Képviselőházi napló, 1896. XXIII. kötet • 1899. május 17–julius 12.

Ülésnapok - 1896-463

18 463. országos Blés 1899. janins 14-én, hétfőn. Győr vármegye közönségének feliratát, kato­nai gyakorlatok megtartása tárgyában; Besztercze-Naszód vármegye közönségének feliratát, a munkaadók és a mezőgazdasági mun­kások közötti jogviszonyok szabályozásáról szóló 1898 : II. törvényczikk módosítása iránt; Sopron szabad királyi város közönségének feliratát, a soproni állami főreáliskola fentartá­sához való hozzájárulásának elengedése iránt; az állami altisztek és hivatalszolgák egye­sületének Lehotzky Antal képviselő által benyújtott kérvényét, továbbá a délmagyarországi altisztek és hivatalszolgáknak báró Fejérváry Géza kép­viselő által beadott kérvényét, anyagi helyzetük javítása tárgyában; a Hunyad vármegyei általános tanító-egy­letnek Barcsay Kálmán képviselő által beadott kérvényét, a tanítói korpótlékok tárgyában; Babótordód községi lakosoknak Molnár János képviselő által beadott kérvényét, a föld­adó leszállítása és a tőzsdeadó behozatala iránt; Nagy-kutas községi lakosoknak Farkas József képviselő által beadott kérvényét, a poli­tikai, gazdasági és erkölcsi bajok orvoslása tárgyában. Bemutatom végre Küffer Béla könyvtárosnak Kammerer Ernő képviselő által beadott kérvényét, fizetése ügyében. Tárgyalás és jelentéstétel végett a gazdasági bizottsághoz adatik be. Mindezen feliratok és kérvények tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatnak akérvényi bizott­ságnak. Megalakultak a következő bizottságok: Gazdasági bizottság; elnöke: a ház elnöke, jegyzője: Molnár Antal. Igazságügyi bizottság; elnöke: Szilágyi Dezső, jegyzője: Mohay Sándor. Kérvényi bizottság ; elnöke: Radocza János, jegyzője: Molnár Béla. Közgazdasági bizottsság; elnöke: grőf Andrássy Tivadar, jegyzője: Rosenberg Gyula. Közigazgatási bizottság ; elnöke : Horánszky Nándor, jegyzője: Belitska Béni. Közlekedésügyi bizottság; elnöke: Lukács Béla, jegyzője: gróf Bethlen Balázs. Közoktatásügyi bizottság; elnöke: gróf Csáky Albin, jegyzője: Kammerer Ernő. Mentelmi bizottság; elnöke: Chorin Ferenc?;, jegyzője: Kabos Ferencz. Pénzügyi bizottság; elnöke: Falk Miksa, jegyzője: Neményi Ambrus. Számvizsgálóbizottság; elnöke: Beles János, jegyzője: Frideczky Timóth. Véderőbizottság ; elnöke: báró Podmaniczky Frigyes, jegyzője: Münnich Aurél. Zárszámadás-vizsgáló bizottság; elnöke: Fest Lajos, jegyzője: Benke Gyula. Földmívelésügyi bizottság; elnöke: Bedő Albert, jegyzője: Szily Pongrácz. Kérem azokat a bizottságokat, a melyek eddig meg nem alakultak, hogy a házszabályok értelmében minél előbb, lehetőleg még a mai ülés után közvetlenül megalakulni szíveskedjenek. Még nem alakultak meg: a naplóbiráló, a vízügyi, a valuta, az összeférhetlenségi törvény revíziója és a házszabályok módosítása, valamint az Erzsébet királyné szobra ügyében kiküldött bizottság. Felkérem tehát ezen bizottságok tagjait, legyenek szívesek minél előbb, legezélszerübben a mint mondám, a mai ülés után közvetlenül elnököt és jegyzőt választani, és megalakulni. Fel fog olvastatni az interpellácziós és indít­ványkönyv. Perczel Béni jegyző: Tisztelettel jelentem a t. háznak, hogy sem az interpellácziós, sem az indítványkönyvben újabb bejegyzés nincs. Elnök: Következnék most a továbbiak iránti intézkedés. Mindenekelőtt a miniszterelnök úr kivan szót emelni. (Halljuk! Halljuk!) Széll Kálmán miniszterelnök: T. kép­viselőház! (Halljuk! Halljuk!) A múlt ülésben jelentettem a t. képviselőháznak, hogy a Magyar­ország és Ausztria között fenforgó gazdasági kérdésekre nézve a két kormány között egyet­értő megállapodás nem jött létre. Haladékot kér­tem akkor arra, hogy e fontos kérdésekre nézve érdemleges nyilatkozatokat tehessek. A helyzet komolysága és bizonytalansága tette ezt szüksé­gessé, mert a válság, a kormányválság kizárva nem volt. Most abban a helyzetben vagyok, hogy a t. háznak érdemleges nyilatkozatokat és jelen­tést tehessek a gazdasági kiegyezési kérdés állá­sáról. Előttem, t. képviselőház, és a kormány előtt, melynek élén állni szerencsém van, két alapvető gondolat és szempont lebegett, melyeket eljárásomban, minthatárkövettartottammagam előtt mindig. (Halljuk! Halljuk!) Két dolgot sohasem felejtettem. Sem egyiket, sem másikat nem akar­tam sérteni, egyikbe sem akartam ütközni. Az egyik az, hogy erősen el voltam határozva, hogy hacsak lehet, befejezzük ezt a négyév óta tartó viszályt, és megoldásra vezessük a kérdést a nél­kül, hogy az ország jogait és igazi gazdasági érdekeit veszély érje; el voltam rendületlenül tökélve, hogy azokból semmit se áldozok fel; a másik az, megtartani, még pedig lelkiismere­tesen azt a programmot, a melyet akkor, mikor e helyet elfoglaltam, erre a kérdésre nézve a t. ház előtt kifejteni szerencsés voltam. (Élénk he­lyeslés.) Annál is inkább és kétszeresen éreztem magamban ezt a kötelességet, mert hisz annak a programúinak ezen kérdést illetőleg sajátszerű

Next

/
Thumbnails
Contents