Az egyik az, hogy lehetőleg hátráltassuk azt, hogy a quóta felemeltessék, vagy ha ennek hátráltatása lehetetlen, legalább e fölemelés ne legyen hosszú időre biztosítható. Másik feladata pártunknak, hogy megmutassa az osztrákoknak, hogy Magyarországon a quóta felemelését könnyű KÉPVH. NAPLÓ. 1896 — 1901. XXV. KÖTET. szerrel keresztül vinni nem lehet. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Ez utóbbi bizonyításra annál nagyobb szükség van, minél többen vannak a kormánypárton olyanok, kik midőn megválasztattak, a quóta felemelése ellen határozott állást foglaltak, (Úgy van! a szélső baloldalon.) most pedig készek azt megszavazni. Ha az a meggyőződés kap lábra az osztrákok között, hogy elég a magyar kormányt valamire megnyerni, még akkor is, ha az ország érdekei ellen van, a többség, bármiként is nyilatkozott azelőtt, mindjárt az új álláspontra áll és nem akasztja meg a kormány kizökkent szekerét, akkor csakugyan szomorú kilátásai vannak a magyar hazának. (Élénk helyeslés szélső baloldalon.) Az osztrákok, mióta a magyarok erős ellenállása következtében, melyet a kényuralom ellen kifejtettek, hozzájutottak az alkotmányhoz, folytonosan Magyarország ellen gyűlölködéssel viselkedtek, (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) igyekeztek Magyarországot folytonosan kizsákmányolni, (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) és a legnagyobb hálátlansággal viseltettek iránta. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Csalatkozott tehát Deák Ferencz, mikor a magyar alkotmányosságnak egyik biztosítékát abban kereste, hogy az osztrákoknak alkotmányosságot biztosítson, azt feltételezvén, hogy van osztrák nép, pedig osztrák nép nincs. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Mindössze is az van, hogy Ausztria czímét császári ezímmé léptették elő, — még nincs is száz éve, — midőn Németországban a nagy Napóleon a koronás fejekről ütötte le a koronákat. Osztrák nép nincs, csak is ez a név van: Ausztria, a melynek népe egy nép-mozaik, (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) oly mozaik, a melyben erővel van összeragasztva mindenféle ellentétes' érdekű, ellentétes múltú, ellentétes Nagyományú, ellentétes irányú nép; (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon!) és minthogy ezen összeragasztást nagyrészben Magyarországnak tulajdonítják, ez magyarázza azt, hogy miért gyűlölik Ausztriában a magyart. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Az ellenséges indulatot Ausztriában az is szítja, hogy a 67-es kiegyezésben elvettetett a széthúzásnak, az ellenségeskedésnek a ma^va. (Igaz! Úgy van! a szélső' baloldalon) Már a 67-es kiegyezés úgy intézkedett, hogy kénytelen a két országuak népe periodikusan összeveszni, (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) még pedig oly kérdésekben, a melyek a lajthán-túli kalmár népnek legjobban fájnak, mert legjobban fáj azoknak az uraknak, ha valaki a zsebüket érinti. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalán.) Ily körülmények között kivált akkor, mikor a törvény semmi alapot sem jelöl ki, a mely alapon a quóta meghatározható lenne, igen ter-