Képviselőházi napló, 1896. XXV. kötet • 1899. deczember 4–deczember 22.
Ülésnapok - 1896-502
502. országos Ölés 1899. deczember 9-én, szombaton. 96 barátom elég érdekesen fejtegetett, de nézzük meg a hitelstatisztikáját. (Mozgás a szélső baloldalon,) Ha valaki Magyarországon azzal a pretenzióval, hogy tudományos ember, oly elmélettel lép fel, hogy Magyarországon a tökeszerzés és tőkebefektetés a legutóbbi időben emelkedett, akkor azt, t. képviselőház, ki keli tömetni. (Élénk derültség és helyeslés a szélső baloldalon. Zaj. Elnök csenget.) Nem tudja a t. képviselő úr, hogy a hány bank az utolsó tíz esztendő alatt Magyarországon alakúit, az majdnem mind külföldi pénzen létesült. Nem tudja a t. képviselő úr, hogy a Länderbank, az Unióbank és az Oesterreichische Boden-Credit Anstalt mennyi pénzzel szerepel a budapesti piaczon. Nem tudja a t. képviselő út; hogy például csak a körúti vasút prioritási kötvényeinek elhelyezésénél, a hol 19 millió forintról volt szó, az azt közvetítő bank csak szenzál volt és az egészet a Länderbank fedezte. Hát az Agrárbank alapítása, t. ház? Hát az nem mind Minkus úré-e és mégis Magyarország számlájára akarja írni a t. képviselő úr. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) De, t. képviselőház, minek menjek tovább, csak még egy tényt akarok felhozni. (Halljuk! Sálijuk!) A ki Magyarország viszonyaival foglalkozik és nem tudja azt, a mire nézve nekem teljes biztos értesüléseim vannak, hogy csak magának a prágai Länderbank portefeuille-jében 20 millió forint értékű váltó van a budapesti piaczról, a ki nem tudja azt, hogy a kereskedelmi forgalomban egyedül a gyarmatárúk mennek négy hónapi vásárra, négy hónapi szokásra, 2°/o-os kasszakontó mellett, minden egyéb iparczikk hat havi szokásra megy 5°/o-os kasszakontó mellett, a mi annyit jelent, hogy a ki harmincz nap alatt fizet, az négy 'hónapi kredit mellett 2°/o-os, a másik pedig hat hónapos kreditnél 5°/o-os elengedésben részesül; a mi azt teszi, t. képviselőház, hogy az a pénz, a mely Magyarország piaczán ez idő szerint Ausztriából csak az ipari váltók terén hozzánk jut, az 8 —12°/o-os. Miutáü pedig mindenki tudja Magyarországon, hogy ezeknek a váltóknak az összege legkevesebb 300 millió forintot tesz ki, hát vegye tudomásul a t. képviselő úr, hogy tisztán ipari váltók kamata fejében Magyarországból évenkint 36 millió forint megy át Ausztriába, a melyet végső elemzésében, mint fogyasztó, a magyar gazda fizet meg. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) A ki ily tényeket nem lát és ezzel akarja menteni magát, a quótabizottságban való eljárása tekintetében, az legalább engedje meg azt, hogy ne számítson arra, a mit tudományos auktoritásnak szoktunk mondani. (Igaz! Úgy van! a szdső baloldalon.) Az előbb annak demonstrálására elfelejtettem felhozni egy adatot, miszerint az urak csakugyan nem részletes adatok alapján alkudoztak Ausztriával. (Halljuk! Halljuk!) Nekem nemcsak a Neue Freie Presse ezikke áll mint bizonyíték rendelkezésemre, hanem itt van egy hivatalos iratom is. Mit mond az osztrák quótabizottság az ő saját jelentésében? Ez a jelentés hitelt érdemlőleg állapítja meg, hogy a quótabizottság egyenesen megszegte a törvényt, mert adatok nélkül kezdette november 11-én az alkudozást. Azt mondja erre vonatkozó jelentése (olvassa) : »Zu einem neuerlichen Austausche von Berechnungen zwiachen den beiden Deputationen auf Grund der erwähnten Tabellen ist es nicht gekommen, nachdem gleich zu Beginn der Verhandlungen ungarischerseits die Anregung gemacht wurde, den bisherigen Weg der Berechnungen zu verlasSen, von jeder Berechnung abzusehen und auf Grundlage einer concreten Ziffer weiter zu verhandeln.« (Mozgás a szélső baloldalon.) Az osztrák quótabizottságnak hivatalos jelentése tehát igazolja, hogy az 1899. quótabizottság a törvény világos rendelete ellenére minden adatok nélkül egyenesen a számokkal való dobáíódzás és alkudozás terére lépett. Már most térjünk át annak konstatálásära, miként és milyen viszony áll fenn az 1867 : XII. törvényczikk alapján Magyarország és Ausztria között. Az 1867 : XII. törvényczikknek nem első, . . . (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek. Polónyi Géza: ... és nem is utolsó szerencsétlensége az, hogy már a vám szövetségben leköti a közös költségek fedezésére a közös vámjövedelmek bevételét. Mit eredményez ez? Először is azt, hogy Magyarországon nincs ember, ki meg tudná mondani, hogy mennyi hát az, a mit quóta fejében Magyarország a közösügyi kiadásokra fordít. Még pedig miért nincsen ? Mert azt, hogy a közös vámjövedelmekből mennyi az, a mi Magyarország fogyasztó közönsége által viseltetik, senki megmondani nem tudja. Azt meg tudjuk mondani, hogy a közös vámterületeken egyenesen fogyasztás alá kerülő árúk vámja mennyi, csakhogy ezek nem egyenesen érkeznek Magyarországba, hanem Ausztriába mennek, ott való feldolgozás révén kerülnek ide, mint másodtermékek, vagy az osztrák kereskedelem közvetítése által. Barta Ödön: Vagy hamis átbélyegzéssel is k ! Polónyi Géza: Ebből pedig természetszerűen következik az, hogy azt megállapítani, külön vámterület hijján, hogy mennyi az, a mennyivel a másik állam ehhez hozzájárul, egyszerűen lehetetlenség. Már most mi ebből a helyes konklúzió? Maga a quóta egyenesen utalja és ösztökéli a nemzeteket arra, hogy a közős vámterületet szüntessék meg és az öuálló vám13*
