Képviselőházi napló, 1896. XXIII. kötet • 1899. május 17–julius 12.
Ülésnapok - 1896-463
22 463, országos ülés 1899. Jnnins 14-én, hétfőn, természetszerűleg fentartj'a a szabad forgalmat és fentartja a mai állapotokat mindazon törvényekkel és törvényes következésekkel, a melyeken ezen állapotok nyugosznak. Ennek holytán van szerencsém, t. ház, kijelenteni, hogy a kereskedelmi- és vámszövetségről szóló törvényjavaslatot ezennel visszavonom. Azonkívül visszavonom a 390. számú törvényjavaslatot az 1851. évi vasúti üzletrendtartás hatályának további fentartásáról, és visszavonom — mint már említettem, — a 888. számú javaslatot, a magyar korona országai és ő Felsége többi királyságai és országai közt kötött vám- és kereskedelmi szövetségről, végül visszavonom a söradó-pótlékról szóló törvényjavaslatot. Fentartom azonban a többit mind, még pedig számszerűit 16-ot. A t. képviselőház talán elengedi nekem, hogy ezeket felolvassam. (Helyeslés.) Ezek mind benne vannak a képviselőház ügysorában. A t. képviselőház kegyességének és türelmének kimélése szempontjából csak arra szorítkozom, hogy az összes többi javaslatokat, a melyeket nem vontam vissza, a kormány által fentartottnak és elfogadottnak jelentem ki. (Helyeslés.) Ezek a javaslatok mind a pénzügyi, mind a közgazdasági bizottságok által tárgyaltatván, annak idején tárgyalásukat fogom kérni a háztól. Ennek a javaslatnak, melyet most nyújtok be, s a melynek minden lényeges alkatrészét volt szerencsém a t. ház előtt kifejtein, a közgazdasági bizottsághoz és a pénzügyi bizottsághoz való utasítását kérem, hogy azt minél hamarább tárgyalás alá vegyék. (Helyeslés.) Meg kell azonban említenem, t. képviselőház, kettőt. Az egyik az, hogy a bankjavaslatnál egy pont változni fog és ez az, hogy miután a törvény hatálya szerint a közösség a vámügyekben fentartatik 1907-ig, azon esetre, ha 1907-ben a vámközösség megszűnnék, megszűnik a bankközösség is, a mely 1910-ig van különben fenntartva. Ennek az egyetlen egy rendelkezésnek felvétele utólag szükségessé fog válni; de miután a közösség esetleg előbb beállható megszűnésének bizonyos következményei is vannak, bizonyos pénzügyi és kártalanítási kérdések (Zaj. Felkiáltások a bal- és szélső baloldalon: Helyre! Helyre!) a bankkal tisztába hozandók, én arra fogom kérni a t. házat, hogy ezt a bankjavaslatot majd a tárgyalások sorának megállapításakor, mint utolsót méltóztassék felvenni. Ezenkivül jelentenem kell, t. ház, hogy az eddigi vámszövetségi javaslatban benn volt foglalva igen sok egyébb gazdasági természetű kérdés, a mely most már ebben a rövid javaslatban nem foglalhat helyet, mert hiszen ez a rövid javaslat természetszerűleg nem a szövetség, hanem az önálló rendelkezés alapján áll és azokat a kérdéseket nem öleli fel. A kormány Rabban állapodott meg, hogy ezeket a kérdéseket bizonyos egyezményekkel kell rendezni. Ezen egyezmények meg is köttettek, mint ideiglenes egyezmények és ezen kérdések tisztába vannak hozva; csak magának az egész kiegyezési műnek teljes ismertetése czéljából kívánom ezen egyezmények tárgyait, a nélkül, hogy tartalmukba belemennék, röviden felsorolni. (Halljuk! Halljuk!) Ezen tárgyak a következők, illetőleg a következő kérdések lettek ekkép rendezve. (Halljuk! Halljuk! olvassa) : Először: az őrlési forgalom megszüntetése. Másodszor: az államvasutak díjszabása útján nyújtandó kölcsönös támogatás és egyenlő elbánás az átviteli forgalomban. Harmadszor: a konzulátusi ügyekre vonatkozó megállapodások. Negyedszer: a külföldi szaktudósítói intézménv szervezése a külföldi képviseletek mellett, ötödször: a kölcsönös közbenső árúforgalmi statisztika berendezése és az állatforgalomra vonatkozó egyezmény. Hatodszor: a tiroli gabonavámnak 1904-ben valóimegszüntetése.Hetedszer :aszabadalmi oltalomról való intézkedések. Nyolczadszor: az árújegyek, mustrák és mintákra vonatkozó megállapodások. Kilenczedszer: a kölcsönös árúforgalom szabályozása. Tizedszer: a mesterséges borok forgalomba hozatalára és a mezőgazdasági termények hamisítására vonatkozó bizonyos intézkedések; és végre tizenegyedszer: vám-és kereskedelmi értekezletekre vonatkozó bizonyos eltérő megállapodások. T. képviselőház! Ezekben beszámoltam arról, a mit a t. ház tájékozására szükségesnek tartottam elmondani. Arról vagyok meggyőződve, hogy a kiegyezési kérdésnek az a megoldása, melyet javaslok, az ország jogait fentartja, biztosítja, sőt világlatba helyezi, védi és kidomborítja. (Helyeslés.) Meg vagyok győződve, hogy az ország gazdasági érdekei ezen javaslatokban meg vannak védve és biztosítva kölcsönös egyesség útján a másik fél jogos és méltányos kívánalmainak figyelembevétele mellett is, mert hiszen e nélkül nem lehet egyezményeket kötni. Hitem szerint ez az egyezség mindkét félre nézve helyes alapokra van fektetve és mindkét fél részéről elfogadható. (Igaz! Úgy van! jobbfelöl.)Azért, t. ház, nincs itt sem diadalról, sem győzelemről szó; nekem az a reménységem, hogy ezek után a nagy, küzdelmes és keserves tárgyalások után, a két állam között létrejött békekötés után az az egymást megértés és egyetértés lassanként utat tör magának; nagyon szükséges nekünk az állandó igazi béke az Osztrák-Magyar-Monarchia állásának, tekintélyének és Magyarország és Ausztria kölcsönös javának, üdvének és virágzásának érdekében. Én remélem és hiszem, hogy mindaz, a mit ez a hosszú viszály felkavart, lasssaként le fog üllepedni és más szellem, egy
