Képviselőházi napló, 1896. XXIII. kötet • 1899. május 17–julius 12.
Ülésnapok - 1896-467
467. országos ülés 1899. hiszem, fölöslegessé teszi a további argumentácziót, de egyre bátorkodom utalni, és ez az, hogy ez az eljárás úgy tonik fel, mintha azt a mandátumot értékbeli tárgynak tekintették volua és ily szempontból jártak volna el. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Erre a bizottságnak joga nem volt, (Ralijuk! Halljuk! a szélső baloldalon. Nagy zaj. Elnök csenget.) de hogy a bizottság eljárása mennyire helytelen, azt a házszabályok 135. § nak 2. bekezdése mutatja a legeklatánsabban. Ezt a bizottság teljesen ignorálta. (Nagy zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek, t. ház! Szíveskedjenek helyükre menni képviselő urak. (Nagy zaj. Felkiáltások: Tisztában vagyunk már vele !) Barta Ödön: Én is tisztában vagyok vele, de megmondom az argumentumomat. (Nagy zaj.) Elnök ; e ,Csendet kérek! Barta Ödön: A házszabályok 135. §-ának 2. bekezdése eltérő rendelkezést tartalmaz az elsőtől. Az első az illető megidézett képviselő megidézésére vonatkozik; a második bekezdés az adatok beszerzéséről szól, a bizottság pedig adatokat szerzett be, mielőtt megidézte volna a képviselőt. Egyáltalán nincs indokolva, még a látszatnak a látszata sincs megmentve, hogy elfogulatlanul eljárva hogyan jutott a bizottság abba a helyzetbe, hogy táviratokkal, közjegyzőkkel és járásbírósággal helyettesítse a szabályszerű idézíst. És nem szabad feledni, hogy az érdekeltek közt, a kikről a házszabílyok szólnak, a kerület maga is benne van, a választóknak is joguk van arra, hogy védelem tárgyává tegyék a mandátumot. A házszabályok megsértésével a kerület is meg van sértve és ezért járulok én Horánszky Nándor t. képviselőtársam javaslatához. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Perczel Béni jegyző: Ragályi Béla! Ragályi Béla: (Ralijuk! Ralijuk! Nagy zaj.) A—heves támadásokkal szemben, a melyek elhangzottak, nagyon röviden indokolom, hogy mi vezette az összeférhetetlenségi bizottság tagjait az ítélet meghozatalánál. Polónyi Géza: Az üldözés! Ragályi Béla: Méltóztassanak meghallgatni és akkor mondják meg ellenészrevételeiket. (Nagy zaj. Felkiáltások a szélső baloldalon: Köszönjenek le!) Az 1875 : I. törvényezikk 7. §-a azt rendeli, hogyha a képviselő oly összeférhetlenségi helyzetbe jut, a mely a 4. szakaszban megvan jelölve, a mely 4. §. épen az 1895 : X. törvényezikk 1. §-ával van kiegészítve, ha ugyanis a képviselő ellen jogérvényes csőd nyittatott, az a képviselő, a ki ily helyzetbe jut, tartozik 48 óra alatt mandátumáról lemondani. (Nagy zaj a szélső baloldalon.) Buzáth Ferencz: Bobula János még négy hónappal utóbb is képviselő volt! (Nagy zaj.) SÉPVH. NAPLÓ. 1896 -1901. XXIII. KÖTET jnnlns 23 án, pénteken. gQ Elnök (csenget): Csendet kérek, t. ház! Ragályi Béla: Bocsánat, de most erről az esetről beszélek és nem másról. Az 1875 : I. törvényezikk 9. §-a pedig világosan mondja, hogyha az illető képviselő a kötelességének meg nem felel, ugyanis 48 óra alatt le nem mond, abban az esetben az összeférhetlenségi bizottság azonnal összeül és a képviselő mandátumát megszűntnek nyilvánítja. (Nagy zaj a szélső baloldalon. Felkiáltások: Törvényes eljárással.) Ez vezette a bizottságot eljárásában és azért kérem, méltóztassék ezt tudomásai venni. Tóth János jegyző : Visontai Soma ! (Ralijuk! Ralijuk!) Elnök: Az igazságügyminiszter úr kíván szólani. Plósz Sándor igazságügyminiszter: T. ház! A házszabályok 138. §-a értelmében (Ralijuk! Ralijuk!) a bizottság jelentését a ház tudomásul veszi. Én, t. ház, abban a nézetben vagyok, hogy ez a feltétlen tudomásulvétel csak arra az esetre áll, ha a bizottság a házszabályokat megtartotta. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ehhez képest, ha formahiba követtetett el, a háznak joga van a bizottsághoz visszautasítani az ügyet, vagy felvilágosítást kívánni. Magam is abban a nézetben vagyok, hogy itt egy körülmény felderítésre szorul: az, vájjon Sima Fereneznek saját kezéhez kellően kézbesíttetett-e az idézés? A házszabályok 135. §-a ugyanis azt mondja, hogy az összeférhetlenségi bizottság a tárgyalásra határnapot tűz és annak idejéről és helyéről úgy a képviselőt, mint a bejelentőt értesíti. Ha azután ez az értesítés nem vezet eredményre, akkor ugyancsak az a szakasz előírja azt, hogy miként kell történni az értesítésnek, tudniillik itt a házban. Nézetem szerint tehát itt a perrendtartás szerinti szabályok nem alkalmazhatók az értesítésre nézve. A szóban forgó esetben pedig az iratok szerint az, hogy a járásbíróság a közjegyző által neki kézbesítés végett átadott tanúsítványt miként kézbesítette, kiderítve nincsen. Ha saját kezéhez kézbesíttetett, akkor a dolog rendben van, ha azonban a kézbesítés nem így történt, akkor hiányos volt az eljárás. Én azt hiszem, hogy a jelentés a bizottságnak visszaadandó volna azon czélból, hogy ezen körülményt, hogy tudniillik miként lett ezen értesítés kézbesítve, derítse ki, és az eredmény szerint járjon el azután a házszabályok 135. §-ának megfelelőleg. (Éljenzés a bál és szélső baloldalon.) /Visontai Soma: T. képviselőház! Az igen tiszrBtfcHgazságügyminiszter urnak felszólalása után, a malyhez teljesen csatlakozom, én a további felszólalástól elállók. I Rátkay Lászlő: T. képviselőház! MéltóztatdtTTátni, hogy különvéleményem azt mutatja, 12
