Képviselőházi napló, 1896. XXIII. kötet • 1899. május 17–julius 12.

Ülésnapok - 1896-465

405. országsa ülés 1899. június 21-éii, szerdán. 35 munkáért 60—70 krajczár napszámot fizetünk, ott textil-ipart egészséges alapon fejleszteni nem lehet. (Élénk helyeslés jobbfélöl.) Mert méltóztassék megnézni, t. képviselőház, Magyarország összes vidékein, — még a ruthén vidékeket is bele értve, — nincs a lakosság között olyan szegénység, olyan nyomor, mint Ausztriának épen azon vidékein, a hol a textil-iparnak főfészke és otthona van. (Nagy zaj a szélső baloldalon.) .... T. képviselőház! Mindezekből az következik, hogy ipari fejlődésünk tempóját az Ausztriával való szabad és korlátlan forgalom fentartása lasítja ugyan, de megakasztani és teljesen elfojtani nem képes. Czélirányos intézkedésekkel — de e tekintetben nem habozom kimondani azt, hogy teljesen a ezélnak megfelelő intézkedéseknek, az eddigi, bizony sokat nem érő, bizony sokszor nem kellő helyen alkalmazott kedvezményeket nem értem, — igenis, lehet ipart fejleszteni és az ipar fejlesztését Magyarországon előmozdítani. (Halljuk!) Természetes, hogy vámsorompók által védett állapotban sokkal rohamosabb volna a fejlődés, csakhogy ezt a rohamosabb fejlődést a mai viszonyok között mezőgazdasági termékeink védett piaczának feladásával nagyon drágán fizetnők meg. (Zaj, ellenmondás a szélső baloldalon.) Ezek, t. képviselőház, azon szempontok, a melyek engem, minden politikai konsziderácziót mellőzve, arra bírnak, hogy gazdasági okokból egy elfogadható kompromisszum alapján a szabad és korlátlan forgalom fentartásának legyek szószólója. Es most áttérek a jelenleg tárgyalás alatt levő törvényjavaslat belső tartalmának a megbirálására, abból a szempontból, liogy ebben a rendezésben kellőleg meg vannak-e óva azon gazdasági érdekek, a melyek a rendezés elfogadhatásának előfeltételeit képezik. Két csoportra osztom e tekintetben a bírálat alá veendő kérdéseket. Az egyik csoportba tartoznak a rendezés tartama, a külfölddel kötendő szerződések tekintetében felvett diszpozicziók, az autonóm vártaniára vonatkozó intézkedések és a viszonosság biztosításának a kérdése. A másik csoportba tartoznak azon belső gazdasági változtatások, az eddig fennállott vámszövetséggel szemben és a jelenlegi helyzettel szemben, a melyek fontosak, kívánatosak voltak, és a mely változtatások eszközlése nélkül a helyzet részünkre fentartható nem lett volna. Méltóztatnak tudni, t. képviselőház, hogy a törvényjavaslat a rendezést az 1907. év lejártáig eszközli; méltóztatnak tudni azt is, hogy eredetileg 1903, illetőleg 1904. évig volt tervbe véve a rendezés. Én a magam részéről a most tervbe vett 1907-iki rendezést roppant szerencsés institucziónak tartom, (Ellenmondás a szélső baloldalon.) a melyért nem tartozhatik az ország elég hálával a miniszterelnök úrnak, mert ezáltal két igen fontos s egymástól nehezen elválasztható érdeke van összeegyeztetve. (Ügy van ! Úgy van! jobbfelöl.) Az egyik fontos érdek az, hogy biztosíttassák a forgalom szempontjából nélkülözhetetlen kellő állandóság, de másrészt meg is szüntettessék azon visszásság, a mely önálló elhatározásunknak hol az egyik, hol a másik irányban vetett gátat, és abban rejlett, hogy a külföldi szerződések lejárata nem esett össze gazdasági viszonyaink Ausztriával való rendezésének lejáratával. Polczner Jenő: Talán jó volna az ischli klauzula; az még állandóbb. (Mozgás.) Rosenberg Gyula előadós Nem! T. képviselő úr, e tekintetben a mi nézeteink eltérnek ; mi egymást, úgy látszik, kapaczitálni nem fogjuk ; hát Nagyjunk fel ezzel. E terminusok most összeesnek, t. ház; ezeket többé szétválasztani nem fogjuk. Akár kötünk Ausztriával a jelen törvényben foglalt rendezés határidejének tartama alatt vámszövetséget, akár nem : e terminusok többé szét nem választatnak; ebbe a szorítóba többé bele nem megyünk. Egy külföldi állammal való szerződés kötéshez , igaz, ama külföldi állam hozzájárulása kell, de kell a mienk is, és azzal az állammal, a mely velünk ilyen viszonyok között nem fog akarni szerződni, a mely e tekintetben táplált jogos igényünket nem fogja akarni respektálni: nem fogunk szerződni. (Derültség és mozgás a szélső baloldalon.) Egy elengedhetetlen követelménye volt a rendezésnek, t. ház, a lejárathoz nem kötött autonóm vámtarifa megváltoztatásának biztosítása. Ez az autonóm vámtarifa úgy, a mint ma van, a mi érdekeinknek abszolúte nem felel meg. (Mozgás és felkiáltások a szélső baloldalon: Ki hozta ?) Mi hoztuk, t. képviselő úr, de az akkori más viszonyok között, és akkor talán megfelelt, A viszonyok változnak, és most már fontos ránk nézve a vámtarifa megváltoztatása, mert míg kiviteli állam voltunk, az autonóm vámtarifa vámtételei előttünk teljesen közönbösek voltak, de ma nem mondhatunk le arról, hogy mezőgazdasági érdekeink ebben a vámtarifában jobban részesüljenek védelemben, az agrárvámok felemelése, egyes mezőgazdasági vámtételek fokozása, és bizonyos nem létező új vámok felállítása által. (Úgy van! Úgy van! a jobbfel'ól.) Biztosítva van, t. ház, ennek az autonóm tarifának létrejötte az 1903-iki időpontig, a mely egyedül fontos ebben a dologban, mert míg a fontos külföldi szerződések hatályban vannak, az autonóm vámtarifa mellékes. Biztosítva van azáltal, hogy mindaddig, míg az új vámtarifa tekintetében megállapodás létre nem jön, a külföldi ö*