Képviselőházi napló, 1896. XXIV. kötet • 1899. szeptember 28–november 30.

Ülésnapok - 1896-481

i 481. országos Ölés 1899, i. október 9-én, hétfőn. adóhivataloknál történnék, és erre az esetre szintén megfontolás tárgyát képezendí, hogy nem volna-e czélszerű az adófizetést a postatakarékpénztárral összeköttetésbe hozni (Helyeslés.) és lehetővé tenni, hogy a közvetlen fizetők a postatakarékpénztárt vegyék igénybe, a mire nézve t. barátommal, a kereskedelmi miniszterrel, tárgyalásokat is folytatok. A késedelmi kamatok számítása, a mi ma igen nagy bonyodalmakra és visszásságokra ad alkalmat, egészen új, egyszerű és világos alapra helyeztetik. A mi pedig a behajtást, a végrehajtást illeti, e tekintetben csak annyit kívánok röviden megjegyezni, hogy ezt gyorsabbá és a felekre nézve olcsóbbá tenni szükséges, minden felesleges költséget mellőzve. Kimondandó volna továbbá, hogy a közvetlen fizetők, polgármesterek, szolgabirák, községi birák és jegyzők, az úgynevezett adószedők elleni végrehajtás az állami végrehajtók által eszközlendő, a kik e czélból az adóhivataloknak rendelkezésére bocsáttatnak, a községi fizetőknél pedig a községi biró és a jegyző hajtják be az adót, a jegyző tartozik elkönyvelni a behajtott összeget, a felek kiskönyvében a biró és a jegyző együttesen tartoznak azt nyugtázni és így a felelősségben együttesen fognak részesülni. Ezeknek felsorolása után nem akarok tovább immoiálni (Halljuk! Halljuk!), csak abbeli nézetemnek és meggyőződésemnek adok kifejezést, hogyha a törvényhozás méltóztatnék ezt a reformot magáévá tenni, az igen nagy előnyökkel járna. Egyrészről biztosítaná az államháztartás egyensúlyát, a mint ezt annak idején szerencsém lesz számadatokkal igazolni; ezenkívül egy pár adónknak eltörölése által a rendszert hasonlíthatatlanul világosabbá és egyszerűbbé teszszük, annjira áttekinthetővé, hogy annak helyes kezelését minden laikus is ellenőrizheti, a mit a mai rendszerről csakugyan nem lehet állítani. Azonkívül az általános jövedelmi pótadónak eltörlése igen nagy teherkönnyebbülést fog maga után vonni, mert míg ma ez az általános jövedelmi pótadó mereven ránehezedik többi adónkra, és ott, a hol az alapadó kivetésében igazságtalanság, egyenlőtlenség történt, ez még érezhetőbbé teszi ezt az egyenlőtlenséget, addig az új jövedelmi adónak, a mely hivatva van ennek helyét elfoglalni, épen az a rendeltetése, hogy a különbözeteket, az egyenlőtlenségeket, a melyek az egyes hozadéki adóknál netalán mutatkoznak, elsimítsa és azokra kiegyenlítőleg hasson. A családtagok adójának eltörlésével elimináljuk adórendszerünkből a fejadót, a mely minden észszerűség ellenére és minden igazság ellenére annál nehezebben súlyosodik az adózóra, a családfőre, minél számosabb tagból áll annak családja. A családtagok adója továbbá az I. és IV. osztályú kereseti adó legcsekélyebb exisztencziáinak adómentesítésével megoldjuk az egyik legnevezetesebb és legfontosabb társadalmi problémát. Ugyanezen szempont alá esik a létminimum is, a melyet a II. osztályú kereseti adónál a legkisebb adókra nézve kontemplálunk. A III. osztályú kereseti adó reformjánál, t. képviselőház, mellőzhetővé teszszük azt, a mai igazán nem eléggé sajnálható állapotot, a mely szerint az adózó az állam iránt fennálló legfontosabb kötelességének teljesítésénél, úgy a saját lelkiismeretével, valamint az ország törvényei iránti engedelmességgel folytonos összeütközésbe jut. Ezenkívül a III. osztályú kereseti adó kivetését nem vonjuk ki az autonóm közegek köréből, sőt ellenkezőleg, az ön megadóztatás elve ezen adónál még pregnánsabb kifejezésre jut. Végűi az új jövedelmi adó megalkotásával belépünk a modern államok adórendszerébe és alkotunk egy olyan adót, a mely az összes európai kulturállamok példájának bizonyítása szerint hivatva van a jövő adórendszerek alapját és sarkkövét képezni. (Általános helyeslés.) * Ezek után, t. képviselőház, nem marad egyéb hátra, mint hogy megköszönjem a t. háznak szíves figyelmét, (Élénk éljenzés.) és visszatérve a költségvetésre, kérjem a t. házat, hogy miután az már ki van nyomatva, méltóztassék intézkedni, hogy tárgyalás és jelentéstétel végett a pénzügyi bizottsághoz utasíttassák. (Helyeslés és éljenzés a jobboldalon.) Elnök: T. ház! A pénzügyminiszter által benyújtott költségvetési előirányzat tárgyalás és jelentéstétel végett a pénzügyi bizottsághoz utasíttatik. Most pedig, t. képviselőház, áttérünk a napirend szerint a kérvónyi bizottság által letárgyalt kérvények sorjegyzékében (írom. 676) foglalt kérvények tárgyalására. Az első szó illeti az előadót. Molnár Antal jegyző (olvassa): Kámon, Praznóez, több Nyitramegyei községgel és Babetordód a földadó leszállítása és a tőzsdeadó behozatala tárgyában kérvényez. (Kőszeghy Sándor, a kérvényi bizottság előadója: T. képviselőház! Ezen tárgyú kérvényekkel a képviselőháznak már volt alkalma ismételten foglalkozni és a háznak minden tagja körülbelül ismeri azoknak tartalmát és legnagyobb része ezen kérdéseknek már szuperált álláspont, és ezért úgy, miként azt a t. képviselőház már előzőleg is tette, ajánlom a t. háznak, hogy a kérvények a pénzügyminiszternek adassanak ki. Elnök: Elfogadja a ház a bizottsági előadó úr javaslatát? Páder Rezső képviselő úr kivan szólani. IJPáder Rezső: T. képviselőház! Szószólója kívánok lenni ezen kérvényeknek, a melyekkel