Képviselőházi napló, 1896. XXV. kötet • 1899. deczember 4–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-503

503, országos Illés 18G9. deczeuiber 11-én, hétfőn. 127 az újabb hadviselésnek végtelen fontos azervei és e tekintetben Magyarországot teljesen elhanyagolják. Gyalogsági hadapródiskola van 15; most akarnak még 2-őt állítani. Ebből van Magyarországon 6, Ausztriában 9, tehát 43 és 56°/o az arány. Lovassági hadapródiskola MärischWeisskirchenben, tehát Ausztriában, ez is 100°/o. Tüzér-hadapródiskolát most állítanak Traiskirchenben, tehát Ausztriában. A tisztelt néhai nemzeti párt delegátusai a hadapródiskolák és még magasabb tanintézetek, a katonai akadémiák dolgait sokat pengették a delegáezióban. Egyszer meg is ígérték nekik az új katonai akadémia felállítását a Székelyföldön. Akkor azon polemizáltak, hogy Pulszky Ágost a német tannyelvbe egyezett bele, a nemzeti pártiak pedig a magyar tannyelvet követelték. A hadügyminiszter aztán meg is Ígérte, hogy elküld a Székelyföldre műszaki embereket, hisz a tüzérségre nagyon ügyes székely fiúk kedvéért lehetett volna hadi iskolát ott felállítani. A felelet az volt, hogy ott nincsen kedvező talaj, ellenben Traiskirchenben van, mert az alkalmasabb hely, mint Marosvásárhely, Székely-Udvarhely, Szepsi-Szent-György, vagy KézdiVásárhely, a melyek mind rossz helyek. Utász hadapródiskola szintén egy van Ausztriában. Katonai aíreáliskola van 4. Ebben az egyben vagyunk előbbre, a mennyiben Magyarországon 3 van. Miért? Mert Kismarton és Kőszeg ott vannak az osztrák határszélen, a 3-ik Kassán van. Katonai főreáliskola van egy, az is Bécsben. Hadi akadémia Bécsújhelyen, pedig ez nagyon jelentékeny intézet katonai szempontból, mely sok költséggel jár. Tehát ez is 100°/o. A műszaki akadémia, a felsőbb hadiiskola, hadbiztossági tanfolyam, hadi lövésziskola, lovagló, vívó és tornászati tí.nfolyam, katonai állatgyógyintézet, katonai földrajzi intézet, valamennyi mind Bécsben és Ausztriában van, Magyarországon semmi. Tehát mindezeknél nekik 100°/o jut, az összes reá fordított költségek Ausztriára háramolnak vissza és Magyarországra a magyar quótából egy árva garas sem. Katonai ruhatár van a monarchiában 4. Ebből Magyarországon csak egy van, három Ausztriában. Helyőrségi kórház van 26, ebből 18 Ausztriában és csak 8 Magyarországon. Haditengerészeti hatóságok, intézetek, gyárak mind Pólában vannak. Tudvalevőleg Magyarország területén nincs egy sem, csak Fiúméban van egy torpedó gyár, de ez is magánvállalat és ez is van segélyezve annyiból, hogy az állam is vásárol ott. Tengerészeti akadémia, igaz, van Fiúméban, de más minden, hadihajók építésére, stb. gyárak mind Ausztriában vannak, Pólában. Nem mondom, hogy például hajókötelekre valami nem jut, egy kis morzsalék Bácskába az apatini jó kender miatt, vagy a hadügyminiszter nem ad valamit sok zaklatása folytán a delegáczióknak és a háznak is például a bőripar, bakkancsok és e féle tekintetében; hanem átlag egészben és nagyban, tudjuk, hogy az egész hadsereg Összes ruhabeli felszerelése Brünnben készül, briinni posztóból. Fegyvergyár csakis Steyerben van. Budapesten is van egy fegyvergyár, de ez csak honvédségi fegyvereket készít, ha dolgozik. Tehát ezen óriási összegek mind Ausztriára háramolnak \ issza, Ausztria gazdagodik a mi quótánkból is. Elég csak a számot megemlíteni. Hogyha a fő fegyvernemeket veszszük, ezek a gyalogság és a lovasság. A gyalogságnak átlag véve 73°/o-a, a lovasságnak 70°/o-a Magyarországon kivűl van állandóan elhelyezve, vagyis Ausztriában. Ebből csak nyomorúságos összeg kerül vissza, és úgy a vérbeli áldozat °/o-ánál, mint a pénzbeli quótánál sokkal alacsonyabb százalék térül ide Magyarországra vissza és jut a mi lakosságunknak. Tudjuk, hogy a városok nálunk nagy buzgalommal, a főváros pláne túlbuzgalommal törekednek laktanyákat állítani, és óriási költséggel. a hadügyminiszter legtúlzottabb igényeinek megfelelő pavillonszertí és óriási területeket igénybevevő laktanyákat építeni. Ausztria e tekintetben sokkal szerencsésebb. Mert legtobbnyire ott az abszolút korszakban állampénzen épültek laktanyák és a városok nagyon kis mértékben vannak megterhelve e tekintetben. Most is Traiskirchenben, nem Ausztria és nem Traiskirchen költs igén, hanem a közös ügyek költségéből építik a hadapródiskolát. Ez igen jelentékeny különbség. Magyarországon pedig, a mely város vagy község részesülni akar a katonaság által elköltött pénzből, kénytelen előbb jó mélyen a zsebébe nyúlni, megadóztatni magát, hogy laktanyát építsen a maga erejéből. És ezeken a laktanyákon még a magyar feliratot sem szokták megtűrni, hanem megkövetelték rajtuk a maguk jellegének, az osztrák jellegnek kitüntetését. (Egy hang a szélső baloldalon: Micsoda joggal követelik ?) Hogy micsoda joggal követelik? Hát hiszen a múltkor olvasta fel egy képviselőtársam Jókainak egy szép ezikkét a hadseregről. (Nagy nyugtalanág a jobboldalon. Félkiállások a szélső baloldalon : Halljuk ! Halljuk ! Odaát kaszinóznak.) Nem bánom, kaszinózíiatnak; én azért elmondom a magamét. Elnök (csenget): Csendet kérek! Thaly Kálmán: Jókai Mór — ő pedig ugyancsak szabadelvű úr — vázolta a közös hadsereg minőségét, a kétfejű sast, a szolgálati nyelvét. Már idézte valaki; én nem szólok most róla. Csak mivel már szóltam a haditengerészetről és szóltam Póláróí, felhozom azt, a miről a delegáczió jelentése megemlékezik, hogy ugyanis egy