Képviselőházi napló, 1896. XXIV. kötet • 1899. szeptember 28–november 30.

Ülésnapok - 1896-481

481, országos ölés 1899. október 9-én, hétfőn. a^ következtében a dologi kiadásoknak emelkedése idézi elő az említett többletet. Egy része azonban 660.000 korona, a mint már bátor voltam említeni, a községi, felekezeti és állami tanítók fizetésének ötödéves pótlékának rendezésére szükséges. 108.000 koronával emelkedik a különböző szakiskolák szükséglete. 88.000 korona többletet vettünk fel a vidéki muzeumok és könyvtárak gyarapítására és népkönyvtárak létesítésére, (Iíelyeslés.) és 200.000 koronával emelkedik ezen költségvetés a lelkészi jövedelem kiegészítéséről szóló törvény következtében. (Helyeslés.) A beruházások a kultusz-tárczánál 1,932.000 koronával emelkednek, a mi az egyetemek, reáliskolák, felső leányiskolák, népiskolák, tanítóképző-intézetek és a szépművészeti múzeum létesítése között oszlik meg, a melynek költségei a pénzügyi tárcza által téríttetnek meg az ingó államvagyonban levő értékpapírok egy részének értékesítése által. A mi az igazságügyminiszteriumot illeti, ennek kiadási egészben véve 2,584.000 koronával emelkednek. Az 1893 : IV. törvényczikk itt érezteti hatását ti legnagyobb mértékben, (Halljuk! Halljuk!) a mennyiben ezen tárczánál 408.000 korona igényeltelik az említett törvény végrehajtására; 228.000 korona szükséges a megelőző, vagyis a folyó évben rendszeresített állások illetményeinek egész évre való kiegészítésére és a legnagyobb kiadási többletet idézi elő az új bűnvádi perrendtartás életbeléptetése, a melylyel kapcsolatos kiadások ebben az előirányzatban 1,678.000 koronával nyernek kielégítést. A mi végűi a honvédelmi tárezát illeti, ennek kiadásai csak 14.119 koronával emelkednek a megelőző évhez képest, mert daczára annak, hogy a rendes kiadások 1,620.000 koronával nagyobb összegben szerepelnek, mindazonáltal az átmenetieknél és a beruházásoknál oly tetemes kevesebblet praelimináltatik, hogy annak következtében a nettótöbblet nem több, mint 14.119 korona. A rendes kiadások többletéből itt 223.000 borona a honvédnevelő és tisztképző intézetekre és a honvédmenház kibővítésével kapcsolatos kiadásokra szükségeltetik; 2 í 5.000 korona szükséges a megelőző évben rendszeresített létszám emelésével járó kiadásokra és a megmaradó összeget a honvédség programmszerű fejlesztése teszi szükségessé. Ezzel a kiadásokkal végezvén, a t. ház engedelmébőí igen röviden rátérek a bevételek jellemzésére. (Halljuk! Halljuk!) A rendes kezelésben 26,796.568 korona többlet praelimináltatik; a rendkívüli kezelésben pedig 21,109.630 korona ágy, hogy a bevételek főösszegének emelkedése 47,906.198 koronát tesz ki. Ez az emelkedés a következő forrásokra vezethető vissza. (Halljuk! Halljuk!) A belügyminisztérium bevétele emelkedik 455.000 koronával, a mi nem tulaj donképen i bevételi növekedés, mert részben arra vezethető vissza, hogy az állami rendőrség kiadásai szaporodván, a főváros a maga hozzájárulását is a rendőrség kiadásaihoz emelni tartozik, másrészről pedig a betegápolási pótadó emelkedvén az egyenes adó arányában, a bevételnek ea:y része erre esik vissza. Természetesen a pénzügyi tárczánál van a legjelentékenyebb emelkedése a bevételeknek. Itt nem kevesebb, mint 17,566.712 koronával emeljük a rendes bevételeket és pedig a legreálisabb és legmérsékeltebb alapon. Az egyenes adóknál praeliminált többlet 895.000 korona. Azt hiszem, t. képviselőház, hogy 201 milliós bevételi tételnél 895.000 korona nagyon mérsékelt praelimináretöbbletnek mondható. (Helyeslés jobbfelöl.) A praeliminált többlet a bázadónáí 300.000 korona, a kereseti adónál 300.000 korona, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adójánál 174.800 korona, a tőkekamat és járadékadónál 259.000 korona. Miután azonban leszámítom az adóbehajtási illetékeket és költségtérítményeket 139.000 koronával, az egész mutatkozó többlet az egyenes adóknál 895.000 koronát tesz ki, tehát az egyenes adó főösszege, a mint a praeliminárében jelentkezik, 201,175.000 korona, a melylyel szemben meg kívánom jegyezni, hogy már 1898-ban e czímen befolyt 220,800.000 korona, tehát 19 millióval több. A mi a fogyasztási adókat illeti, itt már jelentékenyebb emelkedés van az előirányzatban, a mennyiben a fogyasztási adókat 8,310.000 koronával emeltük, a mely praelimináre részben a megalkotott fogyasztási adótörvényekre, részben a zárszámadási eredményekre vezethető vissza. Emeltem ugyanis a söradót egy millió koronával, a ezukoradót 4,400.000 koronával, a hűsadót 600.000 koronával, a söradó-pótlékot 2,000.000 koronával, a szeszadópótlékot 600.000 koronával, az italmérési illetéket 400,000 koronával; ellenben leszállítottam a petroleumadót 700.000 koronával. Egészbenvéve tehát a fogyasztási adóknál praelimináltam 158.260.000 koronát, a melylyel szemben az 1898. évi zárszámadási eredmény volt 164,400.000 korona. A bélyeg-, jogilleték és díjaknál a többlet, a melyet előirányzók, 2,570.000 korona, a dohányjövedék többlete 3,208.000 korona, a sójövedéké 600.000 korona, a gyárak és vasműveké, a mint már említettem, 901.000 korona. A különféle bevételekuél 1,156,000 korona többlet van, a melyben szerepel az osztrák-magyar bank nyereségének az új banktörvény következtében a magyar államra eső része 1,000 000 koronával. A kereskedelemügyi minisztérium bevételei 6,889.000 koronával emelkednek, és pedig a posta- és távirdánál, a mint említettem, 1,780.000 koronával; az államvasutaknál részint a hálózat