Képviselőházi napló, 1896. XXIV. kötet • 1899. szeptember 28–november 30.

Ülésnapok - 1896-481

:•• 481. országos ülés 1899. október 9-én, hétfőn. ha összehasonlítunk az előirányzott 11,730.000 forintnyi deficzittel, az eredmény az, hogy az előírás és utalványozás alapján eszközölt összehasonlítás szerint az 1898. évi államháztartás eredménye 34,726.000 forinttal volt kedvezőbb, mint a praelimináre. (Éljenzés jobbfelöl és a középen.) Az 1898. évben a tényleges kezelés körében, úgy mint más években,mutatkoztak kisebb-nagyobb túlkisidások és előirányzat nélküli kiadások. A túlkiadások számszerint Összesen 18,608.000 forintot tesznek ki. Ez, szemben a mi államháztartásunk nagy összegével, magában véve sem valami nagy összeg és nem haladja felííl azon mérveket, a melyek eddig túlkiadás ezímén mutatkoztak. Ha azonban analizáljuk ezen összeget, arra az eredményre fogunk jutni, hogy tulajdonképen csak a fele ennek valóságos túlkiadás. A dolog ugyanis úgy áll, hogy a rendes kezelés körében mutatkozik összesen 3 millió forint túlkiadás, tehát egy 450 milliós kiadás keretében 3 milliónyi túlkiadás valóbin elenyészőnek mondható! (Ügy van ! jobbfelöl.) A tűlkiadások zöme a rendkívüli, vagy átmeneti kiadásoknál fordul elő, a hol 11,600.000 forint a túlkiadás. Ebből azonban a legnagyobb rész, vagyis 9,476.000 forint az a összeg, melyet a közösügyi bizottságok az 1897. és 98-ik évekre mint rendkívüli hadügyi póthitelt megszavaztak, a mire nézve szerencsém volt annak idején a t. képviselőházhoz egy törvényjavaslatot benyújtani, a mely azonban a törvényhozásnak más, sürgősebb teendői miatt mindeddig még nem lévén letárgyalva, a dolog rendje szerint az állami zárszámadásban ezek az összegek, daczára annak, hogy a delegáczió azokat megszavaszta, és daczára annak, hogy törvényjavaslat volt előterjesztve, mint előirányzat nélküli kiadások számoltattak el, minthogy a zárszámadásokat be kellett fejezni. Ha tehát ettől, a pusztán véletlen körülményekre visszavezethető összegtől eltekintünk, akkor azt látjuk, hogy az egész túlkiadásból nem marad több, mint 9,224.000 forint, a mit összehasonlítva az 505 milliót tevő tényleges kiadási főösszeggel, azt lehet mondaui, hogy túlságosan nagy összeget nem képez. A túlkiadásokkal szemben azonban igen jelentékeny összegű bevételi többletek fordulnak elő az 1898-ik évben, úgy, hogy a rendes és rendkívüli kezelésnél mutatkozó többleteket számítva, az eredmény az, hogy 45,956.000 forinttal több lett bevéve, mint a mennyi praeliminálva volt. Ezen tetemes több bevételnek — eltekintve a 2,741.000 forinttól, mely a kereskedelmi tárczánál éretett el —legnagyobb része a pénzügyi tárczára esik, vagyis 38,433.000 forint, és pedig a következő forrásokra vezethető vissza: (Halljuk !) Az egyenes adók többet jövedelmeztek az előirányzattal szemben 11,315.000 forinttal; a fogyasztási adók többet hoztak 10,000.000 forinttal; az arany ágió-nyeremény 1,562.000 forinttal ; a bélyeg, jogilletékek és díjak kerek 5,000.000 forinttal; a dohány jövedék 2,903.000 forinttal; a sörjövedék 846.000 forinttal; a pénzverés és fémbeváltás 4,000.000 forinttal; a magyar királyi államvasutak gépgyára és a diósgyőri vasgyár 2,390.000 forinttal; a pénzügyminisztérium külömböző bevételei 1,080.800 forinttal; úgy, hogy mindezt összevéve s a kisebb tételeket ezekhez számítva, kiderül, hogy a pénzügyminisztérium rendes bevételei 38,433.000 forintnyi több-bevételt mutatnak az előirányzattal szemben. Ha tekintetbe veszszük, hogy az 1898. év nem tartozott sem mezőgazdasági, sem ipari, sem forgalmi szempontból a különösen kedvező évek közé, azt hiszem, hogy ez az eredmény, a mely legfőbbképen a praeliminálás óvatosságára vezethető vissza, megnyugtatónak mondható. (Igaz! Úgy van! a jobboldalon.) Most méltóztassék megengedni, hogy áttérjek tulajdonképeni feladatom 1900. évi költségvetési előirányzat ismertetésére. (Halljuk! Halljuk!) Ez az előirányzat sok tekintetben exezepczionálisnak mondható a megelőző évek előirányzataival szemben. Mindenek előtt be kell vallanom, hogy ezen előirányzat nem tökéletes, nem teljes, a mennyiben hiányzik abból a közösügyi költségek pontos számtétele azon ok miatt, mely a t. ház előtt ismeretes, a mennyiben a delegáeziók még nem voltak abban a helyzetben, hogy a közösügyi költségvetést letárgyalhatták volna. A magyar kormány azonban eleget akart tenni a törvény azon rendelkezésének, a mely azt kívánja, hogy a költségvetés oly időben terjesztessék be, hogy abból még az év folyamán törvény lehessen; nem maradt tehát más hátra, mint azon expedienmez folyamodni, a mely már többször előfordult a mi parlamentünk történelmében, hogy nem lévén még új közösügyi költségvetés a közösügyi költségek megelőző év összegeivel állíttattak be a praelimináréba. Megjegyzem azonban, hogy gondoskodtam a végmérlegben egy oly fölöslegről, a

t mely abban az esetben, ha a delegáeziók határozatai következtében a közösügyi költségekben valamely emelkedés mutatkoznék, a szükséges fedezetet megadja, úgy, hogy se a törvényhozás, se a kormány e tekintetben váratlan meglepetéseknek kitéve ne legyen. Azonban nemcsak ennyiben exezepezionális ez a költségvetés, hanem más tekintetben is, úgy alaki, miut tartalmi szempontból. Alakilag ez az első költségvetésünk, a mely koronaértékben van számítva, tekintettel a koronaértékben való közkötelező számítás behozataláról szóló törvényünkre. Továbbá ugyanezen törvénynek és más valutatörvényeinknek intézkedései következtében