Képviselőházi napló, 1896. XXIV. kötet • 1899. szeptember 28–november 30.

Ülésnapok - 1896-478

478. országos ülés 1899. szeptember 29-éa, pénteken. 9 ház munkálkodására nézve a legközelebbi időben; a napirend javaslatba hozatalát az eddig bevett szokás szerint a ház igen tisztelt elnöke is megtehetete volna. De nemcsak a legközelebbi napok teendőire akarom a t. ház beesés határozatát kikérni, hanem tájékozást kívánok adni arra vonatkozólag, mikép gondolom, a legközelebbi hetek és hónapokban, sőt az év végéig a ház munkarendjét megállapítani. (Halljuk!Halljuk!) És azért nyilatkozom én a napirendre nézve. T. ház! A ház tanácskozásainak legfőbb és leglényegesebb részét képezi az év végén az állami háztartásnak megállapítása; az állami költségvetés tárgyalása lenne tehát a szesszió ezen évben még rendelkezésünkre álló részének főtárgya. T. barátom, a pénzügyminiszter úr abban a helyzetben van, hogy e költségvetést a jövő hét egyik napján a t. háznak bemutassa. A költségvetés össze van állítva, el van készítve, sőt már sajtó alatt, is van, úgy, hogy az előterjesztés után rövid idő alatt a t. ház tagjainak rendelkezésére fog bocsáttatni. Ezen költségvetésnek előzetes tárgyalása, a mint a mélyen tisztelt ház bölcsen méltóztatik tudni, a pénzügyi bizottságban történik. A pénzügyi bizottság lesz tehát hivatva a legközelebbi hetekben az állami költségyetessél foglalkozni. Méltóztatnak tudni, hogy a köztünk és Ausztria között fenforgó gazdasági kérdések elintézése azon törvényjavaslatokban és azok tárgyalásai alatt történt, a melyek a t. képviselőházat a nyár folyamán foglalkoztatták. Ezek a törvények szentesítve és kihirdetve vannak; azonban van egy pénzügyi fontos kérdés, a melyet még ezen esztendőben rendezni kell, mert az 1867 : XII. törvényczikk 21. §-a értelmében történt királyi döntés alapján csak az év végéig lett eldöntve és szabályozva. Ez azon kérdés, hogy mi legyen a legközelebbi időben, 1900. január esejétől kezdve a hozzájárulási arány a közösköltségekhez. Erre vonatkozólag az az én nézetem, hogy miután 1867: XII. törvényczikk 21. §-ának rendelkezése szerint a királyi döntés a kérdést ezen évre szabályozta, ezen kérdés tárgyalása a törvény által előirt módon megalkotandó quóta-deputácziók által elkészíttessék, a mikor aztán mindazon stádiumokon megy át a kérdés, a melyeket a törvény előir. Én tehát arra kérem a t. képviselőházat, méltóztassék a legközelebbi napok egyikén, még pedig talán hétfőn a Magyarország részéről kiküldendő bizottság tíz tagját megválasztani, miután azt indítványozom, hogy az eddigi szokás szerint ez a bizottság 15 tagból álljon,' a melyből tiz tagot a képviselőház, öt tagot a főrendiház választ meg. Elintézés és szükséges szabályozás tárgyát képezi az 1868. XXX. t.-cz. értelmében a köztünk és KÉPVH. NAPLÓ. 1896 — 1901. XXIV. KÖTET. a társországok között, Horvát- és Szlavón-országok közt fennálló pénzügyi kérdések szabályozása is. Egy provizórius törvénynyel, a mely hatályban tartotta az eddigi szabályozást, lett a kérdés ez év végéig megállapítva. Ennek a kérdésnek a megoldásáról van szó és erre kell kiküldeni az országos bizottságot, a mely hivatva lesz a törvény értelmében a Horvát- és Szlavónországok küldöttségével együtt a kérdést előkészíteni. Előterjesztésem folytán a t. képviselőház és a főrendiház is, tehát az országgyűlés, ezt a bizottságot megválasztotta; én tehát arra fogom ezt a bizottságot kérni, illetőleg a t. elnököt, hogy utasítsa a bizottságot, hogy alakuljon meg és tárgyalásaihoz fogjon hozzá. Ezen esztendőben még feltétlenül gondoskodni kell — mert lejáró érvénynyel van a törvény megállapítva, — a véderőről, illetőleg a védrendszerről és annak idején az újonczok megajánlásáról. Azonkívül kérni fogom a t. ház által kiküldött bizottságot, a mely a házszabályok revíziójával van megbízva, hogy kezdje meg munkálkodását, hogy a házszabályok átalakíthatók legyenek azon törvény alapján, a melyet a kúriai bíráskodásról szóló intézkedések czímén a törvényhozás meghozott. Több, kisebb-nagyobb fontosságú törvényjavaslat van készen, a melyeket az illető szakminiszter urak előterjesztem fognak; nem akarom azokat felsorolni. A mennyiben a költségvetés tárgyalása meg fogja engedni, a kormány kérni fogja annak idején ezen egyes törvényjavaslatoknak bizottsági tárgyalását. Van olyan törvényjavaslat is, a mely bizottságilag elő van készítve, és azért a kormány kérni fogja azoknak az előterjesztendő törvényjavaslatok bizottsági tárgyalása után való tárgyalását. Bő és igen terjedelmes anyag ez erre az esztendőre. Kérdés, abban a helyzetben lesz-e a törvényhozás, hogy ezt elvégezhesse? Én óhajtom; a mennyiben azonban a költségvetést a ház nem bírná megállapítani, a kormány annak idejében gondoskodni fog az indemaityről. A költségvetés végleges megállapítása előtt, — a mint a t. képviselőház tudni méltóztatik — évenként visszatérőleg megállapítandó az 1867 : XII. törvényczikk által előirt módon a közös költségvetés is, vagyis azon költségek összege, a melyekkel Magyarország hozzájárul a pragmatika szankezióban és az 1867 :XII. törvényczikkben elismert közös költségekhez, hogy azoknak végösszege a reánk eső hányad arányában azután a magyar állami költségvetésbe beillesztessék. Sok szó esett az utóbbi időben arról, hogy vájjon a delegácziók mikor és mily viszonyok között ülésezhetnek? (Halljuk! Halljuk!) A normális menete a dolgoknak azt tette volna kívánatossá,