Képviselőházi napló, 1896. XXV. kötet • 1899. deczember 4–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-502

502. országos fllés 18&9, deczember 0-én, szombaton -j Qg gyár kincstár hátrányára gemmiféle káros eredmény nem lesz. Ez benne van, de nemcsak én tudok számítani, hanem az osztrákok is, sőt talán job­ban is, mint mi. Miután azt könnyű kiszámítani, hogy a quótaemelés mennyi, most, hogy ezt ki­számították, tiszta és világos, hogy a quóta­bizottság vagy pénzügyi bizottság jelentéséből tudniok kellett, hogy a magyar kormány leg­kevesebb annyira számítja az eredményt, mint a mennyit a quótaemelkedés kitesz. Rettentő bizalmas jelleget adtak az 500.000 forintnak. Pedig az előadó úr a beszédében nemcsak azt mondta el, hogy 500.000 forint eredmény vár­ható ebből az átutalásból a bankegyezmény és a bélyegtörvény folytán, többet mondott, azt mondta, hogy a költségvetésünk 1900-ra elő is irányozta. Neményi Ambrus előadó : A bankegyez­ménynél ! Polónyi Géza: Az 500.000 forintról tet­szett beszélni. Erről beszélek én is. Hát micsoda bizalmaskodás fez? Mi szükség van itten ilyen leleplezésekre? Vagy szükség van rá? Hát az az 1867 : XII. törvényczikkel életbe léptetett alkotmány olyan, hogy a két államnak bújósdit kell egymással játszani? El kell takarni az abból várható eredményeket, hogy valahogy rá ne jöjjön a másik, miképen csaltuk meg őt ? (Tetszés és zaj a szélső balolda­lon.) Hiszen az 1867 : XII. íörvényczikk nem azt irja önöknek elő, hogy bizalmaskodjanak és leplezgessenek, hanem azt irja elő, hogy részle­tes adatokkal támogaesák álláspontjukat, (Úgy van ! a szélső baloldalon.) Már most térjünk át erre a nagyszerű át­utalási és junktim kérdésre. (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) Majd azután rátérek a részletes számításokra, a melyek a t. miniszter urnak adatait meg fogják czáfolni. De legyük először ezzel tisztában: van-e hát junktim, vagy nincs? Ez a kérdés nagyon érdekes, még pedig köz­jogi szempontból. Mert ha van junktim, t. ház, mit jelent az? Jelenti azt, hogy mikor a vám­szövetség kérdéséhen az egyezkedés megindult, az akkori kormány —nevezzük Bánffynak, vagy akárkinek, — már előre le kellett, hogy kösse a quóta emelését, — havanjuuktim,— kompen­záczió tárgyává. Hogy kétség eziránt senkiben ne legyen, rám nézve teljesen ' mindegy, vájjon l°/o, vagy 5°/o-e, vagy kevesebb-e a több­let, a melyet lekötöttek, mondom, ez közönböB, hanem az elv az, a mely minket érdekel: lehet-e a quótát kompenzácziónális objektummá tenni, igen, vagy nem? (Ügy van! a szélső baloldalon.) Ha önök egy elméletnek hódolnak, a mely lehe­tővé teszi azt, hogy a Felség hozzájárulhasson javaslatokhoz oly feltétel alatt, hogy azok ok­szerű feltételei annak, hogy később a quóta így, vagy amúgy felemeltessék, ez halomra döntése az egész 1867 : XII. törvényczikknek, mert lehe­tetlenné teszi a quóta-küldöttségnek eredményes működését, és az egész nem egyéb akkor, mint porhintés a nemzet szemébe ; (Úgy van! a szélső baloldalon) lehetetlenné teszi a parlamentnek tárgyalását és anticzipálja és preokkupáljaaFelség döntését, úgy, hogy az változás alá sem eshetik. Hát kell önöknek ilyen alkotmány ? Kell a nem­zetnek ilyen alkotmány? Nem! Már most van-e junktim? En nem akarok itt semmiféle leleplezésekkel előállani. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Halljuk! Halljuk!) Csak az előttünk fekvő tényekre utalok. Van-e hát junk­tim ? Igenis van, még pedig nemcsak kalendáriumi junktim, hanem materialis junktim, mert Bilinski, a volt Badeni-kormány pénzügyminisztere az osztrák Reichsrath színe előtt hivatalosan kijelen­tette, hogy van. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Ez egy. Másrészt daczára annak, hogy a mi­niszterelnök úrtól fogunk hallani okoskodást, hogy ez a quótaemelés nem az átutalásra való tekintettel következik be, hanem az adatok alap­ján, melyekre majd rátérek, az egyszer kétség­telen dolog, hogy az osztrák parlamentben be­terjesztett kiegyezési komplexum egyetlenegy törvényt hasított ki, tudniillik az átutalási tör­vényt. Miért hasíttatott ki Ausztriában a kormány által ez az egyetlen törvény, ha nincsen junk­tim ? Azért, t. képviselőház, mert akkor a quóta­bizottságok között még a megállapodás és meg­egyezés létre nem jött. Nos, t. képviselőház, van-e junktim ? Mit mond erre nézve a t. elő­adó úr? Nem azt mondja, a mit a miniszter­elnök úr. a miről külön kell megemlékeznem, hogy ha az osztrákok a 14. §-aí léptetik életbe az átutalást, vagy ha egyáltalában életbe nem léptetik, hogy akkor retorzió lesz. Az előadó úr nem ezí mondja, hanem azt, hogy ennek a quóta­törvénynek addig, a magyar állam területén hatásának egy krajczár erejéig sem szabad len­nie, minket addig megterhelni nem szabad, a míg odaát ezen intézmények törvényhozás útján nem rendeztetnek. Mi ez tehát, t. képviselőház, ha nem junktim? Az a bizalmasnak nevezett közlés a pénzügyi bizottságban, élénkbe tár 6.415,770 koronára való plusz-eredményt és ezzel vigasztal­ják a nemzetet. Semmi tagadásbenne, t. képviselő­ház, hogy a nemzet összes rétegeiben el van terjedve az a balhit, — a mire mindjárt rá fogok térni, — hogy az átutalás eredményei folytán Magyarország nem fog károsodni a quótaemelés által, mert annyit kapunk a vámon, a mennyit vesztünk a réven. Hát van-e junktim, t. kép­viselőház? Igenis van. Rossz is volna, ha nem volna, és ha önöknek, t. képviselőház, még az a mentségük sem állna rendelkezésükre a quóta­emelésnél, hogy legalább rekompenzácziót kap-

Next

/
Thumbnails
Contents