Képviselőházi napló, 1896. XXIV. kötet • 1899. szeptember 28–november 30.

Ülésnapok - 1896-482

482. orsz&gos ülés 1899. októoer 10-én, kedden. S! és mindaddig lezárva tartották, a míg Beöthy Ödön meg nem érkezett. A kormánybiztos Hentzit fegyveres őrség alatt Budapestre küldte a magyar kormány rendelkezésére s a vár komandánsáúl az önként jelentkező Blagojevieset installálta. Ezen tényekből világosan következik, hogy Hentzi Péter váradon megszegte az esküjét, vagy mond juk, a fogadalmát a magyar alkotmányra és elárulta azt az ügyet, melynek védelmére vállalkozott s ki akarta játszani azt a kormányt, melynek kezéből a parancsnoki állást elfogadta.« Tehát ezzel be vai> bizonyítva az ő esküszegése. Már most bebizonyítja Kossuth Lajosnak Turinban, 1893. évi szeptember 25-én kelt levele, hogy milyen gyáva volt Hentzi. E levelet október 5-én itt a budapesti lapok, és köztük a »Nemzet«, mint kormánypárti lap közölte. Ebben Kossuth így szól (olvassa): »Rendkivűl különös változatosságokon ment keresztül Budavára emlékezetének megörökítése Magyarországon. Két szobor áll Budavárában ennek emlékére, az egyiket Ausztria császára állíttatta akkor, a mikor még nem volt Magyarország királyává koronázva, és állíttatta annak a Hentzinek tiszteletére, a ki — ilyen az emberi sors szeszélye—egykoron nyilt ajtó mellett sokaknak szemeláttára, osztrák tábornoki egyenruhája teljes díszében, térdre borúit lábaim előtt, esdekelve, hogy vegyem oltalmam alá családját, s hűségesnek vallva magát a magyar haza iránt, kért, hogy nyújtsak neki alkalmat hasznos szolgálatot tenni a hazának.« Olyan ember, t. ház! a ki térdenállva kéri a kegyelmet, még pedig tábornoki díszruhában, az előttem nem katona, sem nem vitéz katona, az előttem gyáva ember, a ki kegyelmet kér. A harmadik dolog pedig, hogy Hentzi minden ok nélkül bombáztatta Pest városát. Erre nézve itt vannak Görgey memoirejai, a melyekben leírja Hentzivel való érintkezését 1849. május 4-én (olvassa) : »Tiz órakor ért Budára Görgey, a vár körülzárása után felszólítást intézett Hentzihez. E felszólításban ez volt: »De ha ön az úgy nevezett Budavárának legvégső védelmével a Lánczhidnak, a felséges mesterműnek szétrombolását és Pestnek, a honnan megegyezésünk következtében általában semmi megtámadtatástól nem tarthat, megágyúztatását kötné össze, mely cselekvést világosan csak alávalónak lehetne nevezni, úgy becsületszavamat adom önnek, hogy Budának bevétele után az egész várőrség kardra fog hányatni és én magam az ön családjának jövendőjéről jót nem állhatok.* Görgey tehát biztosította Hentzit arról, hogy Pest felöl megtámadtatni nem fog. Erre Hentzi ezeket felelte (olvassa): KÉPVH. NAPLÓ. 1896-1901. XXIV. KÖTET. »Ennélfogva felhívom Önt, tábornok úr, hogy a budai sánczokra irányzott teljesen hatástalan tüzeléssel azonnal felNagyjon, minthogy én ellenkező esetben kényszerítve leszek néhány nap múlva Pest városát hasonlólag ágyúztatni, a mihez oly óriási eszközökkel vagyok ellátva, hogy ezek használatának kimaradhatatlan következménye Pest városának romlása lesz, s erre már most vagyok kényszerítve, mivel Pestről ágyúkkal támadtattam már meg.« Hogy mennyire nem igaz ez, (Úgy van! Úgy van! a szélső báloldalon.) azt megvilágítja ismét Görgey második kötetének 77. lapja, a melyben határozottan rnegczáfolja azt, mintha Pestről lövések történtek volna. Kijelenti, hogy Aulichnak még az ostrom előtt meg lett parancsolva, hogy a pesti parton még tüntetéseket se engedjen meg a vár ellen, Pesten maradt lövegeit pedig úgy helyezze el, hogy azokat a várból lőtávolban látni se lehessen, s hozzáteszi, hogy utólagos vizsgálat folytán bebizonyult, hogy parancsát lelkiismeretesen teljesítették. De vájjon lehetséges-e az, hogy Görgey adott szavát, hogy Pestről támadni nem fog, egy-két nap múlva már megszegje? De nem is várt Hentzi arra, hogy Pestről ágyúval támadtassék, mert még azon délután, mikor az ostromot megkezdte Görgey, 2 és 3 óra közt, már elkezdte Pest bombázását és 316 ágyúgolyót lövetett e napon Pestre. Sehol semmi nyoma annak, hogy Pestről ágyúztak volna Budára. Másnap, május 5 én, Hentzi proklamácziót intézett Pest népéhez, melyben azt állítja, hogy Pestről ágyúlövések történtek a lánczhid ellen s az első golyók a parti oszlopokra estek. Erre nézve Irányi Dánielnek, az akkori kormánybiztosnak itt van egy nyilatkozata, a melyben Pataky hadi főparancsnok és Ságody Sándor Pest város alpolgármestere, kijelentik, hogy Pestről át Budára még csak egyetlen ágyúlövés sem történt, s hogy Hentzi ezt csak azért állítja, hogy Magyarország virágzó fővárosának ezéltalan és istentelen lövöldözését valamely ürügyre fektethesse. De itt van még a jelentése Görgeynek, megint a minisztériumhoz Debreczenbe, a melyben jelenti, hogy »bár szívből fájlalom a főváros pusztulását és az ellenség e gyalázatos tettét, melyet akadályozni hatalmamban nem állott, de melyre részemről semmi ok nem szolgáltattatott, csak a vár annál erélyesebb ostroma által tülekedtem megtorlani, és minél hamarább ily minden emberségből kivetkőzött ellenségtől felszabadítani.* No hát ezekből, uraim, meggyőződhetik mindenki, hogy ki volt tulajdonképen ez a Hentzi és hogy olyan katonákat kell-e neveltetni azokn