Képviselőházi napló, 1896. XXIV. kötet • 1899. szeptember 28–november 30.
Ülésnapok - 1896-481
181. országos Ölés 1899. október 9-én, hétfőn. 43 a mely bérlet útján értékesíttetik. Ha ezt az intézményt kapcsolatba hozzuk a mi ideiglenes házadómentességi kedvezményeinkkel, a melye ket érintetlenül, kívánok Nagyni, ebből, azt hiszem, az fog következni, hogy a tőkék ezen középnagyságú városok építkezéseiben is fognak elhelyezést keresni, és így enyhülni fognak azok a tarthatatlan viszonyok, a melyek a lakás tekintetében a vidéki városokban fennállanak. Áttérek már most, t. ház, a kereseti adókra, (Halljuk! Halljuk!) és itt mindenekelőtt konstatálni kívánom azt, hogy az úgynevezett családtagok adóját, a mely a kereseti adókon végig vonul, én részemről eltöröltetni proponálom. (Élénk helyeslés.) Erre a javaslatra két indokom van. (Halljuk!) Az egyik az, hogy szeretném, ha adórendszerünkből a fejadó jellegével biró adónemeket kiküszöbölhetnek; (Helyeslés.) a másik az, hogy nem akarom a közönséget kétszeres megadóztatásnak kitenni ott, a hol ez elkerülhető; már pedig az új jövedelmi adó, a melyet kontemplálunk, úgy lévén tervezve, hogy abban a családfő adójában a családtagok adója is bennfoglaltatik, ennélfogva, ha külön is fentartatnék a családtagok adója a kereseti adó körében, akkor a kétszeres megadóztatás nem volna elkerülhető. Pénzügyileg ez a reform nem bír valami nagy fontossággal, mert hiszen köztudomású dolog, hogy a családtagok adójának kivetése nagyon sok munkát ad és eredményében nagyon prekáríus. Egy további javaslat, a melyet tennék, az volna, hogy a másodosztályú kereseti adó, a melyet tisztán financziális szempontból kell fentartanunk, mert annak jövedelmét, fájdalom, ez idő szerint nem nélkülözhetjük, mondom, hogy ez az adó legalább mai kinövéseitől a lehetőségig megszabadíttassák, én ennélfogva azt proponálnám, hogy ezen adónál a létminimum bizonyos neme alkalmaztassák olyformán, hogy azok, a kik más adó ezímón 5 frtot sem fizetnek, a másodosztályú kereseti adó alól mentesíttessenek. (Általános helyeslés) Ezáltal megszűnik az a saj'nos állapot, a melyet ma lépten-nyomon láthatunk, hogy a legszegényebb emberek, a kiknek Qgy darabka földjük van, és a kik ez után 8—10 krajczár földadót fizetnek, azért, mert e 8—10 krajczár földadót fizetik, kötelesek 2—3 frtnyi másodosztályú kereseti adót s azonkivül a családtagok adóját fizetni. (Helyeslés.) Áttérve az I. osztályú kereseti adóra, az ennek körébe tartozó adóztatásokat nézetem szerint három csoportba foglalhatjuk össze: az első osztályba azok tartoznak, a kiknek 300 írtnál kevesebb jövedelmük van évenként, és nem űznek ipari foglalkozást. Ezek a legszegényebb osztályokhoz tartozó egyének: cselédek, iparossegédek, továbbá napidíjasok stb. Ezekre nézve tekintettel arra, hogy az új jövedelmi adónál 300 frtig létminimumot akarunk adid, az adómentességet hoznám javaslatba, (Helyeslés jobbfelől) valamint 1883-ban a napszámosok is törvényileg adómentesíttettek. Pénzügyileg nagy fontossággal ez sem birna. A második csoportba tartoznak azon egyének, a kik 3U0 írtnál több jövedelemmel bírnak ugyan, de ipari foglalkozást nem űznek. Ezekre nézve az volna a propoziezióm, hogy az új jövedelmi adó körébe vonassanak be, és annak enyhe kulcsa szerint vétessenek adóztatás alá, mert esak így kerülhetjük el a kétszeri megadóztatást, míg ha a kereseti adóba és az új jövedelmi adó alá is bevonatnak, ismét a kétszeres adóztatással állunk szemben. Végre a harmadik csoportba tartoznának azok, a kik ipari foglalkozást űznek. Ezekre nézve az volna a javaslatom, hogy osztassanak be a harmadosztályú kereseti adók csoportjába, a mely adó azonban szintén olyformán lenne reformálandó, (Halljuk! Halljuk!) hogy a mai 10 százalékos kulcs eltörlésével egy progresszív kulcs alkalmaztassék. (Általános, élénk helyeslés.) s az illetők, a kik az első osztályban a harmadosztályú kereseti adó alá esnének, egy igen enyhe megadóztatásban részesülnének, mert hiszen ezek, a kulcs legkisebb tételei alá eső kisebb iparosok, a kik ezenfelül még azon előnyben is részestílnek, hogy a családtagok adója rájuk nézve eltöröltetik, és a másodosztályú kereseti adóra nézve létminimumot élveznének. Ezen beosztás következtében tehát semmi körülmények között sem következnék be az illetőkre nézve tehernövekedés. Ha így méltóztatik a törvényhozásnak majd diszponálni, akkor az I. osztályú kereseti adó, mint külön adónem megszűnik; az annak körébe .tartozó egyik csoport adómentesíttetik ;egy másik csoport, a jövedelmi adó-, s a harmadik csoport a harmadosztályú kereseti adó körébe vonatnék. A mi a IV-ed osztályú kereseti adót illeti, t. ház, a mely alá köztudomás szerint az állandó illetményuyel biró egyének tartoznak, ennek reformja is elkerülhetetlen. Erre nézve az a propoziezióm, hogy ez is mint külön adónem szüntettessék meg, és az ennek körébe tartozó egyének vonassanak be szintén az új jövedelmi adó körébe. Szükségessé teszi ezt a reformot a mi új jövedelmi adónk általános jellege. Ez az adó úgy van kontemplálva, hogy az mindennemű és minden néven nevezendő jövedelemre kiterjed, tehát ezekre az állandó illetményekre is. Ha már most megtartjuk a IV. osztályú kereseti adót, azonkívül behozzuk az új jövedelmi adót, daczára annak, hogy az általános jövedelmi pótadót megszüntetnők, ezekre az egyénekre mégis tehernövekedés származnék, ós pedig azért, mert a 6*
